A HR-ben a digitális asszisztensek, az automatizált erőforrás-kezelő programok, az algoritmuson alapuló projektmenedzsment eszközök használata már nem csak a jövő megoldásait jelentik – hívja fel a figyelmet a magyar tulajdonú HR-szolgáltató, a WHC. A vállalat mesterséges intelligencián alapuló chatbotja a külföldről érkező munkavállalók koordinálását és a velük való mindennapi kommunikációt könnyíti meg.
Kielemezték az IT-munkaerőpiacot. A junior kategóriában az átlagos bérsáv 690-885 ezer forint között mozog, ám az igazán jók az expert kategóriában 1,4-1,9 milliót is kereshetnek, a topfizetés azonban még ennél is magasabb, akár 3,5 millió is lehet havonta.
A versenyképesség nem elsősorban a munkaerő olcsóságából, hanem jóval inkább a termelékenységéből fakad. A kormány viszont nem a termelékenységre, hanem a feldolgozóipari multikra önti a pénzt, amivel konzerválja a kedvezőtlen gazdasági szerkezetet, és a Nyugat-Európához képest alacsony bérszintet. Ehelyett az oktatásra kellene költeni – írja elemzésében a GKI.
A férfiak a tizedik havi bérükkel elérik az azonos pozícióban dolgozó munkatársnőik éves fizetését. Nem csak a bérkülönbség hatalmas, a magyar nőket a gazdasági élet vezetéséből szinte teljesen kiszorítják.
Telegdy Álmos, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint addig nem változik a helyzet, míg nem számít, hogy egy iskolából hány diák tanul tovább, mennyi bukik meg vagy hagyja el a rendszert végleg.
Előítéletnek bizonyult, hogy az idősebbek ellenzik a leghevesebben a nők jogainak kiterjesztését.
Egy új kutatás szerint a vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a fizetésével, 52 százalékuk egy éven belül munkahelyváltást is tervez.
Öt hónapos tesztidőszakkal áll át rövidített munkahétre a vállalat, amely október 1-től vezetik be a 34 órás munkahetet.
Mikor érheti el a gazdasági válság a munkaerőpiacot, és kik lehetnek veszélyben? Miért van munkaerőhiány az alacsony munkanélküliség ellenére Magyarországon? És mit tehet az, aki elveszíti az állását? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk közéleti podcastunk legfrissebb adásában, egy héttel a HVG Állásbörze előtt.
A munkaerőhiánnyal küzdő cégeknek és az elértéktelenedő bérekkel küzdő családoknak is jól jönnek az egyetem mellett dolgozó diákok, akiknek a száma közelít a maximumhoz.
Komoly munkaerőpiaci válság érlelődik Magyarországon. Három fő összetevője: a cégekre nehezedő bérnyomás, a magas fluktuáció és a most már minden szektorban jelentkező munkaerőhiány.
Czeglédy Csaba nyújtotta be az erről szóló javaslatot.
A munkaerőhiány közepette is kirúgással fenyegetőtől a gyerekek táboroztatását is fizető munkáltatóig terjed, ki hogyan kezeli a dolgozói fluktuációt, amikor a bérek értéke rohamosan csökken.
A lap szerint egyes helyeken a vállalkozóvá válást segítő pályázatok finanszírozása is megszűnt.
De villanyszerelőket, takarítókat és raktári dolgozókat is nagyon keresnek most a munkaadók.
A Bizottság szerint a legális migráció segítséget nyújthat az európai munkaerőhiány megfékezésében.
Finoman fogalmazva is izgalmas munkaerőpiaci folyamatokat láttunk az elmúlt két évben, bár ezeknek az izgalmaknak a nagy részéről örömmel lemondtunk volna. 2020 tavaszán gyakorlatilag leállt a gazdaság, majd a felpörgés után 2020-21 fordulóján újra leállítottak néhány szektort, az azt követő visszarendeződést alaposan megnehezítette az ellátási láncok világszintű akadozása. E közben pedig nagyot nőttek a bérek, már persze azoknak, akik megtartották az állásukat, most pedig újabb válságtól félhetünk, miközben újra itt van a korábbi évekből jól ismert munkaerőhiány. Megnéztük, melyik munkakörök és iparágak szenvedték meg a legjobban az elmúlt két évet, és melyek bírták ki egészen könnyedén.
Az építőiparban nagy a munkaerőhiány, a robotok pedig még nem bírják a strapát.
A szakszövetség szerint az átmeneti vagy tartós foglalkoztatás a menekültek számára is esély a normális életre.
3,7 százalékos munkanélküliséggel ért véget 2021, az egész év átlagában a munkanélküliség 4,1 százalék volt.
