szerző:
hvg.hu

A jegybank elemzői friss tanulmányban boncolgatják a kivándorlás hatásai a hazai munkaerőpiacra. Az elemzésből kiderül, hogy a kivándorlás akár meg is dobhatja az itthoni béreket, a termelékenységgel kapcsolatban ugyanakkor nem teljesen egyértelmű az irány, ahogy a makrogazdasági hatásoknál is vegyes kép rajzolódik ki. A lényeg ugyanakkor az, hogy hosszú távon sok kockázatot hordoz magában a növekvő kivándorlás, hiszen így például az ellátórendszerek fenntarthatósága is kockázatosabbá válhat.

Tanulmányban elemzi az MNB két munkatársa, Bodnár Katalin és Szabó Lajos Tamás a kivándorlás hatását a hazai munkaerőpiacra. A tanulmányból vegyes kép rajzolódik ki, ám van egy fontos megállapítás a bérekre vonatkozólag: a kivándorlás hatására a munkapiaci feszesség nőhet, magyarán: ami minden más változatlansága mellett magasabb bérdinamika, magasabb bérek irányába mutat. Termelékenység növekedése tekintetében ugyanakkor nem egyértelmű a kép, vannak negatív és pozitív tényezők is.

A makrogazdasági hatásokat illetően sem tiszta kép rajzolódik ki az elemzők szerint. Rövid távon, gazdasági visszaesés idején akár összességében pozitív hatásai is lehetnek a kivándorlásnak, a hosszú távú hatások azonban nagymértékben függnek a versenyképesség és a hosszú távú növekedési kilátások változásától. A nagyobb nemzetközi mobilitás fontos növekedési forrás lehet a küldő ország számára. Ugyanakkor a kivándorlók számának gyors növekedése az ellátórendszerek (nyugdíjrendszer, egészségügy) fenntarthatósága szempontjából nem elhanyagolható kockázatot hordoz az elemzők szerint, különösen amikor az aktívak száma csökken (Magyarország ilyen állam), hiszen csökken a járulékbefizetők száma.

Százezer fő

A két szakértő a frissen publikált írásban a kivándorlás okait, jellemzőit és munkapiaci hatásait tekinti át. A szerzők szerint a külföldi kivándorlás a tanulmány szerzői szerint a 2008-as válság kezdetekor gyorsult fel, a válság megváltoztathatta a külföldi munkavállalás relatív előnyeit a hazai munkavállaláshoz képest. A válság kezdete után a munkanélküliség növekedett Magyarországon, a kivándorlást ösztönző ciklikus okok (munkanélküliségi ráta, elhelyezkedési esélyek különbségei a küldő és a fogadó ország között) erősödtek. A kutatók kiemelik, hogy problémát okozott az, hogy részletes adatok csak a KSH által készített Munkaerő-felmérésben (MEF) megjelenő külföldi telephelyen foglalkoztatottakról állnak rendelkezésre – ezek száma az összes foglalkoztatott (3,94 millió fő) körülbelül 2,5 százalékát teszi ki (100 ezer főt).

Dinamikusan nő az ingázók száma
©

A MEF-ben szereplő ingázók (azok a külföldi telephelyen dolgozókat fedi le, akik még hazai lakóhellyel rendelkeznek és belföldi háztartás tagjainak számítanak) a tanulmány szerint fiatalabbak, kevesebb potenciális tapasztalattal rendelkeznek, valamint jelentősen nagyobb körükben a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint a hazai népesség esetében. Az MNB elemzői szerint az ingázók a hazai aktív populációhoz képest átlagosan 3-4 évvel fiatalabbak és 7 évvel kevesebb potenciális tapasztalattal rendelkeznek, és a különbség a válság kezdetét követően valamelyest magasabb. A külföldre ingázók között a tanulmány szerint jóval kisebb a nők aránya, mint a hazai aktív népességen belül, de a válság kezdete óta a női kivándorlók száma is nőtt. Emellett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is elmarad a hazai arányoktól. A képzettség szerinti arányokat torzíthatja, hogy a felsőfokú végzettségűek nagyobb valószínűséggel költöznek ki átmenetileg vagy tartósan a teljes háztartással együtt, így a Munkaerő-felmérésben megjelenő külföldi telephelyen dolgozók között nagyságrendjük alacsonyabb lehet, mint az összes külföldön dolgozó esetében.

