Kapitalizmusba menekül a világ óriása
Úgy néz ki, végérvényesen kipukkadt a kínai hitellufi. Egy kisebb napelemgyártó cég ugyanis bejelentette, nem képes kibocsátott kötvényei után járó kamatokat kifizetni. A vállalat megsegítésére – a modern kori kínai történelem során most először – nem rohannak a helyi önkormányzatok, és az állam sem: jönnek a céges csődök. A pénzügyi rendszer ezzel viszont tisztulásnak indulhat, még ha ennek igen komoly áldozatai is lesznek. Paradox módon ez pedig újabb "adag" kapitalizmust hoz a már egyre inkább csak nevében kommunista Kínába.
Egyre több jel mutat arra, hogy kipukkad a kínai hitellufi és a világ második legnagyobb gazdaságának elképesztő növekedési üteme jelentősen alacsonyabb szintre áll be. A Shanghai Chaori Solar Energy Science & Technology Co. napelemes vállalat nemrég bejelentette, nem lesznek képesek teljes egészében kifizetni egy március 7-én lejáró több mint 14 millió dolláros kamatot. A vállalat évek óta súlyos veszteségekkel küszködött, tavaly januárban az államnak kellett közbenjárnia, hogy újabb bankkölcsönökből ki tudja fizetni kötvényeseit, kötvényei vásárolhatóságát pedig már tavaly júliusban felfüggesztették, miután azok a lehető legrosszabb, "CCC" besorolást kapták a hitelminősítőktől.
Ez az első olyan eset lehet Kína történetében, amikor egy vállalat nyilvánosan forgalmazott kötvényei után nem tudja fizetni a hozamokat, vagyis részlegesen csődbe megy. Ilyenremég nem volt példa azóta, hogy a kínai jegybank az 1990-es évek vége óta elkezdte szabályozni a piacot.
Vállalati csőd: Kína is kezdhet megbarátkozni vele
Bár a legtöbb elemző sokáig a kínai "árnyékbankrendszer" problémáira, az ott felhalmazott hitelek körüli kalamajkákra koncentrált – az új kínai kormányzat is ezen a területen mutatkozott igen aktívnak az elszabadult hitelezés visszaszorításának ígéretével –, addig Kína kapcsán most egy új fogalommal kell ismerkednünk: a vállalati csődök jelenségével. Az utóbbi években az ország számos nagyvállalata került a csőd szélére, ezeket a cégeket azonban az állam és a tulajdonában álló bankok rendszerint megmentették az utolsó pillanatban, így a kínai “adósságbuborék” nem pukkadt ki. Ezúttal azonban úgy tűnik, nincs szó ilyenről. Kínában a vállalati csődök – csakúgy mint az árnyékbankrendszer – tabunak számítanak, nem igazán lehet arról beszélni, hogy valami nem megfelelően működik.
A helyzet azért is igen érdekes, mivel az ország három évtizeden keresztül el tudta kendőzni az ezen a területen lévő problémákat, a kormányzat el akarta kerülni a hitellufi kipukkanását, ám most elkezdtek kibukni a csontvázak a szekrényből. Ezért is helyeződik most a fókusz egy viszonylag kis cégre, a Shanghai Chaori Solar Energy-re, mivel a cég helyzetének alakulása lakmuszpapír lehet a jövőre nézve.
Pénzügyi nagytakarítás folyik
A kínai kormányzat ugyanis 180 fokos fordulatot igyekszik venni. A beruházások eddig ugyanis jórészt a kínai árnyékbankrendszertől – melynek tagjai közé tartoznak különböző vagyonkezelők, biztosítók, zálogkölcsönzők, lízingcégek és más informális társaságok – függtek, az állami beruházásokon kívüli fejlesztésekhez ugyanis az állami tulajdonú bankok kevésbé járultak hozzá, így meg kellett oldani valahonnan a forrásbevonást. Ebbe a szisztémába így viszont rengeteg olyan hitel kerülhetett be, melynek megtérülése igen kétséges. A probléma most az, hogy a tavaly tavasszal felállt új kínai vezetés "leradírozná" ezeket a praktikákat, a kínai nép bankja (PBOC) pedig visszafogta a bankok forrásokkal történő ellátását. A bankok a kevesebb forrás miatt kétszer meggondolják, hogy kinek adják a pénzt.
Így az árnyékbankrendszerbe is kevesebb pénz jut, kevesebb cég tud hitelhez jutni, kevesebb beruházás jöhet létre, a gazdasági növekedés – amely amúgy is lassul, idénre 7,5 százalék körüli bővülést várnak az elemzők – pedig tovább erodálódik.
