A Merkúr a Naprendszer legbelső bolygója, aminek kialakulására több elmélet is született már. Az égitest történetét ezért előszeretettel vizsgálják a tudósok, amit ezúttal egy belga és kínai kutatókból álló csoport tett meg, az eredmények pedig arra engednek következtetni, hogy egy rejtett titka biztosan van az égitestnek.

A Science Alert azt írja, a Merkúrral kapcsolatos szimulációk lefuttatása azt sugallja, hogy a bolygó mélyében, a mag és a köpeny között van egy 15 kilométeres réteg, ami gyémántból áll. Ha ez valóban így van, az hatással lehetett a bolygó fejlődésére, arról nem is beszélve, hogy magyarázatul szolgálhat egy-két dologra az égitest különös mágneses mezejét illetően.

A NASA Messenger űrszondája ugyan 2015 tavaszán megsemmisült – a szervezet belevezette azt a Merkúrba, ahol egy 16 méter átmérőjű krátert hagyott maga után –, az eszköz által rögzített adatok azonban a mai napig fontosak a kutatók számára. Az űrszonda adatai azt a benyomást keltették a csillagászokban, hogy a Merkúr felszínén lévő sötét foltok többnyire grafit formájában lévő szénből állnak. Ez valószínűleg a mélyből került oda, nem pedig a bolygó mellett elhaladó üstökösöktől származik.

Ha ez valóban így van, akkor annyi szén kristályosodott volna ki a mag és a köpeny határán, ami elegendő lett volna, hogy a felszínt grafitként borítsa be. Azt korábban kizárták, hogy a szénből gyémánt jöjjön létre, mert úgy számolták a kutatók, hogy nem volt elég nagy ehhez a nyomás a mag közelében. Úgy tűnik azonban, hogy mégis.

A termodinamikai modellezés segítségével a kutatók azt találták, hogy a mag közelében a szén mégis gyémánttá válhatott, ami aztán feljebb emelkedve a köpeny és a mag határán alkot egy 15-18 km vastag réteget. Ebben két folyamat játszhatott fontos szerepet: a magma, valamint a bolygó fémmagjának kristályosodása. Az erről szóló tanulmány a Nature Communications hasábjain jelent meg.

Mindez azt is feltételezi, hogy a nyomás nagyjából 1-2 százaléka lehet a földiének, valamint, hogy a bolygón 11 százalékos arányban található kén. A Merkúr fejlődését tekintve azonban a modellek alapján mindkettő elképzelhető.

A kutatók úgy vélik, hogy a gyémánt jelenléte magyarázatot adhat néhány dologra a bolygóval kapcsolatban. A Merkúron a vulkanikus folyamatok sokkal hamarabb véget értek, mint a Naprendszer más égitestjein, emiatt pedig hamarabb is hűlt le azokhoz képest. Ehhez a gyémánt is aktívan hozzájárulhatott, az anyag ugyanis rendkívül jól vezető a hőt.

Egy másik érdekesség, hogy az égitest a Föld mellett az egyetlen olyan bolygó, ahol magnetoszféra található. Bár ez gyengébb, mint a Föld mágneses tere, jóval régebb óta létezhet. A miértre eddig nem volt magyarázat, a gyémánt jelenléte viszont választ adhat erre is. Ahhoz azonban, hogy meg lehessen érteni az égitesten zajló folyamatokat, alaposabban meg kellene vizsgálni, mi van a felszíne alatt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.