Meglepő eredményre vezetett, amikor megvizsgálták, kinek fáj a nők jogainak erősödése
Előítéletnek bizonyult, hogy az idősebbek ellenzik a leghevesebben a nők jogainak kiterjesztését.
Előítéletnek bizonyult, hogy az idősebbek ellenzik a leghevesebben a nők jogainak kiterjesztését.
Egy új kutatás szerint a vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a fizetésével, 52 százalékuk egy éven belül munkahelyváltást is tervez.
Öt hónapos tesztidőszakkal áll át rövidített munkahétre a vállalat, amely október 1-től vezetik be a 34 órás munkahetet.
Mikor érheti el a gazdasági válság a munkaerőpiacot, és kik lehetnek veszélyben? Miért van munkaerőhiány az alacsony munkanélküliség ellenére Magyarországon? És mit tehet az, aki elveszíti az állását? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk közéleti podcastunk legfrissebb adásában, egy héttel a HVG Állásbörze előtt.
Komoly munkaerőpiaci válság érlelődik Magyarországon. Három fő összetevője: a cégekre nehezedő bérnyomás, a magas fluktuáció és a most már minden szektorban jelentkező munkaerőhiány.
Czeglédy Csaba nyújtotta be az erről szóló javaslatot.
A munkaerőhiány közepette is kirúgással fenyegetőtől a gyerekek táboroztatását is fizető munkáltatóig terjed, ki hogyan kezeli a dolgozói fluktuációt, amikor a bérek értéke rohamosan csökken.
A lap szerint egyes helyeken a vállalkozóvá válást segítő pályázatok finanszírozása is megszűnt.
De villanyszerelőket, takarítókat és raktári dolgozókat is nagyon keresnek most a munkaadók.
A Bizottság szerint a legális migráció segítséget nyújthat az európai munkaerőhiány megfékezésében.
Az építőiparban nagy a munkaerőhiány, a robotok pedig még nem bírják a strapát.
A szakszövetség szerint az átmeneti vagy tartós foglalkoztatás a menekültek számára is esély a normális életre.
3,7 százalékos munkanélküliséggel ért véget 2021, az egész év átlagában a munkanélküliség 4,1 százalék volt.
Több fronton is erősítené a munkások béralkupozícióját és jogvédelmét az Európai Bizottság: az egységes minimálbér-szabályozás mellett a digitális vállalatok dolgozóit védő regulákat is bevezetne.
A Fidesz felépítette a munkaalapú társadalmat, mert segélyből valóban nem lehet megélni. Épp csak a munkaerőpiac nem működik jól, egyszerre van jelentős munkanélküliség és munkaerőhiány, az állami szektorban pedig bérválságot bérválság követ.
Az ország egyes részein és bizonyos ágazatokban újra komoly probléma a munkaerőhiány, miközben máshol magas a munkanélküliség.
Több tízezren is lehetnek azok, akik a pandémia előtt máshol dolgoztak, ám 2020-ban visszatértek Magyarországra; kérdés, meddig maradnak. Újra szabad a mozgás, és kereslet is van Nyugaton, de Közép-Európában egyelőre gyorsabb a visszapattanás.
A munkaerőhiánnyal küzdő cégeknek és az elértéktelenedő bérekkel küzdő családoknak is jól jönnek az egyetem mellett dolgozó diákok, akiknek a száma közelít a maximumhoz.
Finoman fogalmazva is izgalmas munkaerőpiaci folyamatokat láttunk az elmúlt két évben, bár ezeknek az izgalmaknak a nagy részéről örömmel lemondtunk volna. 2020 tavaszán gyakorlatilag leállt a gazdaság, majd a felpörgés után 2020-21 fordulóján újra leállítottak néhány szektort, az azt követő visszarendeződést alaposan megnehezítette az ellátási láncok világszintű akadozása. E közben pedig nagyot nőttek a bérek, már persze azoknak, akik megtartották az állásukat, most pedig újabb válságtól félhetünk, miközben újra itt van a korábbi évekből jól ismert munkaerőhiány. Megnéztük, melyik munkakörök és iparágak szenvedték meg a legjobban az elmúlt két évet, és melyek bírták ki egészen könnyedén.
Ősszel folytatódott a munkanélküliség csökkenése, illetve a foglalkoztatottság lassú növekedése. A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra mérséklődött a szeptember–novemberi időszakra, míg a foglalkoztatási ráta 74 százalékra nőtt.