A pénzhiány miatt a modellváltást választhatja a Műegyetem az autonómia helyett

A Budapesti Corvinus Egyetem 2019. július 1-jétől alapítványi fenntartású magánegyetemmé vált, ez volt az első fecske a magyar felsőoktatás átalakításban. Sőt sokáig azt lehetett hinni, hogy ez lesz a kivétel, ám egy év múlva újabb hat, utána pedig már szinte az összes állami egyetem – a nagy vidéki tudományegyetemeket is beleértve – modellt váltott.

A 64 felsőoktatási intézményből mára csupán hat maradt állami fenntartásban: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem; a Magyar Képzőművészeti Egyetem; a bajai Eötvös József Főiskola; a kormánypárthoz sok szálon kötődő Nemzeti Közszolgálati Egyetem; illetve a két nagy és erős presztízsű fővárosi intézmény, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME); valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).

Modellváltás, avagy az év, amikor a NER bebetonozta magát a felsőoktatásba

Távlatos hatalmi pozícióit erősítette azzal az Orbán-rendszer, hogy magánkézbe, a maga kezébe szervezte ki a magyar felsőoktatást. Az egyetemeket felügyelő alapítványok komoly vagyont is kaptak az államtól.

A magyar felsőoktatásban tehát egy erősen pluralizált szerkezet alakult ki 24 egyházi, 16 magán-, 6 állami és 21 közalapítványi fenntartású, de szintén magánegyetemmel. Ezek a csökkenő létszámú intézmények versengenek a hallgatókért, s igyekeznek minél jobb oktatókat is csatasorba állítani. „Ha lesz pénzük az egyetemeknek, és azzal önállóan gazdálkodhatnak, akkor meg tudnak szerezni olyan oktatókat, akik miatt vonzó lesz az adott intézmény a magyar és külföldi hallgatók számára” – mondta tavaly nyáron Stumpf István, a modellváltásért felelős kormánybiztos a HVG Diploma különszámának.