Az orosz elnöki szóvivő hosszasan próbálta megmagyarázni, hogy miért nagyobb baj, amikor a NATO-főtitkár pusztán megemlíti a nukleáris arzenál kérdését annál, amikor az oroszok atomháborúval fenyegetik a világot.
Jens Stoltenberg többek között azért utazott ugyanis Budapestre, hogy elérje Orbánnál, hogy ne vétózza meg Rutte főtitkári pályázatát.
Nyugati agyelszívással sajátítana el szükséges praktikákat a tapasztalatlan kínai légierő, Washington keresi az ellenszert. A kooperáló NATO-pilóták eladott tudása aranyat érhet egy tajvani konfliktusban.
A nyugati katonai szövetség tagállamait aggasztja a magyar kormány elköteleződése a Kreml mellett.
Az EU-n belül olyan ötlet is felmerült, hogy korlátozni kellene az orosz követségi munkatársak és hozzátartozóinak mozgását.
Közös nyilatkozatot tett a magyar miniszterelnök és a NATO főtitkára.
A kormány legfontosabb céljának és feladatának a tárcavezető azt nevezte, hogy garanciát kapjon arra: magyar katonáknak nem kell részt venniük ebben a misszióban.
Orbán Viktor szeretné, ha Magyarország olyan különleges státuszt kapna, amely lehetővé teszi, hogy semmilyen formában ne vegyen részt a NATO területen kívüli misszióiban. Ezzel újabb frontot nyit a NATO-val és az EU-val mostanában nem éppen harmonikus viszonyban. Jens Stoltenberg egyenesen a kelet-európai NATO-tagok rigai csúcstalálkozójáról érkezik, ahova Sulyok Tamás államfő nem ment el.
Nem túlzottan hatották meg őket a történtek.
Az egykori Keleti Blokk területén létrejött, majd a nyugati katonai szövetséghez csatlakozott országok alkotják a Bukaresti Kilencek (B9) csoportját, ahonnan a magyar szekér rúdja éppen kifelé áll, ugyanis a többiek megunták, hogy Budapest ellenkezése folytán nem tudnak egyhangú nyilatkozatokat kiadni az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A német ARX Robotics nevű startup céget 2022-ben alapították meg a németek azzal a céllal, hogy felkészítsék a NATO-t a robotokkal vívott eseteges háborúkra.
Megkezdte munkáját az Ukrajnát érintő dezinformáció elleni szervezet.
A magyar hadiipar nem tudta kihasználni az európai fegyverkezési hullámot. A jövőbeni fejlődés érdekében szükség lenne a hatékonyabb lobbizásra; a szoros orosz-magyar kapcsolatok miatt megrendült nyugati bizalom helyreállítására; és a hazai beszerzések felgyorsítására.
Jens Stoltenberg szerint az önvédelem joga magában foglalja azt is, hogy a megtámadott ország az agresszor területén lévő katonai célpontok ellen intézzen támadást.
Az ukránok mostantól orosz területre irányuló csapásokra is használhatják a Nyugattól kapott fegyvereiket. Ez újabb vörös vonal átlépését jelenti, s nem tudni, még hány ilyen van, mielőtt Moszkva a veszélyes eszkaláció mellett döntene.
Jens Stoltenberg szerint egyelőre egyik tagállam sincs közvetlen veszélyben.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében hangsúlyozta, csak azok kapnak levelet, akik erre felhatalmazást adtak.
Mindeközben Dmitrij Medvegyev ismét taktikai atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött.
Harkiv térségében több szakaszon megállították az orosz előrenyomulást az ukránok, de a támadók máshol is megkezdték a csapatösszevonásokat. A Nyugat továbbra is képtelen felvenni a versenyt a hadigazdálkodásra átállt orosz iparral, miközben egy stratégiai kérdést is tisztáznia kellene a háborúval kapcsolatban.
Nő a düh az EU-ban amiatt, hogy Orbán Viktor hónapok óta blokkolja a kifizetéseket az Ukrajnának fegyvervásárlásra szánt pénzalapból. A NATO-ban is egyre ingerültebbek a magyar kormány miatt.