| Reformok, visszahúzódó állam, piaci nyitás, harc a környezetszennyezés ellen |
Li Ko-csiang miniszterelnök a kínai Országos Népi Gyűlés szerdai nyitónapján elmondta, hogy a gazdaság kritikus helyzetben van, ahol a felfelé vezető út "rendkívül meredek", a fejlődés alapját jelentő alapvető feltételek mélyreható változásokon mennek keresztül. A felszínen mélyen gyökerező problémák mutatkoztak meg, a gazdaságban fájdalmas korrekciókat kell tenni. A kormányfő kiemelte, hogy szabványosítják a helyi kormányzatok finanszírozási, értékpapír-kibocsátási mechanizmusát, ami újabb lépés e kormányzatok hivatalosan még kezelhető, de igen jelentős mértékű eladósodásának kezelésére. Lépéseket tesznek a helyi költségvetések átláthatóvá tételének érdekében is. A kormányfő arról is beszélt, hogy betétbiztosítási rendszer bevezetését tervezik, ami a betéti kamatok liberalizálásának egyik feltétele, egyben a kamatláb-liberalizáció utolsó és legfontosabbnak tartott lépése. Kína a jövőben még több területen és számban kívánja elősegíteni a vegyes tulajdonú vállalatok működését, ami azt jelenti, hogy az állami tulajdon mellé a magántőke is csatlakozhat a központi kormányzat nagyberuházásaihoz például az olajiparban, a vasúti ágazatban, a távközlésben, az áramszolgáltatásban és a bankszektorban. Peking a gazdasági reform részeként fokozni kívánja a piac szerepének erősítését, ami meg fog mutatkozni az erőforrások elosztásában, a kormányzati szerepvállalás csökkentésében is – áll a kínai kormány beszámolójában. A kormányzat emellett pedig harcot hirdetett a környezetszennyezés ellen is. |
Az árnyékbankrendszer visszaszorítása mellett a nem megtérülő projekteket vivő vállalkozások kezének elengedése is bekerülhet most a kínai gazdaságpolitikai eszköztárába, ez pedig sok elemző szerint azt jelentheti, hogy a mostani, minden bizonnyal bekövetkező első csődöt újabb csődök követik majd, "láncreakció jöhet". A helyi kormányzatok, amelyek sok esetben odaálltak a megrendülő vállalkozások mögé, saját pénzügyi nehézségeikkel küzdenek, így adott esetben úgy dönthetnek, nem finanszírozzák tovább a bedőlőfélben lévő cégeket. Ez azonban pozitív fejlemény is lehet, így ugyanis reálisabban, a lehetséges kockázatokat figyelembe véve alakulhatnak az árak a vállalati kötvénypiacon, az adósságok pedig kisebb iramban növekednek majd. Az elemzők szerint ez egy új gazdaságpolitika kezdetét jelentheti, miszerint a kínai kormány fegyelmezettebb piacot szeretne, amelybe a csőd jelentette kockázatok is beletartoznak. Mindez pedig paradox módon egy újabb szelet kapitalizmust jelenthet a leginkább már csak nevében kommunista Kínában.
Egyesek ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy bármennyire is a több vállalati csőd tűnik logikus következménynek a fentiekből ítélve – ezt az is alátámaszthatja, hogy rekordon van a nemteljesítő hitelek aránya –, ugyanakkor ha a kitűzött gazdasági növekedést nem tudják elérni, akkor elképzelhető, hogy továbbra is igyekeznek majd a hatóságok elpalástolni a csődöket, így fenntartva a beruházásokat. A nagy kérdés ugyanakkor az, meddig lehet mindezt még fenntartani, és a helyi kormányzatoknak mekkora szerepet vállalnak továbbra is a megrendült pénzügyi helyzetű cégek megsegítésében.
Kiengedik a gőzt
Senki se tudja mennyi hitel lehet a rendszerben, a statisztikák valószínűleg nem valósak, kevés a nyilvánosan is elérhető információ – fejtette ki Duronelly Péter befektetési szakértő. Amennyi információ szerinte rendelkezésre áll, abból az derül ki, hogy hatalmas méretű lehet az adósság. Nemrég például pár helyi önkormányzat adósságát igyekeztek jobban feltérképezni, és a vélt adatnál jóval nagyobb szám jött ki – tette hozzá Duronelly (a Zero Hedge oldal az elkendőzött és halmozódó adósságokról bővebben is értekezik).
A befektetési szakértő szerint a globális pénzügyi válság idején a kínai kormány és helyi kormányzatok sok beruházást támogattak, ilyen volt például a napelemipar is. Ez a támogatás ugyanakkor nem koordináltan történt, rendkívüli módon megnőtt a kínálat, az árak lementek, a cégek pedig túlkapacitással küzdenek, a hiányzó pénzeket pedig az állam pótolta, így tartotta életben a cégeket. Duronelly szerint ugyanakkor most a kínai kormányzat igyekszik visszafogni a túlzott hitelezést, "kiengedik a gőzt". Januárban például egy szénbányát a befektetési szakértő szerint már hagytak csődbe menni, és az említett napelemgyártó cég esete is azt mutatja, hogy tisztítanák a rendszert.
| Hiú ábránd a 7,5 százalékos bővülés? |
| Bár a kínai kormányzat az idei évre is 7,5 százalékos GDP-növekedéssel számol, csakúgy, mint a tavalyi évre kalkulálták (végül 7,7 százalékos lett a bővülés), egyes elemzők kételkednek abban, hogy ez az ütem összejöhet a pénzügyi szigorítás tükrében. Ha egyre több vállalati csőd jön, akkor kevesebb beruházás valósul meg, a befektetők jobban meggondolják, hova teszik majd a pénzüket. Elemzők ugyanakkor attól nem tartanak, hogy újabb "pénzügyi leolvadás" jön majd, a vállalati csődök nem érnek fel bankcsődökkel. |
Kínában egy meglehetősen zárt tőkepiac működik, főleg belföldiek azok a szereplők, akik most megégethetik magukat az esetleg bekövetkezendő csődökkel, melyekből most majd több jöhet Duronelly szerint.
Mindennek a befektetési szakértő szerint az lehet a fő kockázata, hogy a kínai gazdasági növekedés lassul, ez pedig a globális bővülést is visszafogja. A kínai beruházásközpontú gazdaság, a hitellufi leengedése a belföldi fejlesztéseket fékezheti meg, ez pedig a GDP bővülésére lesz hatással. Mivel Kína a világgazdaság és a tőkepiacok szempontjából meghatározó tényező, ez áttételesen Magyarországra is hatással lesz Duronelly Péter szerint.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
