Demagóg – ezzel torkollta le Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára Keresztes László Lóránt LMP-s képviselőt, aki írásbeli kérdésében azt tudakolta a szaktárcától, hogy miért keresnek kormánypárti politikusok és kormánytagok a rendes jövedelmükön felül akár milliós havi összegeket a „modellváltó” egyetemek kuratóriumi tagjaként, és miért épp őket választották?
Pókhálóként szövik át a közéletet a közpénzmilliárdokkal kitömött NER-közeli alapítványok
Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust.
Az ellenzék a kezdetektől több ponton bírálta a felsőoktatáson erővel átzavart modellváltást, és azt is, hogy a létrehozott alapítványok kuratóriumait teletömködték kormánypárti és kormányzati potentátokkal: képviselőkkel, polgármesterekkel, sőt miniszterekkel. Egy részük pedig a főállása mellett ezért az alapítványoktól bruttó 1–1,5 milliós havi pluszpénzt kap. Az LMP-s politikus több példát is hozott:
- Az Állatorvostudományi Egyetemet fenntartó Marek József Alapítványtól havi 1,5 millió forintot kap Bajkai István fideszes képviselő, és ugyanennyit Fazekas Sándor fideszes képviselő, volt miniszter
- A Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványtól havi 1,5 millió forintot kap György László kormánybiztos, korábbi államtitkár
- A Széchenyi István Egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítványtól havi 1,5 millió forintot kap Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármestere
- A Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványnál pedig Varga Judit igazságügyi miniszter kuratóriumi elnöki tisztségéért havi 1,4 millió forintos juttatásra jogosult
Válaszában Vitályos Eszter államtitkár mindezt nem cáfolta, viszont sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzéki politikus a modellváltást „demagóg módon egy egyszerű alapítványi kiszervezésként próbálja feltüntetni”. Továbbá furcsa mód azzal indokolta a kormánypárti potentátok tömeges beemelését a jól fizető állásokba, hogy ennek „célja az államtól való távolság növelése”.
Átlátszó: A győri egyetemi alapítvány sem tudja, hogy mennyi időt dolgozik náluk Szijjártó Péter a bruttó 1,5 milliós fizetéséért
A magyar külügyminiszter elfoglaltsága közmondásos, hiszen folyamatosan úton van, külföldön egyeztet, egyre másra sajtótájékoztatókat tart, így okkal merülhet fel az emberben, hogy mégis mennyi ideje maradhat a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumában végzett munkájára? Nos, ezt az alapítvány sem tudja megmondani.
A legérdekesebb az államtitkár indoklásában, hogy „nemzetközi trend a felsőoktatás missziójának, a közvetlen társadalmi szerepvállalásnak a növelése”. Erre példaként hozta, hogy a Yale Egyetem testületének tagja az állam kormányzója, a Humboldt Egyetem kuratóriumának pedig Berlin polgármestere is. Ám ezek a modellváltást ért kritikákra rendre felhozott példák erős csúsztatások.
Ezt a két példát ugyanis már 2021-ben „bezzeg-indokként” előadta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója – akkor éppen a momentumos Fekete-Győr András aggályaira. Csakhogy, mint arra az ellenzéki politikus már akkor felhívta a figyelmet: mindkét egyetem esetében a kuratórium tagja hivatalból az állam mindenkori kormányzója, illetve Berlin mindenkori polgármestere – pártállástól függetlenül.
"Nyilvánvalóan nem ellenzékieket fog kinevezni a kormány" - interjú Stumpf Istvánnal a modellváltásról
A modellváltásért felelős kormánybiztos szerint nem igaz, hogy a kormány erőszakolta volna ki a modellváltást, és az utóbbi időben jelentősen csökkentek a félelmek az átalakítással kapcsolatban.
Vagyis a nemzetközi példákban említett szereplők hivatali tisztségük miatt átmenetileg kerültek az adott egyetemi testületekbe, míg a magyar modellben többségében aktuális tisztségtől függetlenül eleve fideszes politikusokat, kormánypárti kötődésűeket neveztek ki gyakorlatilag akár élethossziglani megbízatásra, és szóba sem kerül, hogy lecseréljék őket egy választást követően.
Ráadásul hiába vállalta a kormány az Európai Bizottság felé nemrég, hogy a közalapítványok esetében az összeférhetetlenségi szabályokat szigorítja, és ez alapján összeférhetetlenséget jelenthet a kuratóriumi tagok esetében politikai szimpátia, ám a gyakorlatban ez csak annyit jelent, hogy a kormányzati tagoknak nem kell lemondaniuk, csak egyes döntésekben nem vehetnek részt.
(Nyitóképünk illusztráció)Sikertörténet vagy kudarc az átalakulás? Három éve váltott modellt a Corvinus
Három éve alakult át alapítványi fenntartású intézménnyé a Corvinus Egyetem. Vezetői a minap jelentős béremeléssel járó, az oktatás, kutatás és a szervezeti struktúra szempontjából is sikertörténetnek írták le az elmúlt időszakot. Az ott oktatók nem feltétlenül ilyen optimisták: autokratikus vezetésről, a munkához szükséges bizalom csökkenéséről, és a munkateher jelentős növekedéséről számoltak be.
