Megszavazta a fal építését a fehérorosz határra a lengyel szejm
A pontos megfogalmazás szerint "faljellegű akadályra" 125 milliárd forintot költenek.
A pontos megfogalmazás szerint "faljellegű akadályra" 125 milliárd forintot költenek.
A Fehéroroszországgal szomszédos EU-tagállamok azt érzik, migránshullámot szabadít rájuk Lukasenka, mert kiállt ellene az Unió.
A pár évtizeddel ezelőtti vietnami exodus idején hatalmas menekülthullámot sikerült lecsendesíteni azzal, hogy végül a helyszínen igyekeztek kezelni a válságot. Az akkori tanulságok azonban mára elhalványultak, és ma nem is teljesen alkalmazhatóak.
Az Európai Unió jövőjéről szólt volna 11 uniós vezető panelbeszélgetése a Bledi Stratégiai Fórumon, de nem kellett hozzá negyedóra, hogy Afganisztánról és a migrációról szóljon a vita. Azt mindenki elismerte, hogy a 2015-ös menekültválság kezelése hiba volt, Orbán Viktor pedig arra is válaszolt, hogy szerinte mi a politika feladata.
Európán belül új migrációs frontvonal alakul ki Belarusz és uniós szomszédjai között, és a menekülteket mindkét oldal a maga politikai céljaira használja ki – írja a Project Syndicate-en Slawomir Sierakowski, a varsói Haladó Tanulmányok Intézetének alapító igazgatója, a német Külkapcsolati Tanács elemzője. Felhívja a figyelmet, hogy a vita egyre éleződik Lukasenka, illetve a lengyel, litván és lett kormány között.
Világos, hogy a belarusz kormány aljas módon provokál. Az is világos, hogy az uniós tagállamoknak védeniük kell külső határukat. De az is, hogy a határok közti senkiföldjén emberek szenvednek. Megoldás nem látszik.
A Tokióból elmenekült futónő befogadása már aligha tudja tovább rontani Varsó és Minszk kapcsolatát. Lengyelország menedéket nyújt fehérorosz ellenzékieknek, amiért a Lukasenka-rezsim a lengyel kisebbségen áll bosszút.
A civil szervezet mentőhajója 265 emberrel a fedélzetén napok óta keresett olyan kikötőt, ahol hajlandók fogadni őket.
Az ilyen kampányok megütközést keltenek a német politikusokban, tapasztalataim szerint különösen a néppártiakban – mondja az ellene irányuló magyar kormányzati támadásokról Gerald Knaus, osztrák politikai elemző. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) vezetője diákként sokszor találkozhatott Orbán Viktorral, hiszen egy időben tanultak Oxfordban. Mi vezette a kormány ügyeletes ellenségét, hogy Ukrajnában tanítson, Boszniában dolgozzon és Berlinben találjon otthonra? Portréinterjú Gerald Knausszal.
Alapjaiban változtathatja meg a magyar kormány helyzetét az Európai Bizottság most bemutatott migrációs paktuma. A terv szerint ha a jövőben egy tagállamnak segítségre van szüksége, a többi ország választhat, hogy befogad-e tőlük menekülteket, vagy a hazaszállításukban segít. A külső határokon sem lehet majd hónapokig várakoztatni az embereket, az érkezőknek öt napon belül teljes átvilágításon kell átesniük.
Többen füstmérgezést kaptak, a lakókat evakuálni kellett Leszboszon, miután leégett a Moria menekülttábor. A tábor nagy része elpusztult, ezrek maradtak fedél nélkül.
Üzent Orbán Viktornak, de a menekültválság hatásairól, az EU külpolitikájáról és a fehérorosz-helyzetről is beszélt a német lapnak adott interjújában Manfred Weber.
2015 nyarán menekültek százezrei indultak el a balkáni migrációs útvonalon Németország felé, legtöbbjük Magyarország déli határán lépett be az Európai Unióba. A helyzet nálunk augusztusra várt tarthatatlanná, a kormány ugyanis elzárta útjukat Nyugat felé, az itt rekedt tízezrek pedig embertelen körülmények között várták azt, hogy elhagyhassák az országot. Miközben az Európai Unió egyfajta áthelyezési mechanizmust igyekezett kidolgozni a déli határokon keresztül Afrikából, a Közel-Keletről vagy Ázsia távolabbi vidékéről nagy számban érkező migránsok számára, a kormány ezt elutasította, és déli határzár felépítésével igyekezett elzárni a menekülők útját.A helyzet augusztus végére vált tarthatatlanná, a sokasodó röszkei át- és kitörések mellett a Budapesten ragadt menekültek előbb vonaton, majd – napra pontosan öt évvel ezelőtt – gyalog próbálnak eljutni Ausztriába. Képgalériánkban a 2015. nyári menekültválság legemlékezetesebb pillanatait idézzük fel.
Hogyan születtek meg a 2015-ös menekültválság idején a német politika döntései? – erről szól az Angela Merkel kancellárt középpontba állító film.
A Spiegel szembeszáll azokkal a véleményekkel, miszerint megint akkora menekültválság leselkedik Európára, mint 6 évvel ezelőtt. Az elemzés szerint egykönnyen nem ismétlődhetnek meg az akkori események, de aki mégis ilyesmivel riogat, az csak a hangulatot kelti – jó esetben azért, nehogy úgy tűnjön: túlzottan is liberális az EU bevándorlás politikája. Németországot ezzel együtt 2015 kísértete járja be.
Menedékkérők ezrei töltötték a szabad ég alatt a napjaikat azóta, hogy szeptember elején szinte teljesen megsemmisült Moria.
A spanyol parti őrség egy csónakból emelte ki az embereket.