Ez csúcs: a német energiafogyasztás 80 százalékát a megújulók adták
Vasárnap délben érték el az arányt, amikor hagyományosan alacsony a fogyasztás.
#napelem
Napelemet lopó ismeretlen ér meg 300 ezer forintot a rendőrségnek
300 ezer forint nyomravezetői díjat ajánlottak fel annak, aki segít kézre keríteni azt az ismeretlen tettest, aki még áprilisban több mint kétmillió forint értékben lopott el napelemet egy forrói udvarról.
Azt mondták, nem lesz már olcsóbb a napelem. És mégis!
Míg a napelemek globális térnyerése a nemzetközi sajtóban egyre fontosabb téma, Magyarországon a napelem főként az elhibázott támogatási politikával, illetve azzal kerül a hírekbe, hogy hungarikumként nálunk környezetterhelési díjat kell fizetni utána. A hivatalos prognózisok többnyire arra futnak ki, hogy a világban az utóbbi évek lezajlott napelemár-csökkenés kifulladt. Pedig ez nem igaz, pár év alatt a negyedével eshet az ár.
A smucig skótok is tesznek Orbánra
Edinburgh azt tervezi, hogy a köztulajdonban lévő épületekre – szerte a skót fővárosban – napelemeket szereltet, közösségi finanszírozásban. Az ok egyszerű: csökkentenék a szmogot a városban, és az iskolákat (meg persze a tanács épületeit) olcsó áramhoz juttatnák. A mi kormányunk szemével nézve mindez persze úgy is olvasható, hogy a skótok (is) megkattantak.
A világ az olcsó áram felé száguld
Nagyon olcsó lett a napelemek előállítása, és már ugyanannyiért lehet előállítani áramot belőlük, mint más erőművekkel. Kína, Japán és az Egyesült Államok rendkívül gyors napelemgyártásba fogott.
Sajnálatos, hogy csak a dupláját keresik, mint tavaly?
A tavalyi 2,3 milliárd dolláros bruttó nyereségességi szintről 5 milliárdra nőhet az idén a napelemrendszerek globális nyeresége. Ha az USA jobban iparkodna – vélik elemzők – az eredmény még jobb lehetne.
Így ingyen lesz az áram tíz év múlva
Megszabadulna a havi 9 ezer forintos áramszámlától? Nem is kell ahhoz nagy levegőt vennie. Nincsenek hangzatos ünnepi beszédek, és nem jelentkezett még a politikai hasznok learatására sem senki, mert csak egyszerűen megtörtént a határátlépés. Olyan szintre csökkent a lakossági napelemes rendszerek ára, hogy nem kell várni az újabb áramárcsökkentés bejelentésére, és az eddig hiába remélt széles körű kormányzati támogatásra sem. A támogatáshalogatás a továbbiakban már nem visszatartó erő, mert egyszerűen bele lehet vágni, és 10 év alatt garantáltan megtérül az egész.
Védett fenyőket vágtak ki Hajdúnánáson, mert zavarták a napelemeket
Kivágták Hajdúnánáson a rendelőintézet előtti védett fenyőfákat, amelyeken évtizedek óta fülesbaglyok élnek. A fák árnyékot vetettek ugyanis a rendelő tetejére uniós pénzből telepített napelemekre – írja a Nánásmet.hu.
Több mint félmilliárd forint értékben telepítenek napelemeket Tolnában
Több mint félmilliárd forint értékben kezdődnek napenergiát hasznosító projektek Tolna megye tizenkét településén százszázalékos európai uniós támogatással, a fejlesztések során javarészt önkormányzati intézmények épületein helyeznek el napelemeket.
Ausztráliának vág neki legközelebb a Kecskeméti Főiskola napelemes autója
A Kecskeméti Főiskolán fejlesztett napelemes autó korábbi versenyek után most Közép-Kelet-Európából egyedüliként elindul az októberi ausztráliai versenyen is, amelynek célja, hogy átszelje a kontinenst.
Mi az: 8 év alatt a 220-szorosára nőtt, és köze van a Red Skinshez, meg a Patriotshoz?
