Egyfajta „misszió” a kulturális tárca indoklása szerint, hogy a „modellváltó” egyetemek kuratóriumait teletömték kormányzati potentátokkal, akik rendes fizetésük mellett így milliós havi pluszpénzt kapnak. Az indoklás másik fele ráadásul egy régen megcáfolt, erősen csúsztató állítás.
Demagóg – ezzel torkollta le Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára Keresztes László Lóránt LMP-s képviselőt, aki írásbeli kérdésében azt tudakolta a szaktárcától, hogy miért keresnek kormánypárti politikusok és kormánytagok a rendes jövedelmükön felül akár milliós havi összegeket a „modellváltó” egyetemek kuratóriumi tagjaként, és miért épp őket választották?
Pókhálóként szövik át a közéletet a közpénzmilliárdokkal kitömött NER-közeli alapítványok
Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust.
Az ellenzék a kezdetektől több ponton bírálta a felsőoktatáson erővel átzavart modellváltást, és azt is, hogy a létrehozott alapítványok kuratóriumait teletömködték kormánypárti és kormányzati potentátokkal: képviselőkkel, polgármesterekkel, sőt miniszterekkel. Egy részük pedig a főállása mellett ezért az alapítványoktól bruttó 1–1,5 milliós havi pluszpénzt kap. Az LMP-s politikus több példát is hozott:
Válaszában Vitályos Eszter államtitkár mindezt nem cáfolta, viszont sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzéki politikus a modellváltást „demagóg módon egy egyszerű alapítványi kiszervezésként próbálja feltüntetni”. Továbbá furcsa mód azzal indokolta a kormánypárti potentátok tömeges beemelését a jól fizető állásokba, hogy ennek „célja az államtól való távolság növelése”.
Átlátszó: A győri egyetemi alapítvány sem tudja, hogy mennyi időt dolgozik náluk Szijjártó Péter a bruttó 1,5 milliós fizetéséért
A magyar külügyminiszter elfoglaltsága közmondásos, hiszen folyamatosan úton van, külföldön egyeztet, egyre másra sajtótájékoztatókat tart, így okkal merülhet fel az emberben, hogy mégis mennyi ideje maradhat a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumában végzett munkájára? Nos, ezt az alapítvány sem tudja megmondani.
A legérdekesebb az államtitkár indoklásában, hogy „nemzetközi trend a felsőoktatás missziójának, a közvetlen társadalmi szerepvállalásnak a növelése”. Erre példaként hozta, hogy a Yale Egyetem testületének tagja az állam kormányzója, a Humboldt Egyetem kuratóriumának pedig Berlin polgármestere is. Ám ezek a modellváltást ért kritikákra rendre felhozott példák erős csúsztatások.
Ezt a két példát ugyanis már 2021-ben „bezzeg-indokként” előadta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója – akkor éppen a momentumos Fekete-Győr András aggályaira. Csakhogy, mint arra az ellenzéki politikus már akkor felhívta a figyelmet: mindkét egyetem esetében a kuratórium tagja hivatalból az állam mindenkori kormányzója, illetve Berlin mindenkori polgármestere – pártállástól függetlenül.
"Nyilvánvalóan nem ellenzékieket fog kinevezni a kormány" - interjú Stumpf Istvánnal a modellváltásról
A modellváltásért felelős kormánybiztos szerint nem igaz, hogy a kormány erőszakolta volna ki a modellváltást, és az utóbbi időben jelentősen csökkentek a félelmek az átalakítással kapcsolatban.
Vagyis a nemzetközi példákban említett szereplők hivatali tisztségük miatt átmenetileg kerültek az adott egyetemi testületekbe, míg a magyar modellben többségében aktuális tisztségtől függetlenül eleve fideszes politikusokat, kormánypárti kötődésűeket neveztek ki gyakorlatilag akár élethossziglani megbízatásra, és szóba sem kerül, hogy lecseréljék őket egy választást követően.
Ráadásul hiába vállalta a kormány az Európai Bizottság felé nemrég, hogy a közalapítványok esetében az összeférhetetlenségi szabályokat szigorítja, és ez alapján összeférhetetlenséget jelenthet a kuratóriumi tagok esetében politikai szimpátia, ám a gyakorlatban ez csak annyit jelent, hogy a kormányzati tagoknak nem kell lemondaniuk, csak egyes döntésekben nem vehetnek részt.
(Nyitóképünk illusztráció)Sikertörténet vagy kudarc az átalakulás? Három éve váltott modellt a Corvinus
Három éve alakult át alapítványi fenntartású intézménnyé a Corvinus Egyetem. Vezetői a minap jelentős béremeléssel járó, az oktatás, kutatás és a szervezeti struktúra szempontjából is sikertörténetnek írták le az elmúlt időszakot. Az ott oktatók nem feltétlenül ilyen optimisták: autokratikus vezetésről, a munkához szükséges bizalom csökkenéséről, és a munkateher jelentős növekedéséről számoltak be.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
