Rejtélyes bolygó nyomaira bukkantak a Naprendszer szélénél
Az amerikai Princeton Egyetem kutatói szerint az eddigi elméletekkel szemben egy másik bolygó lehet felelős a Kuiper-öv furcsaságaiért. Az égitestre Y bolygóként hivatkoznak.
Az amerikai Princeton Egyetem kutatói szerint az eddigi elméletekkel szemben egy másik bolygó lehet felelős a Kuiper-öv furcsaságaiért. Az égitestre Y bolygóként hivatkoznak.
HVG
A Vera C. Rubin Obszervatórium tesztelése során máris sikerült 19 különleges aszteroidát találni, amelyek közül egy kiemelkedik a többi közül.
HVG
Alig fél éve fedezték fel, hogy egy másik csillagrendszerből származó üstökös van a Naprendszerben. A NASA most kiadta a legfontosabb képeket a 3I/ATLAS-ról.
HVG
Csillagászok az LSPM J0207+3331 kódjelű csillagot vizsgálva arra jutottak, hogy a bolygórendszerek pusztulási folyamatának még mindig vannak ismeretlen részei.
HVG
Japán kutatók szerint egymilliárd éven át lehetett folyékony víz a Ryugu aszteroidán, ám egy becsapódás miatt szép lassan elszivárgott.
HVG
A 3l/Atlas nevű üstököst 10 percig tudta vizsgálni a James Webb űrteleszkóp, de így is rengeteg adatot sikerült rögzíteni róla.
HVG
A NASA szerint ha minden számítás helyes, a Voyager–1 űrszonda 300 év múlva érheti el az Oort-felhőt, és 30 ezer év lehet, mire átjut rajta. De valószínűleg nem fog.
HVG
Egy friss számítás alapján sikerült meghatározni, a Tejútrendszer mely részéről származik a 3l/ATLAS nevű üstökös. A segítségével arról is pontosabb képet kaphatnak a tudósok, hogyan keletkeznek a bolygók, bolygórendszerek.
HVG
Több obszervatórium is észlelte június vége óta az A11pl3Z aszteroidát, ami óriási sebességgel közeledik a Naprendszer belseje felé.
HVG
A Voyager–1 és a Voyager–2 eltérő időpontban lépték át a Naprendszer határának tartott heliopauzát, ami fontos információval szolgált a NASA tudósai számára.
HVG
Amerikai és francia kutatók a következő 5 milliárd évet szimulálva arra jutottak, hogy a Naphoz közel kerülő csillagok meghatározhatják a Naprendszer sorsát.
HVG
Amerikai asztrofizikusok a Jupiter holdjait vették figyelembe, hogy kiszámítsák, milyen lehetett az ősi bolygó közvetlenül a születése után.
HVG
A New Horizons a galaktikus pólus felé, a sötét égbolt felé fordulva végzett méréseket, amikor különleges adatokat rögzített.
HVG
Egy nemzetközi kutatócsoportnak köszönhetően mostantól már csak a második legtöbb holddal rendelkező bolygó a Jupiter, a Szaturnusznál ugyanis sokkal több van, mint eddig ismert volt.
HVG
Kanadai és amerikai kutatók szerint elképzelhető, hogy egy idegen, a Jupiternél nyolcszor nehezebb objektum – valószínűleg egy bolygó – haladhatott át a Naprendszeren, megváltoztatva a bolygók keringési pályáját.
HVG
A szoláris év és a naptári év közötti különbséget eddig még nem sikerült tökéletesen kiküszöbölni, de a Gergely-naptár közel van ehhez. De mi történne, ha nem lenne szökőév, és minden évben 28 napos lenne a február?
HVG
Eredetileg 2025-ben indította volna útnak a NASA a Dragonfly-projektet, ezt azonban a költségvetés megnyirbálása miatt el kellett halasztani. Most úgy tűnik, megvan az új indítási dátum.
HVG
Amerikai kutatók szerint ha a Mars pályája csupán egyetlen méterrel megváltozik, az igazolhatja a feltételezést, hogy a sötét anyag valójában apró fekete lyukak összessége.
HVG
A NASA Messenger űrszondája 2015-ben ugyan befejezte küldetését, az általa rögzített adatok azonban a mai napig rendkívül értékesek a Merkúr vizsgálata szempontjából. Ennek köszönhető most egy új felfedezés is.
HVG
Együtt kel fel a Hold és a Szaturnusz július 24-én este.
MTI