Több mint 100 ezer munkavállaló foglalkoztatását érintheti hátrányosan a munkaerő-kölcsönzésben utazó vállalkozások magára hagyása – vélik a piac szereplői. Úgy tűnik ugyanis, hogy a törvényalkotó megfeledkezett a kormány a munkaerő-kölcsönző cégekről a nettó bérek kompenzációját előíró törvény kialakításakor – írja a Napi Gazdaság. Az új Munka törvénykönyve kapcsán született törvénymódosítások közül több eleve nem kedvezett ennek a piacnak, a legnagyobb veszélyt azonban egyelőre a bérkompenzációban látják a szereplők. A munkabérek erőteljes emelésének és az elvárt béremelésnek már érezhető némi negatív hatása.

Adókedvezményre a kölcsönzők is jogosultak ugyan, de csak abban az esetben, ha az elvárt béremelést az összes kölcsönzött munkavállalónál végrehajtják. A gondot az okozza, hogy a kölcsönző cégek nem önállóak a bérpolitika szempontjából, hiszen az ügyfelek belső bérviszonyai jogi kötelezettséget jelentenek a kölcsönző cég foglalkoztatottjainak bérezését illetően is − magyarázta Szabó. A magyar jogba 2011 decemberében átültetett munkaerő-kölcsönzési EU-irányelv alapján a kölcsönzött munkavállalók fő szabályként a "belsős" foglalkoztatottakkal azonos juttatásokra jogosultak.

A kölcsönző cégek azonban több száz ügyféllel is együtt dolgozhatnak, és amennyiben a megrendelők közül akár csak egy is visszautasítja a béremelés végrehajtását saját állományában − így a kölcsönzötteknél is −, akkor Szabó szerint a kölcsönző is elesik az adókedvezménytől minden, más ügyfelénél dolgozó kölcsönzött esetében is.

A munkaerő-kölcsönzőknek ezért két lehetőségük van: megpróbálhatják a többletköltséget az ügyfélre hárítani − ezzel megdrágítva a kölcsönzést −, illetve megpróbálhatják maguk finanszírozni a veszteséget. A magyar piacon azonban utóbbi megoldással a cégek veszteségessé válhatnak, csődbe mehetnek. Az első megoldás pedig a kölcsönzés létjogosultságát befolyásolná hátrányosan − hangsúlyozta Szabó.

További részletekről a Napi Gazdaság oldalán olvashat.