Lex Magyar: nyilvánosságra hozták vagyonnyilatkozataikat a Tisza EP-képviselői
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
Az éghajlatváltozás sokféleképpen befolyásolja az ökoszisztémákat: ennek velejárói a hosszabb és intenzívebb hőhullámok, amelyek olyan alapvető természetes folyamatokat érintenek, mint például a beporzás. A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet és a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan hat a hőhullám a poszméhekre.
Az eredményeket összegző közlemény kiemeli: a poszméhek beporzóként létfontosságú szerepet játszanak mind a természetes ökoszisztémákban, mind a mezőgazdaságban, jelentősen hozzájárulva a terméshozamhoz és a biodiverzitáshoz. Ezek a szőrös rovarok különösen érzékenyek a hőhullámokra, mivel ők inkább a hidegebb élőhelyekhez tudnak jobban alkalmazkodni, mint a melegebbekhez. Beporzóként a poszméheket látásuk mellett a növények által kibocsátott illatanyagok vezérlik. Ezek az illékony vegyületek nemcsak a növények helyét mutatják meg, hanem információt is tartalmaznak a virágok állapotáról.
Kárpáti Zsolt, a HUN-REN ATK tudományos főmunkatársa elmondta, a kísérlet során a poszméheket 40 Celsius-fokos hőmérsékletre helyezték, ami jelentősen rontotta a virágillat-érzékelésüket, gyakorlatilag elveszítették a szaglásukat. A hímeknél csaknem 50 százalékos, a nőstény dolgozóknál pedig akár 80 százalékos szagláscsökkenést is megfigyeltek. „Sajnos az ideális hőmérsékletű regenerációs időszak sem vezetett náluk azonnali javuláshoz” – jegyzi meg a szakember.
A poszméheket 24 órával a hőstressz után újra megvizsgálták, és azt tapasztalták, hogy csak részlegesen nyerték vissza a szaglásukat. A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban publikált tanulmány megerősíti, mennyire erősen befolyásolja az éghajlatváltozás a rovarok és a növények közötti kölcsönhatást, amiben a hőhullámok kulcsszerepet játszanak.
A kutatók szerint a hőstressz okozta szagláscsökkenés miatt kevesebb haszonnövényt porozhatnak be a poszméhek, mivel a rosszabb szaglásuk miatt nem találják meg a virágokat. Mindezek mellett sajnos a poszméhkolóniák állapota is romolhat, hiszen nem tudnak elég pollent és nektárt vinni a fészekbe.
„Jóllehet a poszméheken kívül más rovarok is be tudják porozni a növényeket, de mivel azok száma a klímaváltozás miatt szintén csökken, ezért a beporzás esélye is csökken” – emelte még ki Kárpáti Zsolt.
Nemrég azt is felfedezték magyar kutatók, hogy a méhek szaglását a rovarirtó szerek is ronthatják.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
