Titkos maja városra bukkantak régészek a mexikói dzsungel mélyén
Különleges ősi maja várost találtak régészek a mexikói Yucatán-félsziget dzsungelében, egy egészen magas, piramis-szerű építmény maradványait is felfedezték.
Különleges ősi maja várost találtak régészek a mexikói Yucatán-félsziget dzsungelében, egy egészen magas, piramis-szerű építmény maradványait is felfedezték.
A világ talán legősibb „szupersztrádája” kötötte össze a csaknem ezer ősi maja települést, amelyet a csúcstechnológia segítségével térképeztek fel Guatemala északi, és Mexikó déli részének őserdei térségében.
Amerikai kutatók részletesebben is megvizsgálták azokat a csontokat, amiket az eddigi információk szerint a maja korszakban élt emberek hagytak hátra. Úgy vélik: valamennyien tömeges áldozás résztvevői voltak.
Egy régész szerint a maják uralkodóik testét egyfajta „életerővé akarták alakítani, amely ösztönzőleg hat a népre”, ezért keverték hamvaikat a gumiba a labdák készítésekor.
Csonttöredékkel és engesztelő áldozatokkal teli, csaknem 200 edényre bukkantak mexikói régészek egy barlangban, amelyet a Yucatán-félszigeten fekvő maja romvárosban, Chichén Itzában fedeztek fel.
Sokkal összetettebb lehetett a maja kultúra, mint azt eddig gondolták a régészek. A frissen felfedezett maja városban nagyjából 7-11 millió ember élhetett.
Mexikói szakértők eredetinek ítélték a legrégibb, majdnem ezeréves maja kéziratot, az úgynevezett Grolier-kódexet.
A felfedezés helyszíne a mexikói Yucatán félszigeten található Cichén Itzá maja-tolték romváros.
A maják körülbelül ezer évvel korábban háziasították a pulykát, mint eddig feltételezték - derítették ki a Floridai Állami Egyetem kutatói, akik a PLoS ONE folyóiratban tették közzé tanulmányukat.
Fűszerként is alkalmazhatták a maják a csokoládét, erről tanúskodnak a 2500 éves tányértöredékek, amelyeket Mexikóban, a Yucatán-félszigeten tártak fel.
Bámulatos vízellátórendszert építettek a legegyszerűbb eszközökkel a maják; az építményt a guatemalai Tikal város ásatásain fedezték fel.