Fiatalok, középfokú végzettségűek, Nyugat-Magyarországon élők

A tanulmány megjegyzi, hogy a 25-35 évesek, a középfokú végzettségű, szakképzettséggel rendelkezők, illetve a építőipar és szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban dolgozók körében a legnagyobb az ingázók aránya, emellett az ingázók között magasabb azok aránya, akik korábban munkanélküliek voltak, mint a belföldön dolgozók között. Fontos még megjegyezni, hogy az ingázók kétharmada a Nyugat-Dunántúlon él, vélhetően ők elsődlegesen Ausztriában dolgoznak.

Nyugat-Magyarországról ingáznak a legtöbben
©

A tanulmány kitér arra is, hogy a kivándorlás két alapvető csatornán keresztül hat a gazdaságra. Egyrészt megváltozik a népesség nagysága és összetétele aktivitás, végzettség, tapasztalat, életkor, termelékenység, fogyasztói viselkedés szerint. Másfelől pedig kivándorlás megváltoztathatja a nem vándorló népesség és a vállalatok viselkedését is.

Nőhet a munkaerőpiac feszessége

A jegybank elemzői a bérekkel kapcsolatosan is igyekeztek mélyebbre ásni és bizonyos megállapításokat tenni. A kivándorlás a szerzők szerint két csatornán keresztül befolyásolja az inflációs nyomást. Egyrészt a kivándorlás hat az átlagos termelékenységre. Ennek iránya azonban nem egyértelmű. Hosszú távon a bérek nagyjából a termelékenység növekedési ütemével bővülnek, vagyis a termelékenység változása a béreket is befolyásolja. Másrészt a kivándorlás hatására nőhet a munkapiaci feszesség, amely általában növeli az átlagos béreket. A termelékenység és a feszesség együtt határozzák meg a bérek dinamikáját. Az inflációs hatás a termelékenység és a bérek relatív változásától függ.

A szerzők azt is összeszedték, hogy milyen csatornákon keresztül befolyásolhatja a termelékenységet. Hat csatornát találtak, együttes hatásuk ugyanakkor nem egyértelmű.

  1. A kivándorlás hatására az aktív népesség létszáma csökken, a munkapiac feszesebbé válik, így a foglalkoztatottaknak kevesebb erőfeszítést kell tenniük, hogy egy pozíciót megszerezzenek vagy megtartsanak. Ez az átlagos termelékenységet csökkenti.
  2. Az aktív népesség összetétele megváltozik, amennyiben a külföldön munkát vállalók termelékenység szerinti eloszlása eltér a hazai munkapiacon maradókétól. Ha a termelékenyebb munkavállalók mennek külföldre, akkor az átlagos termelékenység csökken, ha a kevésbé termelékenyek, akkor nő, a hatás nem egyértelmű.
  3. A kivándorlók gyakran hazautalásokkal támogatják a rokonaikat. A hazautalt jövedelmek termelékenységi hatása nem egyértelmű.
  4. Amikor a kivándorlás növekszik, illetve magas szinten áll, akkor a hazai munkaerő úgy érezheti, hogy számára is több munkalehetőség áll nyitva, így kevesebb erőfeszítést tesz, hogy egy hazai pozíciót megtartson vagy megszerezzen. Ezért motivációja, átlagos termelékenysége csökken.
  5. Amennyiben nyitva áll a külföldi munkavállalás lehetősége, többen fektethetnek be humán tőkéjük fejlesztésébe. Amennyiben mégsem emigrálnak, magasabb humán tőkéjük a hazai gazdaságban hasznosul, vagyis az átlagos termelékenység emelkedik.
  6. A kivándorlás befolyásolja a gazdaságban elérhető humán tőke, tudás mennyiségét és annak fejlődését is. A negatív (brain drain, agyelszívás) és pozitív (brain gain, agygyarapodás) hatások egyenlege nem egyértelmű.

