Úgy tűnik, hosszú ideje tartó erőfeszítések ellenére sem sikerül megmenteni a műanyag dobozairól és azok értékesítési modelljéről híressé vált amerikai vállalatot, a Tupperware-t miután évek óta rohamosan csökken a kereslet a termékei iránt. Bár annak idején a termék köré épült értékesítési modell szabadította ki a háziasszonyokat a konyha fogságából, ma már egyre kevésbé tud újat nyújtani.
A táplálékláncon keresztül akár az emberi szervezetbe is bekerülhetnek a tavakban talált műanyagok.
Lassan tényleg mindenhol jelen vannak a mikroműanyagok, és ez komoly probléma lehet. Most egy újabb helyen találták meg a szervezetben.
A francia Agir pour l’environnment nevű szervezet bevizsgáltatta a műanyag palackokat, és kiderült, többféle mikroműanyag van benne, mint amiről korábban tudni lehetett. Ráadásul darabszámra is egyre több lesz benne, minél többször nyitnak ki egy PET-palackot.
Ausztrál kutatók olyan technológiát fejlesztettek ki, ami a mikroműanyagokból grafént állít elő. Az eredmény minden szempontból siker.
Több veszély is leselkedik az emberre, ha nem a megfelelő anyagú palackot használja egy adott italhoz – de veszélyt jelenthetnek a mikroműanyagok és a baktériumok, gombák is.
Az átlagember szervezetébe egy becslés szerint hetente egy bankkártyányi műanyag kerül apró részecskék formájában. A hatás egyelőre felmérhetetlen, de erősödik a gyanú, hogy egyebek mellett a nemzőképesség is kárát láthatja ennek.
Kínai kutatók egészséges férfiaktól vett spermiummintát tanulmányoztak, és kiderült, nyolcféle mikroműanyag van bennük.
Lassan tényleg mindenhol mikroműanyagot találnak a kutatók: most emberi és kutyáktól vett hereszöveteket vettek górcső alá, és maguk is meglepődtek attól, amit találtak.
Amerikai kutatóknak sikerült megoldaniuk, hogy már a műanyag gyártása során hozzáadjanak egy baktériumot. Az gondoskodik róla, hogy ha később a feleslegessé vált termék a földbe kerül, meginduljon a bomlási folyamat.
Hogyan tudjuk csökkenteni a mikro- és makroműanyag-szennyezésünket? Ennek jártunk utána fenntarthatósági podcastunkban a Tisza megtisztítására szerveződött programból nemzetközi szervezetté vált PET kupa projektvezetőjével.
Életmentő, de legalábbis rendkívül hasznos lehet az indiai kutatók legújabb fejlesztése, ami korunk egyik legnagyobb problémát jelentő szennyezésével, a mikroműanyagokkal számolna le.
Rengeteg plasztikhulladékot pedig délkelet-ázsiai országokba exportál a Nyugat, amivel egyre inkább ellehetetleníti a helyi halászatot. Olyannyira, hogy Indonéziában egyes halászfalvak inkább átálltak a haltenyésztésre.
Korunk egyik legelterjedtebb szennyezőanyagának tartják a mikroműanyagokat. Vízkészleteink egyre szennyezettebbek tőlük, és ami igazán aggasztó: az egészségre is káros hatással vannak ezek a szemmel gyakran láthatatlan részecskék. Kínai kutatók találtak egy igazán egyszerű módszert, amellyel megszabadulhatunk ettől a veszélytől.
A vizsgált emberek közel 60 százalékában volt mikro- vagy nanoműanyag, és ezen csoport körében 4,5-ször volt nagyobb a kockázata több betegségnek és haláloknak – mutat rá olasz kutatók friss tanulmánya.
A Cardiff Egyetem kutatói vizsgálták a mikroműanyagok rákkeltő, és egyéb, az emberi szervezetre káros hatásait.
Másfél tucat húskészítményt vizsgáltak, és nem volt olyan, amelyben ne lett volna mikroműanyag. Még a húst helyettesítő vegán termékekben is kimutatták a szennyeződést.
Tudjuk, hogy a természetben kárt tesznek, és hogy ránk nézve is károsak, ám most a Duke Egyetem vizsgálatából kiderült, hogy akár az agyunkba is eljutnak a mikroműanyagok.
Rengeteg mikroműanyag kerül a környezetbe a pelletek helytelen kezelése miatt, az unió most komolyabb óvintézkedéseket javasol a kibocsátó gazdasági szereplőknek. Ha ezeket megfogadják, a számítások szerint 74 százalékkal csökkenhet a pelletekből származó mikroműanyag-szennyezés.
Számos veszélyt rejthet, hogy már a felhőkben is mikroműanyagokra bukkantak japán kutatók – ez ugyanis a szennyezés mind könnyebb terjedéséhez vezethet, és még az üvegházhatású gázok kialakulásában is szerepük lehet.
