Pluszpénzzel, biztosítékokkal puhítja az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy támogassák a Mercosur-országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodást. Az egyezményről pénteken szavaznak a kormányok, a tervek szerint hétfőn alá is írják a szerződést.
Egy apró kivételt csempésztek a földtörvénybe, ami a termőföldek kiárusítása előtt nyithatja meg az utat.
Ott nem megoldás az öntözés fejlesztése, ahol kétszer annyi nedvességet engednek elpárologni a talajból, mint amennyi vizet kilocsolnak rá. Szántani nem kell, a vízpótlás forrásaként pedig tisztított szennyvizet is fel lehetne használni – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
Az Európai Parlamentben a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elfogadta álláspontját a Mercosur-országokkal kötött kereskedelmi megállapodáshoz kapcsolódó védintézkedésekről, amelyek a mezőgazdasági importra vonatkoznak.
A gyümölcsfélék termelése a tavalyi kétharmadára, a kukoricáé 70 százalékra esett vissza. Csak a búza, az árpa és a szőlő zárt jó évet, utóbbit viszont az aranyszínű sárgaság tizedeli. A magas termelői árak miatt pénzügyileg nem zárt rossz évet a szektor.
Alig akartak licitálni az állami földárveréseken a gazdák.
Iránban nemcsak az aszály miatt konganak az ürességtől a víztározók, hanem azért is, mert dilettáns módon használják a vizet, különösen a mezőgazdaságban. Az államfő pedig nem fél riogatni a népet.
Pár évtized és csak importburgonya kerülhet a bográcsokba (és a választások előtt osztogatott zsákokba), mert a hazai éghajlat alkalmatlanná válik a burgonyatermesztésre. Sőt, sok helyen már most is az, és csak hűtőöntözés mellett terem krumpli.
Raskó György szerint egy évtizedig évi 300 milliárd forintot kellene költeni vízvisszatartási programokra, hogy megfordítsuk a kiszáradást.
A függőleges növénytermesztés egy évtizede a fenntartható gazdaság egyik nagy ígérete volt, ám bőven akadnak kihívások is. Az újdonságot bevezető startupok között azóta csődhullám söpört végig. Hogyan tehetné kiszámíthatóvá az ágazatot ez a technológia, és milyen tényezők akadályozzák a terjedését? Milyen szerepük lehet a vertikális farmoknak a rák elleni küzdelemben?
A szőlőültetvényekre rendkívül veszélyes aranyszínű sárgaság elleni fellépésről számolt be az agrárminiszter. Eddig a hazai szőlőterületek alig nyolcadát vizsgálták át.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő mutatta be a dombot. Szerinte jó politikai kapcsolatokkal rendelkezhetett a cég, ami százmilliókat síbolhatott el.
Másfél milliárd forintot ki is utaltak erre.
Az eső hátráltatja a napraforgó és a kukorica betakarítását, ugyanakkor nagyon jól jön a kikelt repcének.
Az Európai Parlament megszavazta álláspontját az EU agrárpolitikájának jövőjéről. Bár kifejezetten olyan pontok is vannak benne, amelyek a magyar kormánynak fontosak, a Fidesz képviselői nem fogadták el az előterjesztést.
A bodza felvásárlási árai nem követik a minimálbérek és az energiaköltségek emelkedését, ráadásul az aszály tönkreteszi a termést.
A mezőgazdaság a világ egyik legszennyezőbb iparága, amely a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 25 százalékáért felelős. Ezt segíthet radikálisan csökkenteni a bioszén, ami még a talajnak is jót tehet.
Amit a tavaszi fagy nem tett tönkre, azt elintézte az aszály – panaszolják az almatermelők. A vásárlók és az ipar igényeit sem tudják kielégíteni, ez további dráguláshoz vezethet.
A kedvezőtlen időjárási körülményeknek csak az egyik a most is pusztító aszály, amely jócskán csökkentette az idei terméshozamot. Az ezeknek a hatásoknak jobban ellenálló fajták kifejlesztése azonban hosszú idő, a nemesítőknek jó 30 évre előre kell látni, mi lesz majd a kihívás akkor. Mészáros Klára nemesítővel nemcsak ebbe a jövőbe pillantunk be, hanem a nemesítés kulisszatitkaiba a génszerkesztés lehetőségeibe is.
A vártnál magasabb hozamok miatt a magyar búzát, árpát és kukoricát várhatóan nem lehet majd annyiért eladni, amennyiért a termelők szeretnék.
