Csütörtökön még engedélyezte, pénteken már fertőzés veszélyre hivatkozva elutasította a MÁV vezetése azt, hogy a Bevándorlási Hivatalból igazolással távozó, de a befogadó állomások felé induló vonatokat lekéső menekültek a szegedi vasútállomás épületében töltsék az éjszakát. A Szegeden rekedt migránsokat segítő civilek példája azonban ragadós volt, a korábbi segélyakciót látva többen a környékről csatlakoztak ahhoz.
Embertelen rendőri túlkapásról számolt be egy szegedi lakos, aki minden nap fut a közeli ártér melletti töltésen, ahol nap mint nap szemtanúja a menekültek érkezésének. A megdöbbentő eset kapcsán levélben fordult a Vöröskereszthez, valamint a szegedi polgármesterhez, Botka Lászlóhoz, hogy valamit tegyenek a menekültek védelme és ellátása érdekében. A levélíró szerint a civil összefogáson a sor.
Épül az új rendőrségi előállító Kiskunhalason, az egykori Gábor Áron laktanya területén pénteken megkezdődött az idegenrendészeti előállító kialakítása.
Ásotthalom környékén járt az Al Jazeera arab televízió, hogy riportot készítsen a Magyarországra érkező migránsokról. A riporter szír, kameruni és pakisztáni migránsokkal beszélt, akik közül sokan gyerekkel jöttek, és többen igen kétségbeesettnek tűntek. A riportban megszólalt Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere, aki "nem örül a vasfüggönynek", mert a házából rálát és börtönben érzi magát. Ugyakkor szükségesnek érzi, mert szerinte itt kultúrák ütközéséről van szó.
Bár a menekültek a közmédiában megélhetési bevándorlóként jelennek meg, akik elveszik a munkát, letapossák a vetést és betegségeket hoznak be, a valóságban könnyű prédának számítanak mindazoknak, akiknek az útjába esnek. Magyarországon taxisok, alkalmi fuvarozók álltak rá a menekültbizniszre, állítólag akár 1000 eurót is elkérnek egy fuvarért a határig, miközben arra ügyelnek, hogy ne menjenek át Ausztriába, mert akkor már bűncselekményt követnek el.
Tíz-tizenegy ország vetette fel a napokban, hogy a Magyarországon regisztrált menekülteket visszaküldi, összesen nagyjából 15 ezer személyt – válaszolta a hvg.hu kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök. Ebből úgy jött ki a Lázár János által emlegetett, félelmetes, 150 ezres ide toloncolandó tömeg, hogy a magyar kormány azzal kalkulált: ha egyesek már bejelentették, hogy az itt nyilvántartásba vett menekülteket visszatoloncolják, akkor másoktól is ez várható. Az így kirajzolódó fenyegetésre válasz az új külpolitikai törekvés, hogy minden állam védje meg a határait. Ebben Magyarország eminens szerepre készül.
A magyar-szerb határra tervezett kerítés felépítése kontraproduktív és évtizedekkel visszaveti a két ország kapcsolatát – mondta pénteken Belgrádban Ivica Dacic szerb külügyminiszter. Bejelentette, Szerbia regionális konferenciát akar szervezni az illegális migrációról.
A Csongrád Megyei Kormányhivatal felhívta a lakosság figyelmét, hogy ne gyűjtsék be a megye déli részén, a határt illegálisan átlépő migránsok után hátrahagyott tárgyakat - mondta az MTI-nek.
A magyar delgáció jól állta a sarat a brüsszeli EU-csúcson – mondta a magyar miniszterelnök, miután csütörtökön Brüsszel úgy döntött, Magyarország külön elbírálásban részesül a menekültek befogadását illetően. Elmondta, Magyarország nem kért a Görögországéhoz és Olaszországéhoz hasonló frontországi minősítést. Orbán a pénteki sajtóértekezleten ismét népvándorlásról beszélt.
A német hetilap a magyar miniszterelnökről közölt elemzést. Mint írták, Orbán Viktor fenntartja magának a jogot, hogy az általa balliberálisnak és istentelennek tartott Európában „politikailag inkorrekt” módon beszélhessen. Hívei pedig elismeréssel adóznak neki ezért.
A belügyminiszter javaslata szerint az EU-n kívüli menekülttáborokból kötelezően be kellene fogadni a háború vagy üldöztetés elől menekülőket, míg a gazdasági migránsok beengedéséről a tagországok egyénileg, szabadon dönthetnének.
A két járőrpár egyike Szeged Gyálarét városrészében dolgozik, a másik a Tisza árterében, Szeged belvárosa és a magyar-szerb határ között, feladatuk a határsértők elfogása és - a rendőrség megfogalmazása szerint - az ott élők "szubjektív biztonságérzetének javítása".
Elmagyarázta a műszaki határzár fogalmát a Fidesz szóvivője, aki arról is beszélt, hogy Magyarországnak arra is törekednie kell, hogy technikailag megoldja a problémát, hiszen eddig három-négyezer embert helyezett el úgy, hogy 1500 emberre van kapacitása.
A horvát miniszterelnök már csütörtök este jelezte, Horvátország hajlandó befogadni egy kisebb számú menekültcsoportot és nem akarnak csatlakozni a visegrádi négyek bevándorlási kvóta ellenes tömörüléséhez, mert van saját fejük. A horvát kormányfő azt mondta, őket nem zavarná a magyar kerítés, mert ők még nem tagjai a schengeni övezetnek.
A kormányszóvivő szerint az EU-nak külön meg kell vizsgálnia azt is, hogy a gazdasági bevándorlók esetében a tagállamoknak maradjon meg a szabadságuk, eldönthessék, szükségük van-e gazdasági migránsokra vagy nincs.
A Lokál május végén indult, az első pár lapszám alapján azt lehetett mondani, hogy főként bulvárral és kulturális témákkal foglalkoztak a cikkekben. A legfrissebb számban viszont több oldalt szenteltek a bevándorlás témakörének.
A környéken a migránsokra „szakosodott” taxisok többnyire igen magas fizetség ellenében szoktak segíteni a menekülteknek szállást, élelmiszert szerezni, néhány szegedi felfigyelt a menekültek szorult helyzetét kihasználók akcióira és élelmiszert vittek a migránsoknak, valamint elérték, hogy félszáz menekült a szegedi Nagyállomás épületében éjszakázhasson.
A legnagyobb számú csoportot a reggeli órákban Ásotthalom külterületén fogták el. Ott 71 afgán és 9 szír állampolgár lépte át illegálisan a zöldhatárt.
A Blikk szerint a szegedi csillagbörtönt már meg is keresték emiatt az illetékesek, a rabokat a gyártásba, így például a hegesztésbe vonhatják be.
Megállapodtak a bevándorlók önkéntes felajánlásokon alapuló befogadásán az EU-csúcson, 40 ezer menekültet akarnak így szétosztani a tagállamok között, húszezer, még a határokon túl lévőt pedig befogadni. Magyarország azonban teljesen külön elbírálás alá fog esni, egyelőre nem derült ki, hogy ez mit jelent.
