Egyre kedvezőtlenebb a hazai éghajlat a burgonya számára, az ország jelentős területén már most sem érdemes krumplit vetni – derül ki az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – Másfélfokon közölt tanulmányából. A meteorológusok megvizsgálták, hogyan alakultak a közelmúlt évtizedeiben, és hogyan alakulnak majd a következő évtizedekben a hazai konyha egyik fő alapanyaga termesztésének környezeti feltételei, és megállapítják,
a burgonya ma már a hőség és a kártevők kettős szorításában van.
Már eltűnt a termés java
Vizsgálatuk fókuszában a júliusi hőmérséklet állt, mivel ez határozza meg alapvetően, hogy egy adott térségben sikerül-e kifejlődni és termést hozni a növényeknek. A kutatók megállapítják, hogy 2021-24 között a burgonyát érő hőstressz miatt rendre nagyon alacsonyan voltak a termeszthetőségének környezeti feltételei, elsősorban a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb rendkívül forró júliusok miatt.
A 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon, mára ez a mennyiség a negyedére esett vissza.
A magyar termelés ma már csak a hazai fogyasztás 40–50 százalékát fedezi,
a hiányt főként francia, német és holland import pótolja.
Másfélfok
A burgonya hazai termeszthetőségi mutatója – mely 2021 és 2024 között rendkívül alacsony volt – jó együttmozgást mutat a hazai össztermelés alakulásával az elmúlt évtizedekben – írják. Míg 2000 körül az ország nagy részén – hegységeinket nem számítva – tízből csupán néhány év számított kedvezőtlennek, addig mára inkább az ellenkezője igaz: a legtöbb helyen csak ritkán fordul elő olyan év, amikor az éghajlat megfelelő a burgonya számára.
A legnagyobb visszaesés az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon figyelhető meg, Budapest kertes övezetében például 2024-re teljesen megszűnt a burgonyatermesztés, miközben a a 2000-es években még 200–300 hektáron zajlott itt termelés.
Másfélfok
A fő termőkörzetek jelenleg Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyékre helyeződtek át, de itt is csak fele akkora, mint egyedül Pest megyében volt a 2000-es években. Ráadásul a Dél-Alföldön már csakis hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés – és akkor még nem is volt szó az egyre gyakoribb kártevőkről, mint például az itthon 2015-ben megtelepedett burgonyamoly. A kártevő eredendően a melegebb éghajlatú területeken tizedelte a termést, de mostanra már tartósan jelen van Magyarországon és nem csak a burgonyára, hanem a paradicsomra a kaliforniai paprikára és a padlizsánra is egyre nagyobb veszélyt jelent.
Meddig lesz saját krumplink?
A kutatók három éghajlati forgatókönyvet vizsgáltak:
- Zöld jövőkép: a párizsi klímacélok teljesülését feltételezi, azonnali kibocsátáscsökkentéssel;
- Realista jövőkép: csak 2040-től számol jelentősebb csökkentéssel;
- Pesszimista jövőkép: a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódásával számol.
A pesszimista jövőképet tekintve nem telik el egy-két évtized és Magyarországon már sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető a burgonya. A realista jövőkép sem sokkal biztatóbb: az országnak csak kis területei maradnának alkalmasak a termesztésre.
a burgonya termeszthetőségi jövője mekkora területen marad termeszthető a burgonya
Másfélfok
Egyedül a zöld forgatókönyv ad esélyt arra, hogy ismét nagyobb területen termesszünk burgonyát,ha sikerül megtalálni a legalkalmasabb termőterületeket és hatékony védelmet kialakítani a kártevők ellen. Enélkül lemondhatunk a hazai jó minőségű burgonyáról és marad az import, még akkor is ha házi chipset készítenénk.
https://hvg.hu/zhvg/20251023_klimavaltozas-globalis-felmelegedes-state-of-the-climate-action-2025
