Előbb a pénzszivattyúként használt egyetemtől szabadultak meg, aztán a vezetésből is kiszálltak a volt MNB-elnök emberei. A menekülés aligha független a jegybanki alapítványi és ÁSZ-vizsgálatoktól.
Az Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetése a jogi előírásokat tudatosan megsértve fektette be a jegybankból származó közpénzt.
A poszt-Matolcsy-érában a jegybank annyit tudott félrerakni, hogy azt most elköltheti kormányközeli újságokban.
Szemereyné Pataki Klaudia éppen akkor tudott jó hírt hozni a kecskeméti egyetemnek az MNB-alapítványi botrányba beragadt pénzéről, amikor a város önkormányzatának közgyűlése a lemondatásáról szavazott. A 127,5 milliárd forintnak azonban még csak a töredéke jutott vissza a Neumann János Egyetemért Alapítványhoz, amelynek a felügyelőbizottságában a polgármester is tag.
Még ki sem hirdették az elvesztett vagyon csaknem egy éven át tartó felmérésének az eredményét, már aláírták a szerződést a cég eladásáról.
Azt gondosan kerülik, hogy mi az oka a kétszeri kifizetésnek, és azt is, hogy pontosan mekkora összegről lesz szó.
A korábban is szállodaként működő Lánchíd utcai épület megjárta az MNB alapítványait, a Matolcsy Ádám köreihez tartozó magántőkealapokat, majd a jegybanki befektetésként működő nemzetközi ingatlanfejlesztőt, a GTC-t, hogy azután eladják egy milliárdosnak. A hasonló sztorik miatt ma már hűtlen kezelés miatt büntetőeljárás folyik az MNB előző vezetésének tevékenységének ügyében.
Néhány sajtótermék rossz hangulatot gerjeszt, az EU pedig a civil szervezetekre hallgat a kormány helyett – panaszolta az Állami Számvevőszék elnöke. Beszélt az MNB alapítványi ügyeiről is, és hűtlen kezelés gyanúját emlegette.
127,5 milliárd forinttal tartozott a kecskeméti egyetemi alapítványnak a Matolcsy-kör által gyakorlatilag közpénzszivattyúként működtetett Optima Befektetési Zrt. A belső bizalmi kör az ÁSZ-vizsgálat vége felé egy kétségbeesett lépéssel már az egyetemmel akarta megvetetni a céget, hogy nyeregben maradhasson.
Ez volt a legegyszerűbb megoldás – magyarázta az üzletben részt vevő cég vezetője.
Polner Eörs arról beszélt, hogy „nem kell ebben semmi szenzációt keresni”.
Négy új tulajdonosa van a Quartz Zrt.-nek, mind a négynél kimutatható kötődés Matolcsy Ádám üzleti köreihez.
A HVG úgy tudja, hogy bérleti szerződést kötöttek az MNB-alapítványnak egy olyan kecskeméti épületére, amely korábban a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány helyi főhadiszállása volt. Az egykori szállodaépületet annak idején nemcsak székháznak használták volna, hanem a kecskeméti egyetem számára kollégiumi férőhelyeket is kialakítottak volna.
Távoznia kellett a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám üzleti körének a napenergiával foglalkozó tőzsdei cég, a Nap Nyrt. igazgatóságából.
Egy olyan ingatlan került vissza Száraz Istvánhoz, amelyet korábban 1,2 milliárd forintért adott el.
Távozása előtt egy új, rejtélyes alapítvány indításán tüsténkedett Matolcsy György, miközben a temérdek közpénzből ugyancsak általa létrehozott Pallas Athéné Alapítvány a túlélésért küzd.
Hibának érezné az új jegybankelnök az elődje által létrehozott alapítvány felszámolását, hiába futnak most a hatóságok az ottani pénz után.
„Ugyan” – írják többek között reagálva arra, hogy Matolcsy szerint a számvevőszéki jelentés tartalma 80 százalékban hamis, 20 százalékban igaztalan.
Egy másik előterjesztés alapján Kincses Áront, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét is meghallgatták volna a szegénységgel kapcsolatos adatok miatt, de ezt is leszavazták.
