"A gyerekeim látták a véres emberdarabokat"
Rakan a szíriai polgárháború elől menekült kalandos körülmények között Magyarországra, felesége, édesanyja egy robbantásban meghalt. Öt gyereke Törökországban várja, hogy a magyar nagykövetség engedélyt adjon beutazásukra, csakhogy a feltételek olyanok, melyek szinte lehetetlenné teszik szíriai palesztinok számára Magyarországon a családegyesítést. Megdöbbentő riport egy szír palesztin családról.
„Én már elveszítettem a lelkem, és talán a józan eszem is. Gondolja, hogy tudna nekem segíteni?” – így kezdi történetét Rakan, akinek a feleségét, Huríát és édesanyját, Bellet megölték Szíriában, öt gyereke (három fiú, két lány) pedig Törökországban ragadt, segítség és pénz nélkül – a két nagyfiú jelenleg napi 12 órát dolgozik egy építkezésen. Rakan a bicskei menekülttáborban már csak arra vágyik, hogy visszakapja őket, mindeddig hiába.
Éhségsztrájkba kezdett, a Vöröskereszt épülete előtt többedmagával próbálta felhívni a figyelmet problémájára, és már csak abban bízik, hogy valaki, aki tud neki segíteni, elolvassa ezt a cikket. Szeretné, ha a magyar hatóság elfogadná a gyerekei szíriai palesztin okmányait, és kapnának egyszeri beutazásra szóló engedélyt, hogy a családegyesítés megvalósulhasson. Rakan februárban menekültstátuszt kapott, de ha a gyerekeit nem engedik be Magyarországra, a meglátogatásukhoz neki is török vízumra van szüksége. A legegyszerűbb az lenne, ha a gyerekek szintén Magyarországon kapnának menekültstátuszt.
„Szíriában sem voltunk normális emberek”
Rakan Hussein palesztin menekültként élt családjával Szíriában, a Muzeireeb nevű kerületben. Stabil életük volt, Rakan általános iskolában tanított alsó tagozatos gyerekeket, felesége az ENSZ Közel-Keleten élő palesztin menekültekkel foglalkozó szervezetének, az UNRWA-nak (United Nations Relief and Work Agency for Palestine Refugees in the Near Est) dolgozott ápolóként. Öt gyerekük iskolába járt, amíg ki nem tört a polgárháború, akkor ugyanis gyakorlatilag megszűnt az oktatás Szíriában. A kerület, ahol Rakanék éltek, folyamatos bombázásnak volt kitéve, a veszély miatt ezért felesége a gyerekekkel Kairóba, Egyiptomba indult, Rakan pedig Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül Magyarországra.
| Tízmillió szír menekült van úton |
Szíriában 2011 márciusában kezdődött a később polgárháborúvá eszkalálódott konfliktus. Az erőszakos események közvetlen kiváltója a vallásilag és etnikailag is erősen megosztott országban 15 fiatal letartóztatása és megkínzása volt, akik az Aszad-rendszer bukását követelő feliratokat írtak Dara városában egy falra. A kínzások miatt szervezett tüntetésbe a hatalom belelövetett, mire a lázadások többek között Damaszkuszra, Homszra majd Aleppora is átterjedtek. A polgárháború több fronton folyik kormánypártiak és ellenzékiek között: a helybéli keresztények és alaviták inkább a kormánypártokat támogatják, a lázadók pedig a szunniták közül kerülnek ki, miközben az ország egyes részein kurd milíciák harcolnak, és határvillongások vannak a szír-izraeli és szír-török határon is. A polgárháború óta közel tízmillióan hagyták el lakóhelyüket, két és félmillióan az országot, Libanonban a szír menekültek száma meghaladta áprilisban az egymilliót, de rengeteg szír menekült van Egyiptomban, Törökországban, Jordániában és Egyiptomban. A szíriai polgárháborúban eddig becslések szerint közel 160 ezer ember vesztette életét. |
„Hallottam, hogy itt (Magyarországon) elég lassú és nehézkes a hivatalos eljárás, például a családegyesítés, de engem csak az érdekelt, hogy biztonságos helyre hozhassam a szeretteimet. Az egész út alatt fáztam, rettenetesen féltem, éheztem, betegeskedtem” – mondja Rakan, aki Macedóniáig a hírhedt lélekvesztő hajókon jött, majd onnan gyalog. „A szerb-macedón határon a szerb őrök háromszor, négyszer is elfogtak, megvertek és visszatoloncoltak Macedóniába. A magyar határőrök viszont nagyon udvariasak voltak velem, itt jó bánásmódban részesültem.”
