Több mint egymillió évvel ezelőtt élt a Földön az a mamut, amelynek fogából egy ősi baktérium maradványait sikerült kivonni – számolt be róla az IFLScience.
A felfedezés a legrégebbi, valaha feltárt, gazdaszervezethez kapcsolódó mikrobiális DNS, amely ritka betekintést nyújt a kihalt óriások életét – és talán még a halálát is – formáló mikroorganizmusok világába.
Az erről szóló tudományos publikáció a Cellben jelent meg.
A svéd Paleogenetikai Központ tudósai 483 mamutmintából származó mikrobiális DNS-t elemeztek, amelyek közül 440-et elsőként sikerült szekvenálniuk. Céljuk az volt, hogy teszteljék, képesek-e különbséget tenni a mamut saját DNS-e és a haláluk előtt és után a testükbe behatolt mikrobáktól visszamaradt egyéb genetikai anyagok között.
A fejlett technológiákkal végzett vizsgálat során a csapat tagjai 310, összesen hat csoportba tartozó mikrobát azonosítottak, köztük az Actinobacillus, a Pasteurella, a Streptococcus és az Erysipelothrix rokonait. Benjamin Guinet, a tanulmány vezető szerzője szerint az eljárás új lehetőségeket kínál annak feltárására, hogy a gazdaszervezethez kapcsolódó mikrobák hogyan fejlődtek párhuzamosan a gazdaszervezettel.
Ezen mikrobák némelyike nemcsak ártalmatlan potyautasként volt jelen, voltak köztük potenciálisan patogén kórokozók is. A csapat felfedezett egy Pasteurella-szerű baktériumot, amely feltűnően hasonlít ahhoz, amely halálos járványokat váltott ki a modern afrikai elefántokban.
A csapat a tanulmányban szereplő legidősebb mamutmintából, egy 1,1 millió éves sztyeppei mamutból (Mammuthus trogontherii) rekonstruálta az Erysipelothrix részleges genomját is. Ez egy betegséget okozó baktérium, amely házi sertéseket, baromfit és más állatfajokat fertőz meg. A mamutfaj Észak-Eurázsiában, majd később Észak-Amerikában barangolt a jégkorszakban. A gyapjas mamut és a kolumbiai mamut őseként tekintenek rá.
A legújabb tanulmány eredményei felvetik annak a lehetőségét, hogy ezek a kihalt jégkorszaki óriások hasonló betegségektől szenvedtek, mint a ma élő elefántok.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
