Az elmúlt hetekben bejárta a világsajtót egy szenzációsnak ígért égi jelenségről szóló hír, miszerint egy valóságos „bolygóvonat fog végigrobogni” az égbolton június elején. Utánajártunk, mi a hájp mögött a valóság, mit láthatunk majd Magyarországról éjjel.
Egy friss tanulmány szerint a Nap mágneses mezője teljesen máshol kezdődik, mint azt korábban számolták. Ha ez valóban így van, az a napkitörések előrejelzését is pontosabbá teheti.
Csillagászok szerint június 3-án és 4-én hajnalban lehet majd megnézni, hogy miként sorakozik fel a Vénusz kivételével az összes bolygó az égbolton. Néhányat csak távcsővel, másokat pedig szabad szemmel is látni lehet majd.
Amerikai kutatók szerint a Vénusz sorsa intő jel az emberiség számára, csak épp nem akarjuk ezt észrevenni.
Egy Facebookon és más közösségi felületeken terjedő elmélet szerint a NASA egy második Napot próbál elrejteni az emberek elől.
A Voyager-2 űrszonda adataira támaszkodva olyan új modellt állítottak fel tudósok a Neptunusz és az Uránusz keletkezésével kapcsolatban, ami arra utal, hogy nincs is annyi víz rajtuk, mint ahogy eddig gondolták.
Egy nemzetközi kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a fehér törpe csillagok gravitációs ereje olyan nagy, hogy néhány év alatt porrá őrlik a közelében megmaradt aszteroidákat, holdakat és bolygókat is.
Brit kutatók újra kiszámolták, mennyit változott a Föld mágneses mezője az 1859-es Carrington-esemény során. Az eredmény egészen elképesztő.
A 2023 FW14 egy olyan aszteroida, amelyhez hasonlót eddig csak egyet találtak a csillagászok a Mars pályáján. Könnyen lehet, hogy ez annak a leszármazottja.
A NASA olyan robotkígyót tervezett, amelyik jeges, havas és homokos környezetben egyaránt el tud navigálni. Most jön az egyik legizgalmasabb fázis, a felszín alatti tesztek.
A Közép-Floridai Egyetem kutatói 100 órán át vizsgálhatták a Neptunusz pályáján túl keringő jeges aszteroidákat. Az első eredmények még csak most érkeznek be, de máris kifejezetten sokat várnak tőlük a csillagászok.
A NASA kutatói a Juno űrszonda adatait feldolgozva arra jutottak, hogy a Jupiter körüli ionizált részecskék hidrogénné és oxigénné bontják a jeges Europa hold jégpáncélját.
Egy nemrég megjelent tudományos publikációban arról értekeznek a szerzők, hogy a szimulációk alapján 2,8 millió évvel ezelőtt egy idegen csillag robogott el a Naprendszer mellett. A jövőben is történni fog hasonló.
A NASA New Horizons űrszondája ott észlelt nagyobb mennyiségű port a Naprendszer szélén lévő Kuiper-övben, ahol minden eddigi számítás szerint nem kellene lennie.
Amerikai kutatók kiszűrték azoknak a potenciális helyeknek a 78 százalékát, ahol a Naprendszer rejtélyes, kilencedik bolygóját kell keresni.
A NASA Voyager–1 űrszondája három hónapja kezdett el értelmetlen adatokat küldeni a Földre. A hiba megtalálása sem volt egyszerű, javítása még bonyolultabb. Az sem biztos, hogy valaha sikerül.
Az Európai Űrügynökség (ESA) elfogadta az EnVision nevű küldetés forgatókönyvét. A misszióvak a Vénuszhoz küldenek egy űrszondát.
Amerikai kutatók szerint a Vénusznak a Naprendszer keletkezésekor még lehetett saját holdja, ám azt végül a bolygó gravitációja semmisítette meg. Ez megmagyarázná a különös mozgását.
Annak ellenére, hogy az Uránusz és a Neptunusz nagyon hasonló felépítésű bolygók, színűk jelentősen eltér egymástól. A miértre most az Oxfordi Egyetem kutatói találták meg a választ, és kiderült, eddig rosszul tudtuk, hogyan néz ki az utóbbi planéta.
A Jupiter Io nevű holdjának felszínén az extrém gravitációs körülmények miatt a legaktívabb vulkanikus tevékenység figyelhető meg a Naprendszerben. Ezt most a NASA Juno űrszondája is megerősítheti.
