Érdemes lesz vasárnap bekapcsolni a tévét: jön a műsor, ami után át kell írni a történelemkönyveket
Február elején az egész világot bejárta a nem mindennapi hír: egy kutatócsoport modern lézeres távérzékelő technológiával egész városokat és hatvanezernél is több, ember alkotta objektumot talált a guatemalai esőerdő mélyén. A különleges felfedezésről a Nat Geo elsőként készített átfogó filmet Elveszett maja városok nyomában címmel.
„Egész városok kerültek váratlanul a látómezőnkbe, olyanok, amelyeknek korábban még a létezéséről se tudtunk” – mondja Albert Lin, a National Geographic felfedezője. Nem is csoda, hiszen a régészeknek évtizedeken át egyetlen lehetőségük volt a maja civilizáció kutatására: méterről méterre előre haladni a sűrű közép-amerikai esőerdőben, és türelmes munkával, apránként eltűntetni a fehér foltokat a birodalom térképéről. Ezzel a módszerrel az a kép alakult ki a maja városokról, hogy azok egymástól elszigeteltek és jórészt önfenntartóak voltak. A PACUNAM Alapítvány által szervezett és támogatott, több mint harminc, a világ minden tájáról érkezett régész részvételével zajlott PACUNAM LiDAR kutatási program azonban forradalmian új eredményeket hozott a maja birodalom épített örökségével és társadalmi, gazdasági viszonyaival kapcsolatban. A kutatók a LiDAR (Light Detection and Ranging) technológia segítségével repülőgépről különleges felvételek sokaságát készítették a guatemalai esőerdő egy kétezer négyzetkilométeres darabjáról, melyek a növényzettől megfosztva, „pőrén” ábrázolják a területet – anélkül, hogy egyetlen fát vagy bokrot is ki kellett volna vágniuk a régészeknek. ((A LiDAR segítségével látnak például az önvezető autók is, erről itt talál egy álomszerű, látványos videót.)
Wild Blue Media / National Geographic
„Ez a módszer olyan, mint egy varázslás” – mondja Tom Garrison régész, a program egyik vezetője. „A felmérésünk az elmúlt száz év legfontosabb előrelépése a maja birodalom kutatása terén.” A lelkesedés pedig érthető, hiszen a LiDAR-os eredményeket kielemezve a tudósok arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a maja birodalom alföldi területein a korábban gondolt 1-2 millió helyett akár 20 millió ember is élhetett, azaz nagyjából fele annyi, mint a korabeli Európában.
A LiDAR technológia segítségével elvégzett felmérés még Tikalban, az egyik legjobban tanulmányozott maja városban is feltárt egy újdonságot – méghozzá egy eddig ismeretlen piramist a város kellős közepén. A régészek által eddig természeti képződménynek hitt objektum az egyik legfontosabb felfedezés Tikal központi részén az elmúlt évtizedekben – sőt, a lézeres távérzékelési eredmények azt is kimutatták, hogy a város háromszor-négyszer nagyobb volt az eddig gondoltnál. A LiDAR adatok Tikal külső területein – akárcsak más települések határában – kiterjedt fal- és erődrendszerek létét is bizonyítják, alátámasztva az új elméletet, mely szerint a maják nagy volumenű háborúkat vívtak a rivális hatalmakkal.
„Egész városok rajzolódnak ki előttünk a felmérés adatait elemezve. További 20 ezer négyzetkilométer vár feltárásra, valamint települések százai, melyekről ma még semmit nem tudunk” – mondja a filmben Francisco Estrada-Belli, a National Geographic kutatója, aki közel két évtizede dolgozik a Holmul nevű maja város feltárásán, és munkája során a Kígyókirályok számtalan örökségébe botlott. A régészek ugyanis a maják épített örökségén kívül azt is kutatják, hogy ki irányíthatta ezt a korábban gondoltnál sokkal komplexebb és nagyobb létszámú társadalmat. A film ezen a téren is bemutatja a legfrissebb eredményeket, megismertetve velünk egy sötét és rettegett hírű királyi dinasztiát, a „Kígyókirályokat”, akik a legváltozatosabb politikai és katonai eszközökkel uralták és bővítették birodalmukat. Az új leletek arra utalnak, hogy a Kígyókirályok hatalma Mexikótól egészen Guatemaláig ért, és 562-ben még Tikalt, a legnagyobb maja várost is sikerült meghódítaniuk.
Az Elveszett maja városok nyomában című filmet március 4-én, vasárnap 21 órakor mutatja be a National Geographic Channel.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
Hosszú távon nem fenntartható az, hogy a bankok negatív kamatfelárral nyújtanak lakáshiteleket, az egyre kisebb önerő és az egyre nagyobb hitelek azonban nem jelentenek a korábbinál nagyobb kockázatot – véli Kói Tibor, a CIB Bank lakossági hiteltermékekért felelős munkatársa.