Rakan először a nyírbátori menekülttáborba került, onnan elindult Dániába, mert azt hallotta, hogy ott könnyebb menekültstátuszt kapni, csak a központi rendszerben megtalálták az ujjlenyomatát, így a dublini eljárás keretében vissza kellett jönnie, ezúttal a bicskei menekülttáborba.
| Mi az a dublini eljárás? |
A 2003-ban született dublini rendelet, vagy Dublin II. rendelet egy európai uniós jogszabály, melynek célja, hogy a lehető legrövidebb időn belül meghatározzák, a menedékjogi kérelem megvizsgálásáért melyik uniós tagállam felelős, illetve hogy megakadályozzák a menekültügyi eljárásokkal való visszaélést. Ennek elősegítésére hívták életre az ún. EURODAC rendszert, vagyis egy uniós szintű ujjlenyomat-adatbázist. A rendszer gyakorlati célja, hogy kiderítse, a menedékjogot kérő személy benyújtott-e már máshol kérelmet. Ha igen, a felelősség és a menekültügyi eljárás lefolytatása azé az országé, ahol a személy először lépett az EU területére, így a menedékkérő személyt is visszaszállítják ebbe az országba. A rendszer így különösen nagy terhet rak az EU külső régióira, így Magyarországra is, hiszen értelemszerűen ezekben az országokban lépnek be a legtöbben az EU területére. |
Megsemmisülve, megsemmisítve
Miközben Rakant Dániából visszahozták Magyarországra, feleségét és gyerekeit Kairóban egy hónapra bebörtönözték palesztin származásuk miatt, majd visszaküldték őket Szíriába. Idén február 18-án jött el számukra a fekete nap. A kerületre, ahol Húria, Rakan édesanyja, Belle és a gyerekek – Rahaf, Házim, Labib, Hádi és Navar élt, robbanóhordót dobtak, közvetlenül a Rakanék házával szomszédos házra.
„A feleségem az egészségügyi központban volt, mikor robbanásokat hallott. Rohant a gyerekekhez, nagyon aggódott értük. Épp a ház sarkához ért, mikor a tartályt a házra dobták. A teste a felismerhetetlenségig roncsolódott. A gyerekek a megmaradt rongyokból és a karkötője alapján tudták, hogy ő az. Képzeld el, hogy a gyerekeim látták a véres emberdarabokat. A pici fiam talált egy leszakadt kezet és mutogatta, elkezdett vele játszani. Azt hitte, játszani kell vele” – mondta Rakan megtörve.
Aznap 14 palesztin halt meg a bombázásban, köztük Rakan édesanyja is. Ő otthon volt, Rakanék házában, ami szintén romhalmazzá változott.
Csak hagyjanak élni
Rakan öt gyermeke ezután Ammánba, Jordánia fővárosa felé vette az irányt, majd Bejrútba, Libanonba próbáltak eljutni és vízumot kérvényezni. Sikertelenül. „Néha úgy érzem, az egész világ ellenünk van. Jordánia és Libanon nem engedi be a palesztin származásúakat, egyszerűen tilos bemenniük. Úgy gondolják, nekünk meg kell halnunk. Ezt gondolom, mert ez történik. Irakba sem mehetünk. Törökországban pedig, ahol három hete vannak a gyerekek, nem tudtak vízumot igényelni, sem az útlevelükbe pecsétet kapni” – magyarázza Rakan.
Volt időpontjuk az isztambuli magyar nagykövetségre, ott viszont azt kérdezték, hol van a pecsét, ami a törökországi belépésüket igazolná. „Ez nonszensz. A törökök a szíriaiaknak pecsételnek, a palesztinoknak viszont nem. Beengedik őket, de nem pecsételnek” – mondja Rakan.
