#művészet


Orbán és Merkel Európa "szégyenpadlóján" – rajtuk taposnak

Megkopott az 54. Velencei Képzőművészeti Biennále dán pavilonjának politikusportrékból összeálló padlómozaikja, mely még a júniusi megnyitó előtt alaposan felkavarta az indulatokat. Orbán Viktor portréja az alkotás közepén kapott helyet, "illusztris" társaságban. A nagy vihart kiváltó alkotás utóéletének néztünk utána.





A titokzatos Mona Lisa alakváltozásai - fotók

Ha a nagyközönség szeret egy művet, az elég a művészeknek ahhoz, hogy az adott alkotást a célkeresztbe vegyék. Ez a sors várt a Mona Lisára is, amelyet minden más festménynél többször gúnyoltak ki vagy dolgoztak fel. A teljes igénye nélkül válogattunk.


Mi történt Balázzsal Prágában? - Nagyítás-fotógaléria

A Krétakör újra nemzetközi színtéren bizonyította, hogy a gondolkodó, nevelő célzatú játéknak van létjogosultsága. A Prágai Quadriennálé keretein belül június 22-24-ig invitálták a bátor nézőket egy színházzal, mozival, valóságshow-val kevert alkotási folyamatba. Schilling Árpád kusza és zavarba ejtő előadásszerűsége nem csupán a színház megújulására kínál egy lehetséges választ, hanem komoly társadalmi kihívások elé állítja az arra nyitottakat.


Meztelen nő görögdinnyékkel – videók

Sigalit Landau műveire túl könnyű lenne azt mondani, hogy nem értjük. Elvégre ki hullahoppozik egy szögesdróttal meztelenül, úszkál egy medencében görögdinnyékkel, vagy hentereg munkaruhában a vattacukorba? Ha azt hisszük, már mindent láttunk, és ez is csak egy újabb kortárs művészeti blöff – nos, gondoljuk újra.


Művészet és igazságszolgáltatás

Valaki megvádolhatta S. Jánost. Talán bocsánatos bűn a Kafka-parafrázis, ha meggondoljuk: a rendszerváltás utáni hazai jogtörténet egyik legabszurdabb esetét produkálta nemrégiben a magyar igazságszolgáltatás, amikor felfüggesztett börtönt adott egy képzőművésznek. Durvább botrányok, fenyegetések és ítéletek sem ritkák azonban körülöttünk, Kelet-Európában. A Műértő cikke.






Markó-kiállítás: külföldről tértek haza a képek – Nagyítás-fotógaléria

Id. Markó Károly (1793-1860) a 19. század magyar festészetének egyik legismertebb alakja. Tevékenysége abban az időben indult, amikor Magyarországon még alig nyílt lehetőség művészként a megélhetésre, s noha sikerült az 1820-as évek elején Pesten a legnevesebb támogatókat megnyernie, pályafutását mégis külföldön folytatta. A Nemzeti Galéria május 6-án nyíló és október 2-ig látogatható kiállítása a kezdeti és az Itáliában felívelő karrier állomásain keresztül mutatja be id. Markó Károly művészetét, s ezáltal a korszak európai festészetének egyik legjellegzetesebb vonulatát.


Hogyan lehetnénk jobb szakemberek?

Demján Sándor a Miskolci Egyetem diplomaosztó ünnepségén tartott beszédében úgy fogalmazott: jelenleg nem még több művészre van szüksége ennek az országnak, hanem dolgozó, termelő emberekre. Ő maga betiltaná a művészeti szakköröket azokban az iskolákban, ahol nincs legalább kétszer annyi technikai szakkör. Schilling Árpád rendező írása.


Átadták a Kiváló és Érdemes Művész díjakat

A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából hétfőn átadták a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjakat. Az elismeréseket Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől vették át a kitüntetettek a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.


Vissza a hetvenes évekbe? Újra az állam mondja meg, mi a művészet?

Felfüggesztette a Magyar Universitas Program keretében megvalósuló Kortárs Képző- és Iparművészeti Pályázatok elbírálását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), emellett a „már elkészült művekkel kapcsolatos kételyek tisztázására” törekszik. Az érintettek szerint nagy hiba lenne ad hoc döntéseket hozni és újabb Szent István-szobrokkal elönteni az országot.



Miről szólnak a 2010-es évek?

Posztmodern eklektika, művészetet imitáló szórakoztatóipar, protestálás és törleszkedés, kegypártrendszer – ezek lesznek a 2010-es évek fő trendjei a magyar kultúrában a HVG által megkérdezett alkotók szerint, akik úgy vélik: mindez egyszerre bénító és inspiráló, felrázó és torkon ragadó, és a művészet túl fogja élni.


Koszból művészet

Senki sem szereti, ha az autója koszos, azonban van egy ember a világon, aki a koszos autókat imádja, mégpedig azért, mert műalkotásokat készít a koszos autókon.