Különleges fejlesztéssel rukkolt elő a Pekingi Technológiai Intézet kutatócsoportja: elkészítették a világ legkönnyebb, mindössze 74 milligrammos rovaragy-vezérlőjét. Ez a tömeg kevesebb, mint amennyi nektárt a méhek hordoznak.
A South China Morning Post jelentése szerint a fejlesztő csapat úgy véli, az agyvezérelt rovarok segíthetnek bizonyos területek felderítésében, például katasztrófák helyszínein. Mint az Interesting Engineering írja, a dolgozók általában a saját testük tömegének 80 százalékának megfelelő mennyiségű nektárt tudnak szállítani. Repülés közben a hátsó lábaikat behúzzák, hogy így csökkentsék a légellenállást.
A Pekingi Technológiai Intézet megoldása közvetlenül a rovarok agyát vezetékeli be. Az ehhez kapcsolódó eszközt a méhek hátára helyezik. Az állat agyát három tű szúrja át, majd a parancsok elektromos impulzusok útján érkeznek – ezek befolyásolhatják a rovart, hogy milyen irányba haladjon.
A tesztek során 90 százalékban engedelmeskedtek ezen parancsoknak a méhek.
Ezt megelőzően a legkönnyebb, szingapúri fejlesztés is háromszor ennyit nyomott. Az bogaraknak és csótányoknak tudott parancsokat adni, ám annyira nehéznek bizonyult, hogy az állatok gyorsan elfáradtak tőle.
A könnyebb eszköz révén a kínai csapat úgy véli, hogy lehetővé válhat az ilyen méhek katonai alkalmazása is, például felderítési célokkal. Az eredményeiket a Chinese Journal of Mechanical Engineering folyóiratban publikálták.
Akad azért még akadály is: a méheknek vezetékes áramforrásra van szükségük, ami érthető okokból jelentősen szűkíti a mozgásterüket. A csótányok pedig – melyeket szintén vizsgáltak a kutatók – nagyjából 10 elektromos impulzus után belefáradnak a dologba. Egy akkumulátor jelentősen megnövelné a rovarok által szállítandó tömeget, ám a kutatók bíznak abban, hogy tovább lehet fejleszteni a megoldásukat – mely így akár keresési műveletekhez is bevethető lehet.
Vannak persze aggodalmak is, elvégre, ha sikerül a gyakorlatban is kivitelezni a dolgot, akkumulátorral, akkor szinte minden rovarból kémet lehet csinálni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)