A magyar szabályozás nehezíti a családegyesítést
A családegyesítési szándékot a magyar jogszabályok szerint minden esetben azoknak a családtagoknak kell jelezniük, akik el szeretnének jutni a már menekült vagy oltalmazott státuszt kapott családtaghoz. Ezt annak az országnak a magyar konzulátusán kell megtenniük, ahol tartózkodnak. Somogyvári Zoltán, a Magyar Helsinki Bizottság Rakant képviselő jogásza ugyanakkor elmondta, magyar konzulátusok tipikusan nincsenek olyan országokban, ahonnan a menekültek családtagjai származnak, így Szíriában, Afganisztánban vagy Szomáliában.
Ezért olyan országba kell utazniuk, ahol van magyar konzulátus, ám ezzel egyrészt a magyar szabályozás egy veszélyes utazásnak teszi ki őket, másrészt az ottani jogszerű tartózkodást is megkövetelik, ami ellentétes az EU-s jogszabályokkal. Más európai uniós országok (például a jóval nagyobb menekültáradattal küzdő Bulgária is) azonban lehetővé teszik, hogy a családegyesítési kérelmet ne a családtagok nyújtsák be, hanem a maga a menekült az EU-s országban – tette hozzá Zoltán.
Rakan elkeseredésének oka ugyanakkor abban rejlik, hogy a magyar hatóságok nem fogadják el azt az utazási okmányt, ami a szíriai palesztinoknak, vagyis hozzávetőlegesen félmillió embernek van.
| Tíz szír menekültet fogadunk csak be |
A legfrissebb, 2013. évi Eurostat adatok szerint a Magyarországon menedék kérelmet benyújtó személyek száma az előző évihez képest megkilencszereződött: 18 895 kérelem érkezett be. Ugyanakkor ebből a magas számból csak 4540 esetben született bármilyen határozat, amiből 4180 elutasító volt. Magyarországon 2013-ban 360 kérelmező kapott pozitív bírálatot, 175-en menekültstátuszt, 185-en ideiglenes védelmet. A legtöbben Koszovóból kérelmeztek (6210), Szíriából 975 kérelem érkezett. Magyarország nemrég vállalta, hogy tíz szíriai menekültnek nyújt ideiglenes menedéket. Összesen 17 ország tett ajánlatot szíriai menekültek befogadására, Németország tízezer, Franciaország ötszáz emberre, Nagy-Britannia és Olaszország ugyanakkor egyetlen szíriai menekültet sem hajlandó befogadni. A befogadó országok listáján még Ausztria, Svájc, Dánia, Hollandia, Norvégia, Svédország, Spanyolország, Luxemburg, Finnország, Új-Zéland, Ausztrália, Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok szerepel. |
„Megdöbbentem. Hogy létezik, hogy Magyarország nem ismeri el azt az okmányt, amit félmillió ember hord? Ezeket az embereket napi szinten ölik, éhen halnak, letartóztatják őket, lebombázzák őket. Olyan nincs, hogy ezt ne fogadják el. A magyar állam adott nekem menekültstátuszt, tudják honnan jöttem és hova tartozom. Most az lenne a feladata, hogy segítsen abban, hogy a családom is ide jöhessen. Két testvérem Hollandiába ment, nekik már ott van a családjuk is, a gyerekeik öt hónapja iskolába járnak. Miért van az, hogy én előbb érkeztem ide, mégsem érezhetem sem magamat, sem az enyéimet biztonságban?” – fakad ki Rakan.
Ideiglenes úti okmány kellene
A magyar jogszabályok lehetővé teszik, hogy halaszthatatlan humanitárius ok fennállása esetén az érvénytelen útlevéllel rendelkező családtagok is beutazhassanak Magyarországra, a rendszerszintű problémát azonban az oldaná meg, ha a magyarországi jogszabályok is biztosítanák azok bejutását, akiknek vagy egyáltalán nincsen útlevelük, vagy azt a magyar jogszabályok nem ismerik el (pl. szomáliai vagy szíriai-palesztin útlevelekkel rendelkezők). „Egy ilyen opcióra nemcsak halaszthatatlan humanitárius ok fennállása esetén lenne szükség” – mondta Somogyvári Zoltán, Rakan jogi képviselője.
