Sikerült úgy beilleszteni a magyar jogrendbe egy uniós direkítvát, hogy az gyakorlatilag semmilyen változást nem hoz. Márpedig nem biztos, hogy az uniós jogalkotónak ez volt a célja, amikor arra törekedett, hogy a munkaerő-kölcsönzés csak egy átmeneti atipikus foglalkoztatási forma legyen, vagyis a dolgozókból belátható időn belül teljes jogú vállalati alkalmazottak legyenek.
„Nem pályázunk a közeljövőben állami forrásért, magunk oldjuk meg munkavállalóink szakmai továbbképzését” – tett a mai gazdasági viszonyok közt szokatlan kijelentést a HVG-nek Fehér Tamás, az évi 25 milliárd forintos árbevételével és 9 ezer foglalkoztatottjával legnagyobb magyarországi munkaerő-kölcsönző cég, a német hátterű Trenkwalder Kft. új vezérigazgatója.
Mind a csoportos leépítés, mind a végkielégítés, mind pedig a felmondási idő szabályozásának módosításából jól jöttek ki a munkaerő-kölcsönző cégek .
A munkaerő-kölcsönzők aggódnak a munkaszerződések rugalmassága miatt, ezért a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) egyeztetéseket folytat a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) az esetleges módosításokról - tudta meg a Világgazdaság.
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) szerint a július elsején hatályba lépő új Munka törvénykönyve (Mt) struktúráját tekintve jó, van azonban négy sarkalatos pontja, amely alapjaiban lehetetlenítené el az atipikus foglalkoztatási formákat - közölte a szövetség hétfőn. Az MMOSZ szürkegazdaságtól tart, szerintük a kölcsönvevő cégek egy részének elkerülhetetlen lesz a csőd.
Úgy tűnik, sikerült elvi megoldást találni a a munkaerő-kölcsönző cégek bérkompenzációval kapcsolatban felvetődött problémáira; jelenleg a technikai részletek kidolgozása folyik − mondta a Napi Gazdaságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke.
Mintha megfeledkeztek volna a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztató vállalkozásokról a bérkompenzációs törvényjavaslatban, azzal ugyanis úgy fest, nem számol a javaslat, hogy a kölcsönző cégek nem önállóak a bérpolitika szempontjából.
A Nemzetgazdasági Minisztériumtól várja a megoldást a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége a hazai munkaerő-kölcsönző cégek nevében, utóbbiak ugyanis attól tartanak, hogy ellehetetlenül a működésük a kormány bérkompenzációs szabályozása miatt - olvasható a szerdai Népszabadságban.
Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, munkaügyi jogszabályváltozások között akad több olyan is, amely elsősorban a vállalkozók részéről igényel fokozott odafigyelést a jövőben. A munkaerő-kölcsönzés terén idén december elsejétől változnak a szabályok, a módosításokra főként az uniós jogharmonizáció érdekében volt szükség.
A tagállamok két és fél évtizedes vitája szólt a kölcsönzött és a kölcsönbevevő saját munkavállalói közötti egyenlő bánásmódról. Végül arra jutottak, hogy 2011. december 5-ig dönteni kell a kormányzatoknak az egyenlő bánásmód alkalmazásáról. A magyarországi munkaerő-kölcsönzők egységesen a változtatás ellen érvelnek.
Munkaerő-felesleg, rugalmatlan szabályozás, hosszadalmas közbeszerzési eljárás és konzervatív felfogás jellemzi a közszférát, amely akadályozza a rugalmas, piaci környezetre reagáló munkakultúra kialakulását, szervezeti hatékonyságot - osztották meg tapasztalataikat jogászok, közigazgatási szakemberek egy szakkiállításon.
Kezd tipikus munkaviszonnyá alakulni a munkaerő-kölcsönzés. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a kölcsönzést sok munkáltató nem arra használja, amire való, emiatt pedig újabb és újabb törvénymódosítások lépnek életbe. A cégek érdeke lassan mindet felülír, a munkavállalók igényeiről azonban nem esik szó.
A nagyobb – elsősorban termelő – cégeknél ellenőrzik a munkaerő-kölcsönzés szabályainak betartását április végéig. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok az év elején változtak, most egyebek között azt is igyekeznek feltárni, hogy milyen új módszereket alkalmaznak a munkáltatók a szabályok kijátszására.
Nem eredményez az új Munka törvénykönve drasztikus áremelést és átrendeződést - legalábbis a Work Force munkaerő-kölcsönző cég szerint.
Már keresi a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a megoldást a munkaerő-kölcsönző cégek bérkompenzációs nehézségeire - reagált az NGM a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének felvetésére.
A magyarországi cégek jelentős hányada készül növelni kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert szerintük így jobban biztosítható a rugalmasság a válság idején - derül ki a Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. legfrissebb felméréséből.
Éves szinten több tízezerrel lehetne növelni a foglalkoztatottak számát, ha a cégek előnyben részesítenék a munkaerő-kölcsönzést, ez pedig tartós fellendülést jelenthetne a magyarországi vállalatok versenyképessége, a gazdaság bővülése szempontjából - közölte a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) abból az alkalomból, hogy immár tíz éve van lehetőség Magyarországon munkaerő-kölcsönzésre.
Létszámleépítést generál a kölcsönzési szektorban, hogy 2011-től a munkaerő-kölcsönző cégeknek is rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük, az uniós irányelv átvétele pedig további bizonytalansági tényező - vélekedik Dénes Rajmund, az újonnan alakult Magyar Munkaerő Kölcsönzők Szövetségének kommunikációs alelnöke. Mi várható a jövőben?
Miként halmozható fel 20 milliárd forint adóhiány? – erre a kérdésre kereste a választ a People Rent Kft. példáján az eheti HVG.
Nyaranta megnő az igény a kölcsönzött munkaerő iránt, ráadásul az elmúlt hónapokban a hazai munkaerőpiac élénkülése is ösztönzőleg hatott a kölcsönzés területére: egyre népszerűbbek a rugalmas foglalkoztatási formák.
