Lemondatták volna a Fidesz kecskeméti polgármesterét, de az MNB a segítségére sietett

A Fidesznek többsége van a kecskeméti közgyűlésben, így túl nagy veszélyt nem jelentett a polgármesterre, hogy az ellenzéki tömörülés, vagyis a Szövetség a Hírös Városért frakció indítványt nyújtott be, hogy a testület szólítsa fel lemondásra Szemereyné Pataki Klaudiát. Az indoklás az volt, hogy a politikus a polgármesteri esküjét megszegve jóvátehetetlen erkölcsi kárt okozott a városnak, amikor a rendelkezésre álló pénzt nem a Neumann János Egyetem bővítésére fordították, hanem egy kötvényvásárlási tranzakcióval gyakorlatilag a Magyar Nemzeti Bank alapítványának juttattak 127,5 milliárd forint kölcsönt.

A polgármester renoméját ugyanakkor valóban megtépázta a botrány, hiszen a város egyrészt nem tudott erről a furcsa hitelezésről, másrészt Kecskemét közepén évek óta befejezetlenül áll az egyetemi campus bővítése. Vagyis ahelyett, hogy az államtól erre a célra adott 144 milliárd forintból az építkezést fejezték volna be, egy pénzügyi manőverbe fogtak bele. A döntést a Neumann János Egyetemért Alapítványnál hozták meg, ám miután Szemereyné az alapítvány felügyelőbizottságának a tagja, ezért többszörös volt a felelőssége az ügyben.

A képviselő-testület ülésén először is gondoskodott a többség arról, hogy az indítvány az estébe hajlóan kerüljön napirendre, amikor már nem lehet végigkövetni az eseményeket élő adásban. Másrészt a szavazás előtt a polgármester magához ragadta a szót, mondván, beszámolna arról, amit az alapítványnál felügyelőbizottsági tagként lát, és új információ.

Eszerint a 127,5 milliárd forintból 27 milliárd visszaváltása már meg is történt, az MNB alapítványa tehát – az eredeti szerződéshez képest valóban idő előtt – visszafizette a tartozásának egy részét a kecskeméti egyetemnek. Szemereyné meglehetősen megértően számolt be erről, mint mondta, ez volt az MNB-alapítvány vagyonából az azonnal mobilizálható pénz.

Kétségtelen, hogy miután Matolcsy György MNB-elnöksége idején – a jelenleg ismert adatok szerint – mintegy 270 milliárd forint úszott el az alapítványi vagyonból, a hitelezők kifizetése meglehetősen nehézkes. A jelek szerint azonban Kecskemét fideszes vezetése előnyt élvez: az MNB új – nem kevésbé fideszes – elnöke, Varga Mihály és az MNB-alapítvány vagyonának rendezésére felállított grémium igyekezett Szemereyné Pataki Klaudia segítségére sietni, és felmenteni őt a teher alól.

https://hvg.hu/360/20251222_hegedus-istvan-optima-pallas-athene-mnb-alapitvany-varga-matolcsy-vagyon-hiany-padme

Így a polgármester most elmondhatta, hogy a maradék 100 milliárd forintnyi kötvényre is megszületett a megállapodás. Az MNB-alapítvány és annak vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. vállalta, hogy már az eredeti lejárat, vagyis 2031 előtt visszafizeti a kibocsátott kötvény ellenértékét a kecskeméti egyetemnek. Az egyezség szerint – ahogy azt a HVG már előre valószínűsítette – 2028-ig három részletben történik meg a törlesztés.

Szemereyné azt is hangsúlyozta, hogy az MNB-alapítvány 2025-re rendben megfizette a kötvény esedékes kamatát, amiből ösztöndíjakat és béremelést tudtak fizetni az egyetemen. Ezen kívül a félbehagyott egyetemi beruházás tulajdonjogilag is visszakerült az egyetemi alapítvány vagyonába. (Ez egyúttal azt jelenti, hogy eddig nem volt ott – a polgármester mégis kategorikusan visszautasítja a pénzügyi manőverben a döntési felelősséget.)

A polgármester közölte azt is, hogy így már ki tudták írni a közbeszerzést az egyetem bővítésének a folytatására. Azt is elmondta, hogy a campus készültsége jelenleg 46 százalékos, és a még hátralévő épületek 80 százaléka kollégium lesz.

Habár ezeket már rég be kellett volna fejezni az állam eredetileg nyújtott 144 milliárdjából, az egyetem most mégis pénzt igényelt abból a 600 milliárd forintból, amelyet a kormány az ország egyetemeinek kollégiumépítésire különített el. Amikor az ellenzék azt firtatta, hogy ha annyira rendben vannak a pénzügyek, akkor miért van szükség újabb állami támogatásra, a polgármester azt mondta, hogy ha a többi intézménynek jár ebből, akkor a Neumannak is. A kormány az ősszel egy 1300 milliárd forintos egyetemi infrastruktúra-fejlesztési büdzsébe is beemelte a kecskeméti intézményt.

Szemereyné Pataki Klaudia tehát jó ütemérzékkel hozta a látszólag jó híreket a közgyűlésnek – már ha bárki elfogadja, hogy az egyetemi építkezés helyett egy furcsa hitelügyletbe kellett belemennie a kecskeméti egyetemnek éppen azzal a jegybanki vezetéssel, amellyel a kecskeméti polgármester férje rokoni kapcsolatban áll.

A politikai felelősségre vonás mindenesetre egyelőre elmaradt, az ellenzéki indítványt a közgyűlés fideszes többsége leszavazta, így a polgármesternek nem kellett arról döntenie, hogy lemond-e a tisztségéről.

De ha a közgyűlés másképp dönt, a politikai konzekvenciát a polgármester aligha vonta volna le, hiszen kitartott a döntése mellett, mondván, személyesen büszke arra, hogy az elmúlt években meg tudták őrizni a kecskeméti egyetem önállóságát. Más kérdés, hogy többször is ellentmondásba került önmagával, hiszen egy mondatában el is szólta magát, hogy az egyetem elvesztette a tanítóképző karát.

Ráadásul a polgármester annak ellenére, hogy beszéde elején hangsúlyozta: az egyetem nem befektette a pénzt, hanem „csak” hitelezte az MNB-alapítványt, maga is többször befektetésként említette a kötvényvásárlást. Nem beszélve arról, amikor azt magyarázta, hogy ha a pénzügyi piacon sarokba szorítanak valakit, „botrány van a környezetében”, és akkor váltja vissza a befektetését, akkor „felelőtlenül dönt”, csak veszteséggel tud kiszállni.

Ha ezt a meglepő eszmefuttatást folytatta volna, aligha lehetett volna más következtetést levonnia, mint hogy hatalmas hibát követett el az egyetem és az MNB-alapítvány is, amikor a közpénzeknek ebbe a kétes forgatásába belement. A fideszes közgyűlési többség azonban egyelőre megmentette a kecskeméti polgármestert a következményektől. Kérdés, hogy az Állami Számvevőszék feljelentésére indult nyomozás mire jut, illetve az országgyűlési választásokon visszahullik-e a Fideszre az MNB-alapítványi botrány.

Nyitóképünkön tüntetés Kecskeméten 2025 májusában. Fotó: Tancsa János