Kevés gyerek öltözik az óvodai farsangon HR-esnek, coachnak, pszichológusnak, könyvvizsgálónak vagy vezetői asszisztensnek. Érdemes lehet néha gyorsinterjút készíteni a bennünk megbújó kisgyermekkel, aki még nem felejt el játszani, és kételymentesen felismeri, mi szerez neki örömet az életben.
Hogy sikerül, hogy meg tudjuk csinálni, hogy elég jók vagyunk, hogy akadnak szövetségeseink, hogy megérdemeljük a sikert, a beteljesülést – ezt is jelenti a hit.
A jó szándék önmagában nem elég, cselekvésre van szükség, állítja Rutger Bregman. A Morális ambíció – Gyakorlati útmutató cselekvő idealistáknak című kötetében megpróbálja felrázni a fotelforradalmárokat: attól nem lesz jobb a világ, ha csak ábrándozunk róla.
A személyiségvonásokat előszeretettel kötjük össze mindennel, és ez alól a mozgás sem jelent kivételt. Kutatók nemrég arra jutottak, hogy másfajta edzést kedvelnek az extrovertáltak és az introvertáltak, és rámutattak az érzelmi stabilitás-labilitás, illetve a szorongás meghatározó erejére. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb. Miért számít, hogy külső vagy belső motiváció vezérel a sportolásban? Miért lenne fontos, hogy tudatosan eddzenek, akik mentális problémával küzdenek? Kovács Krisztina sportszakpszichológussal beszélgettünk.
Fontosabb az edző személye, mint maga a sportág, amikor a kisiskolás gyerekünk rendszeres testmozgását szervezzük, de azért egy jó trénerért a kezdetekkor nem érdemes átutazni a fél várost. De milyen sport illik a különböző személyiségű gyerekekhez? Baj-e, ha több mozgásformába is belekóstol, és akár évente mást kezd csinálni? Hogyan támogassa a szülő a gyermeke kitartását a sportban? És milyen kérdések segítenek tisztázni, melyik edzés lenne a legmegfelelőbb a fiatalnak?
A saját teljesítményünkről a hosszú távú sportcélok megvalósítása közben kapunk igazán őszinte visszajelzést, és ilyenkor talán a legkönnyebb átélni a nevezetes flow-élményt. De milyen egyéb lélektani előnyöket hozhatnak a manapság annyira népszerű futóversenyek és Balaton-átúszások? Hogyan lehet beiktatni a rengeteg edzésidőt a zsúfolt hétköznapokba? Miért lenne mindenkinek szüksége egy hobbisportra, és mik a leggyakoribb mentális hibák az amatőrök felkészülésében?
Egy egészen egyszerű mentális gyakorlatot hozott a Penge podcast legutóbbi adásában Kenyeres András mentáltréner és Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó. A tökéletes nap elképzelése segít visszaszerezni az elveszített motivációt.
Milyen nagyszerű magasságokba emelkedhetnénk, ha igazán aktiválnánk a motivációnkat! 9 tipp, amit ha elkezdenénk megfogadni, akár az egész társadalom megváltozna – vallja egy amerikai tréner.
A self-talk technikát a mindennapi életben is bevethetjük, nemcsak az élsportban. A gyakorlatot Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó és Kenyeres András mentáltréner mutatta be a HVG új podcastjában, a Pengében.
Még csak huszonöt éves, de máris kacskaringós pályát tudhat maga mögött Schäfer András, a magyar válogatott és a Union Berlin futballistája, aki őszintén beszélt arról, hogyan alakult a motivációja három lábtörés, a két évig egyetlen dicséretet sem mondó edző, vagy éppen egy országos hírnevet jelentő gól hatására. Itt a HVG új podcastja, a Penge, mentális erőnléti edzés Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással.
Ha munkáról van szó, valamiért természetesnek vesszük a jutalmazás-büntetés alapú motivációs eszközöket, miközben ezek csak szűk határok között működnek. Annál többet ártanak viszont a kreatív, koncepcionális képességeknek, amelyek a jövőbeli fejlődés zálogai. Ideje figyelembe venni egy harmadik motiváló tényezőt: az ember mélységes vágyát arra, hogy kezébe vegye a saját sorsa irányítását.
Aki azt állítja, hogy a gyermeke(i) érkezése nem változtatta meg gyökerestül az életét, az nem mond igazat, vagy nagyon hazudik. A kényszerű lemondásokat strigulázó lista égig ér. Ám a frusztrációt a gyerkőcök okozta örömök kompenzálják, ráadásul a munkavégzésben is hasznunkra lehet a tapasztalás.
Ha meg akarod tanulni, tanítsd! Egyebek mellett ez is szerepel Steven Bartlett világhírű befektetési és marketingszakember alapelvei között, amelyeket Egy CEO naplója – A munka és a magánélet 33 törvénye címmel publikált. Az üzletemberként és podcast-házigazdaként is sikeres vállalkozó gondolatai hasznosak lehetnek azoknak is, akik önmagukon akarnak változtatni, és akik az üzleti életben szeretnének jobban boldogulni – a kettőt sokszor nem is lehet elválasztani. Könyvének egyik fontos törvényéből kiderül, miért kell tudni mindent elmagyarázni a gyerekeknek is.
A különböző szakmák, az iparágak, és általában a technológia olyan mértékben változik, hogy szinte lehetetlen 10-20-30 éve megszerzett tudással sikeresen követni. De sokan egyszerűen megcsömörlenek régi szakmájuktól, és szeretnének valami újat tanulni. Hogyan fogjunk hozzá?
Racionális férfiak és érzelmes nők – hangzik a sztereotípia, hogyan válhat így a férfiból lelki társ? Úgy, hogy kissé alaposabban megvizsgáljuk az előítéleteket.
Mért jöttek ennyire divatba manapság a bakancslisták? Miért nem kell kétségbe esni, ha egész életünkben csak álmok maradnak a felírt célok? És hogyan használható egy ilyen lista gyászfeldolgozásra?
Fontos, hogy olyan célokat tűzzünk ki magunk elé, amelyek jól illeszkednek a realitásokhoz. Nem kedvező, ha túl nagy elvárásokat állítunk magunk elé, mivel növeli a csalódások esélyét. De az sem, ha alulértékeljük a képességeinket és lehetőségeinket, mert attól fásultakká és kiégettekké válhatunk.
Zaklatott, állandó online jelenlétben töltött napjaink forgatagában egyre népszerűbbek az elvonulások. A választék bőséges, és mind ugyanarra hivatott: vonuljunk vissza pár napra a világ zajától, méghozzá offline, és csendesedjünk el, lassuljunk le.
Sokan nem tudják, hogy a sikeres pályaválasztás elsősorban az önismereten múlik. De mit jelent az önismeret ebben az esetben? Miért fél sok fiatal a döntés meghozatalától? Mit bánnak később leginkább azok, akik külső elvárások alapján választottak pályát? És mi az a legfontosabb képesség, ami egy életre rezilienssé tehet a munkaerőpiacon?
Mindnyájan ismerünk olyanokat, akik akár egy biciklicsengő megvásárlása előtt is bonyolult Excel-táblázatot nyitnak, és mérlegelik a különböző opciókat. Minél nagyobb a tétje egy döntésnek, annál többféle módon próbáljuk felállítani az előnyök és hátrányok ijesztően összetett mátrixát. Van-e nagyobb téttel bíró döntés a szakmai életünkben, mint a karrierváltás?
