A stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai kisváros, Avgyijivka februári elfoglalása után Oroszország taktikát váltott. Miközben a légierő az ukrajnai vízi erőművekre összpontosítja figyelmét, a szárazföldi erők a korábbiaknál nagyobb erőkkel támadják az ukrán állásokat. Ugyanakkor aligha valószínű, hogy az agresszor több fronton is komoly áttörést érhet el.
Egyre több nyugati politikus tartja elképzelhetőnek, hogy valamilyen formában nagyobb létszámú külföldi katonát vezényelnek az Oroszország ellen harcoló Ukrajnába. Moszkva harcosan reagál.
A NATO sem most nem részese az orosz-ukrán konfliktusnak, sem később nem lesz az, de segít Ukrajnának abban, hogy megvédje magát, amihez joga van - szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a szövetség külügyminiszteri találkozójának végén. Magyarország egyedüliként jelezte: nem fog részt venni a szükséges segítségnyújtás hatékonyabb koordinálásában.
„A jelenleg zajló háború a mindennapi életünket mérgezi, épp ezért ki vagyunk éhezve a jó hírekre, az örömre és a szórakozásra, és a Teqball mindezt egyértelműen megadja” – jelentette ki a külügyminiszter.
A külgazdasági és külügyminiszter kedden Volodimir Zelenszkij hivatalának vezetőjével, szerdán ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával tárgyalt.
A szervezet vezetése igyekszik átvenni Ukrajna katonai megsegítésének koordinálását, amit eddig az USA végzett.
A külügyminiszter reméli, hogy előrehaladást tudnak elérni.
A NATO 25 évvel ezelőtt, 1999. március 24-én indított kiterjedt légiháborút Jugoszlávia ellen. A NATO békefenntartó csapatokkal kívánta megállítani a Koszovói Felszabadítása Hadsereg (UCK) és a jugoszláv hadsereg közötti háborúskodást, illetve a koszovói albánok elleni népirtást. De a Milosevic-rezsimet csak bombákkal lehetett meggyőzni. Az akkori Orbán-kormány teljes mellszélességgel az atlanti szövetség mellé állt a szerb kormány – és benne Orbán jelenlegi szövetségese, Alaksandr Vucic – ellenében. Az MSZP tiltakozott az ellen, hogy Magyarországról induljanak NATO-bombázók bevetésre.
Emmanuel Macron francia elnök néhány hete beszélt arról, nem tartja kizártnak, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába.
Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok „100 százalékban” a NATO tagja marad az ő vezetése alatt, amíg az európai országok „tisztességesen játszanak”.
A budapesti amerikai követ Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából mondott beszédet a CEU Demokrácia Intézetének vendégeként.
Jelentős befektetés árán teljesült Orbán Viktor vágya: számottevő szereplővé vált az amerikai republikánusok körében, Flóra lányával kvázi állami fogadtatásban részesült Donald Trump floridai birtokán. Ennek ellenére a kormányfő még arra sem számíthat biztosan, hogy az érdekei számítani fognak, ha a volt elnök visszatérne a Fehér Házba.
Ellenfele Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök lesz, akiről Szijjártó Péter azt mondta, Magyarország nem támogatja megválasztását.
A NATO főtitkára szerint a katonai támogatás Ukrajnának azonban elengedhetetlen, „amennyiben tárgyalásos, békés, illetve tartós rendezést szeretnénk”.
Kétszáz évnyi semlegesség után Svédország csatlakozott a NATO-hoz. A svéd zászlót hétfőn délben vonták fel a katonai szövetség európai főhadiszállásán, Brüsszelben. Svédország a NATO 32. tagja.
Guillaume Faury, Európa legnagyobb repülőgépgyártó és védelmi ipari cégének vezetője azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság közös vadászgépfejlesztési programot indítson.
Akárcsak a francia elnök, a lengyel külügyminiszter sem tartja ezt elképzelhetetlennek.
A magyar Országgyűlés utolsóként ratifikálta a skandináv ország csatlakozási kérelmét.
