Navracsics Tibor és Hankó Balázs felsőoktatási államtitkár nem értett egyet abban Tusványoson, hogy megvannak-e a szükséges kompetenciák a modellváltó egyetemeknél.
Csak akkor tudnak velük szerződést kötni a jövő évi csereprogramokról, ha arra az Európai Bizottság november 23-ig engedélyt ad. A nem modellváltó egyetemekre nem érvényes a korlátozás.
Csütörtökön bírálja el a Tempus Közalapítvány az egyetemek Erasmus+-pályázatait, azonban ha november végéig nem születik megállapodás az Európai Bizottsággal, akkor a modellváltó egyetemekkel nem fogják tudni megkötni a támogatási szerződéseket a 2023-2024-es időszakra. Vagyis ebben az esetben hiába minősít a Tempus nyertesnek egy egyetemet, a gyakorlatban az intézmény nem jut majd pénzhez. Ironikus módon, miközben a kormány minden fronton igyekszik bebizonyítani, milyen jó ötlet a modellváltás, mégis az állami egyetemek hallgatói és kutatói azok, akiknek a jelek szerint nincs mitől tartaniuk. Leszámítva a kormányzati nyomást.
Azt írja, nem tud új rektort kinevezni, mert a szenátus jelöltjét az általa elnökölt kuratórium leszavazta, amivel szerinte sértik "a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”.
A modellt váltott felsőoktatási intézmények vezetői azért érzik igazságtalannak az Európai Bizottság döntését, mert úgy vélik, az új struktúrában versenyképesebbé vált az intézményük.
A még megmaradt hat állami egyetemből a hvg.hu információi szerint több is fontolgatja a modellváltást. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint ennek a "kuratóriumi modell sikeressége az oka", de ennél sokkal nagyobb szerepet játszik a félelem attól, hogy aki kimarad, annak nem lesz pénze ahhoz, hogy versenyképessé váljon.
Egyfajta „misszió” a kulturális tárca indoklása szerint, hogy a „modellváltó” egyetemek kuratóriumait teletömték kormányzati potentátokkal, akik rendes fizetésük mellett így milliós havi pluszpénzt kapnak. Az indoklás másik fele ráadásul egy régen megcáfolt, erősen csúsztató állítás.
Három éve alakult át alapítványi fenntartású intézménnyé a Corvinus Egyetem. Vezetői a minap jelentős béremeléssel járó, az oktatás, kutatás és a szervezeti struktúra szempontjából is sikertörténetnek írták le az elmúlt időszakot. Az ott oktatók nem feltétlenül ilyen optimisták: autokratikus vezetésről, a munkához szükséges bizalom csökkenéséről, és a munkateher jelentős növekedéséről számoltak be. Tény, hogy továbbra is magas pontszámmal kerülhettek csak be hallgatók a Corvinusra, és az is tény, hogy jelentősen csökkent a felvettek száma.
Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust.
A magyar felsőoktatásban mindössze hat egyetem nem került alapítványi kézbe – eddig. A Műegyetemen elképzelhető ugyanis a modellváltás, de legfeljebb a parlamenti választás után.
A szegedi momentumos képviselő megszerezte a SZTE alapítványának finanszírozási szerződését, csak az alapítvány működésére és közfeladataira 400 millió forintot jut.
A modellváltásért felelős kormánybiztos szerint nem igaz, hogy a kormány erőszakolta volna ki a modellváltást, és az utóbbi időben jelentősen csökkentek a félelmek az átalakítással kapcsolatban.