A magyar mezőgazdaság kibocsátásának értéke idén meghaladta a 4,4 ezer milliárd forintot, ami 6,2 százalékkal több az előző évinél, döntően a nagyjából 10 százalékos áremelkedésnek köszönhetően. A termelés volumene ugyanakkor 3,6 százalékkal csökkent, ezen belül a növénytermesztés 8,7 százalékkal esett vissza, miközben az állattenyésztés 2,5 százalékkal bővült – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) agrárpiaci elemzésében.
A tavaszi fagyok, a csapadékhiány és az aszály erősen rontották a kapásnövények és gyümölcsök termését, a gyümölcsfélék volumene 32 százalékkal csökkent, a baracké 68, az almáé 48, a körtéé 18 százalékkal.
A gabonatermelés összességében 6,3 százalékkal esett vissza, ezen belül a kukorica termése 29 százalékkal csökkent, míg a búzáé 10, az árpáé 9, a rozsé 1,6 százalékkal nőtt. A szőlő- és a bortermelés volumene 6,8, illetve 7 százalékkal emelkedett.
Volumen- és árváltozás 2025-ben a magyar mezőgazdaságban
KSH
Az év során újra felbukkant állatbetegségek – például a ragadós száj- és körömfájás és a madárinfluenza –, a szemestakarmány drágulása és a piaci verseny ellentmondásosan alakította a termelést: a szarvasmarha- és a baromfitartás volumene enyhén mérséklődött, ezzel szemben a sertéstenyésztés, valamint az állatitermék-előállítás (így a tej és a tojás) került előtérbe. A vágósertés megnövekedett kínálati többlete a termelői ár hasonló arányú csökkenését eredményezte. Összességében az állattenyésztés teljes termelési volumene 2,5 százalékkal bővült.
A bruttó hozzáadott érték folyó áron 11 százalékkal bővült, miközben volumene 8,9 százalékkal szűkült, a mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 1,7 százalékkal csökkent.
A termelési tényezők jövedelme 11, a vállalkozói jövedelem 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, vagyis a romló hozamok és a gyenge növénytermesztési év ellenére a magas árak és a költségszerkezet változása összességében jelentős jövedelemnövekedést eredményezett az ágazatban.