A kivándorlás hatására a munkapiaci feszesség nőhet az elemzők szerint, ami ceteris paribus – minden más változatlansága mellett – magasabb bérdinamika irányába mutat. Feszesebb munkapiacon kevesebben versenyeznek egy adott állásért, így a bértárgyalásokon a munkavállalók alkuereje nő, ami nagyobb bérnövekedéshez vezethet. A kivándorlással erősödhetnek vagy javulhatnak is az illeszkedési problémák. Ha olyanok vándorolnak ki, akik iránt a hazai munkakereslet is magas, az illeszkedés romlik, ami a gyorsabb bérdinamikát támogatja. Egyes csoportokban akár munkaerő-hiány is keletkezhet. Ugyanakkor, ha olyan képzettségűek vállalnak külföldön munkát, akikből túlkínálat van, az illeszkedési problémák oldódhatnak is.

A bérekre gyakorolt hatások negatívak és pozitívak is lehetnek

Az MNB munkatársai azt is megnézték, hogy mely tényezők utalnak arra, hogy a kivándorlás miatt magasabbak, illetve alacsonyabbak lehetnek a bérek. A magasabb bérek irányába mutathat például az, hogy a kivándorlás nő, a MEF alapján alulbecsüljük a tartósan külföldön élők számát, minden bizonnyal nincs jelentős visszaáramlás. Felmérések alapján pedig növekszik azok száma, akik átmenetileg külföldi munkavállalást terveznek. Az ingázók között emellett a szakképzettséggel rendelkezők vannak többségben, illetve a munkapiaci indikátorok alapján a munkapiac kevésbé laza, mint korábban, a megfelelő szakemberek hiánya a korábbinál valamivel nagyobb mértékben akadályozza a termelést.

A bérek mérséklődésének irányába mutató tényezők között ugyanakkor a külföldre ingázók létszáma csak bizonyos ágazatokban és képzettségi kategóriákban növekedett jelentősen. Az építőiparban és a vendéglátóiparban a legmagasabb a külföldön foglalkoztatottak aránya az átmeneti kivándorlás alapján. Ezek kis súlyú ágazatok, amelyek nem befolyásolják jelentős mértékben az aggregált bérindexet. Az elemzők emellett megjegyzik, hogy a munkapiac a kivándorlás gyors növekedésének időszakában végig nagyon laza volt, így kivándorlás nélkül valószínűleg magasabb munkanélküliséget és ugyanakkora foglalkoztatást tapasztaltunk volna. Az átmenetileg külföldön dolgozók egy része ciklikus okok miatt dönthetett a külföldi munkavállalás mellett, így a hazai munkakereslet növekedésével hazatérhetnek, vagyis a hazai szabad munkaerő-kapacitást növelik.

Pozitív és negatív makrogazdasági hatások
A munkaerő elvándorlása számos egyéb csatornán is hat az elemzők szerint. Az ellátórendszerek fenntarthatóságának veszélybe kerülése, a versenyképesség csökkenése, a költségvetés egyenlegének csökkenése elsősorban hosszabb távon jelentkező negatív hatások. Ezeket a negatív hatásokat több tényező ellentételezheti. Rövid távon ilyen pozitív hatás, hogy a válság során az alacsonyabb munkakereslet mellett a kivándorlás a munkanélküliség aktuális szintjét, illetve a szociális kiadásokat is mérsékelhette. Hosszabb távon a külföldön dolgozók hozzájárulhatnak a hazai versenyképesség növekedéséhez tudásuk átadása, valamint a hazautalások révén. A későbbi euróövezeti csatlakozás szempontjából a nemzetközi mobilitás növekedése önmagában is pozitívan értékelhető a jegybank munkatársai szerint, mivel nagyobb munkapiaci rugalmasságot tesz lehetővé.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Észak-Koreából elkezdték erőből támadni a számítógépeket

Észak-Koreából elkezdték erőből támadni a számítógépeket

Erdogan: Moszkvába elmegyek, Washingtonba talán

Erdogan: Moszkvába elmegyek, Washingtonba talán

Papírpalack fejlesztésébe szállt be a Coca-Cola

Papírpalack fejlesztésébe szállt be a Coca-Cola

Több száz pedofilt kapcsoltak le egyszerre világszerte

Több száz pedofilt kapcsoltak le egyszerre világszerte

104 menedékkérőt mentett ki egy hajó Olaszországnál egy gumicsónakból

104 menedékkérőt mentett ki egy hajó Olaszországnál egy gumicsónakból

Macron őrültségnek nevezte a szíriai török hadműveleteket

Macron őrültségnek nevezte a szíriai török hadműveleteket