Egy friss tanulmányban összeszedték, hogy a napenergia-hasznosítás hogyan hat (vissza) az élsportra. Nem fogja elhinni: az Egyesült Államok úgy kilőtt, mint a rakéta...
És akkor megnyitnak egy 18 600 milliárdos pénzcsapot
Sosem lépett még olyat az európai jegybank, mint most, a kivonuló Baumax helyére máris bejelentkezett az XXXLutz Bútorlánc, de sok plázát vasárnapra teljesen bezárhatnak. A jegybanki alapítvány újabb tízmilliárdokat kapott, miközben szépen gyarapszik a pénz az "állami pénzmosodában". A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Önök még mindig a múltba tekintenek, mi meg a jövőbe nézünk
A különbség aközött, ahogy mi szemléljük a dolgokat és aközött, ahogyan Magyarországon teszik, az, hogy a magyarok még mindig inkább a múltba tekintenek, a németek pedig a jövőbe néznek. Ez azonban nem valamiféle nyugat-európai, civilizációs vagy fejlettségi szint kérdése, mert a balti államok is a jövőben rejlő lehetőségeket keresve építkeznek – mondta Felix Matthes német energiapolitikus a legutóbbi "Paksról komolyan" rendezvény központi előadója. Az Energiaklub meghívására érkezett szakembert a német energiafordulatról kérdeztük, de az odahaza nem mumus E.Onról és a magyar kormányzati téveszmékről is beszélt.
Nyolcszor akkora napelemadót fizetünk, mint a franciák
Míg Franciaországban úgy számolnak, hogy 4,5, Belgiumban pedig 7,5 euró cent fedezi a napelemek újrahasznosításának költségét, nálunk ugyanezért 35,6 centet fizettet a minisztérium. A magyarnál egyelőre csak a bolgárok húztak nagyobbat, ott egyenesen 1 eurós sarcot dobtak a termékre.
A napelemek után már a hőszivattyúkra és szélerőművekre is újabb sarc jöhet
Illés Zoltán, a második Orbán-kormány környezetügyért felelős államtitkára szerint a napelemekre kivetett termékdíj után újabb megújulóknál jöhet a termékdíj. A kormányzat zöldpolitikájával kapcsolatban a volt államtitkár igencsak élesen fogalmaz: láthatóan nem értik a kor szellemét, ahol még a hatalmas szénvagyonú Kína is átáll zöldenergiára.
Áder, a hibrid
„Ez az eset két tanulsággal is jár” – mondta a köztársasági elnök. Van harmadik is.
És akkor 500 forint lesz a svájci frank
Elszállt a forint a bivalyerős frank miatt, trafikos pert vesztett az állam Strasbourgban, bezárhat több tucat Tesco áruház. A német minimálbér felbolygatja a fuvarozói piacot, miközben az egyre olcsóbb benzint máris nyögi az egész olaj szektor. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kipakolt a volt fideszes államtitkár a napelemekről
Illés Zoltán volt fideszes környezetvédelmi államtitkár szerint a kormány azért drágítja a napelemeket, hogy úgy tűnjön, jobban megéri az atomenergiába és Paks 2-be fektetni. Mint mondta, a kormányban "baloldali ügynek" tartják a környezetvédelmet, és ezért nem foglalkoznak vele.
A vibrálóan színes európai napelemtérképen csak egy fekete pont vagyunk
Az uniós irányelvre mutogató kormány csúsztat, mert ha az új környezetvédelmi termékdíjas napelemeket nem „valaki benézte”, akkor keresletszűkítési kísérletről van szó. És majd sopánkodik az állam, ha lesznek, akik a magas áfa és a termékdíj miatt inkább nem akarnak tisztán játszani, szürkeimportból származó napelemekkel szerelik fel a házukat. A kivetett adónál a mértéken túl az elvvel is baj van – állítja Győző Miklós. A Stiebel Eltron marketingvezetője épületgépész, aki 15 éve foglalkozik napenergia-hasznosítással.