„Más EU-s országokban, így például Svédországban elfogadják a szíriai-palesztin úti okmányt, és ha a családtagnak egyáltalán nincsen úti okmánya, a svéd szabályok szerint egy külföldieknek szóló úti okmányt állítanak ki neki. De számos más EU-s tagállamban, így Görögországban, Hollandiában és Ausztriában is van alternatíva az el nem ismert úti okmányt birtokló, vagy az útlevéllel nem rendelkező személyek beutaztatására: pl. egy útra szóló laissez-passer kiállításával, vagy a Vöröskereszt által kiállított úti okmánnyal” – mondja Somogyvári, aki szerint ezért Magyarországnak is ezen példák egyikét kellene követnie azért, hogy az üldözés és a menekülés következtében szétszakadt családok egyesülhessenek.
„Egy jelenlegi magyar jogszabály előírja, hogy azoknak a személyeknek, akik egy magyar konzulátuson vízumkérelmet nyújtanak be, jogszerűen kell tartózkodniuk az adott országban – mely Rakan Ghaleb Hussein gyermekei számára azt jelenti, hogy kellene nekik török pecsét az okmányaikba. Ez a szabály azonban ellentétes a családegyesítést rendező EU-s irányelvvel, amely nem ír elő ilyen korlátozó szabályt, és az irányelvnél szigorúbb szabályok alkalmazása jogsértő” – magyarázza Somogyvári.
„A gyerekeim így halálra vannak ítélve”
Rakannak minden gondolata akörül forog, hogyan segíthetne gyerekeinek. Az idő ráadásul szorítja. Február 26-én kapta meg a menekültstátuszt, innen számítva hat hónapja van a családegyesítésre. Ha letelik a fél év, sokkal bonyolultabbá válik a procedúra. Igazolnia kell lakhatását, megélhetését és egészségbiztosítását is: egy hatfős család gondviselőjeként azt kellene bizonyítania, hogy minden hónapban legalább nettó 350 ezer forintot tud a családjára költeni.
„A gyerekeim nélkül nincs értelme az életemnek. Másfél éve nem láttam őket, magamhoz akarom őket ölelni és meggyőződni róla, hogy nincsen semmi bajuk. Borzalmas lelki állapotban vannak. Megy az idő, és én minden nap el kell hitetni velük, hogy nem mondtam le róluk. Minden nap beszélünk, mindig mondom, hogy van remény, bátorítom őket, hogy hamarosan együtt lehetünk. Otthon mindenüket eladták, csak annyi pénzük volt, hogy eljussanak Törökországba, és mivel ott van magyar nagykövetség, megpróbáljanak onnan utánam jönni. Nagyon félek, hogy elvesznek, hogy kihasználják őket. Az idő gyilkos lett.”
Rakan sose fogja feladni: úgy érzi, ha egyesíteni tudná a családját, új életet kezdhetnének Magyarországon. „Ez egy gyönyörű ország, és a magyarok rendesek. Bízom benne, hogy a gyermekeim itt folytathatják a tanulmányaikat. A legidősebb lányom tanítónak tanult az egyetemen, a legnagyobb fiam pedig kereskedelmet és közgazdaságtant hallgatott. Én is sok mindenhez értek, türelmes, kitartó vagyok, és nagyon szeretem a gyerekeimet. Nem akarunk többet, csak hagyjanak minket élni.”
| Mzeribi mészárlás (Rakan verse felesége és édesanyja haláláról) |
Eltűnt a cserje és a perui kéreg ...ágyú.!!! és kezdi véres gyülekezését gyűlöletben a földön, ahol nem folyt vér, lakói csak bort és verset ontottak. Mzerib,óh Istenem, óh Istenem..!!! Mzerib. Vajon sírva folytatom az élet sikolyát learatva életünk bőséges bevételét a haláltól. Vajon befejezhetem sikolyomat...mielőtt meggyanúsíttok az élettel..??!!Óh, versem vigyél magaddal, hogy befejezzem az élet siránkozását, vigyél magaddal, mindent magam mögött hagytam, magammal vihetem tisztaságod gyümölcsös kertjét megmaradt kezemmel?! a lélek táncol, nevetni akar és sír, csodálatos édesanyám, drága feleségem, családom. |
Június 20-án, pénteken van a Menekültek Világnapja. A cikk bevándorlói sorsokról szóló riportsorozatunk első darabja.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
