Az ukránok mostantól orosz területre irányuló csapásokra is használhatják a Nyugattól kapott fegyvereiket. Ez újabb vörös vonal átlépését jelenti, s nem tudni, még hány ilyen van, mielőtt Moszkva a veszélyes eszkaláció mellett döntene.
Jens Stoltenberg szerint egyelőre egyik tagállam sincs közvetlen veszélyben.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében hangsúlyozta, csak azok kapnak levelet, akik erre felhatalmazást adtak.
Mindeközben Dmitrij Medvegyev ismét taktikai atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött.
Harkiv térségében több szakaszon megállították az orosz előrenyomulást az ukránok, de a támadók máshol is megkezdték a csapatösszevonásokat. A Nyugat továbbra is képtelen felvenni a versenyt a hadigazdálkodásra átállt orosz iparral, miközben egy stratégiai kérdést is tisztáznia kellene a háborúval kapcsolatban.
Nő a düh az EU-ban amiatt, hogy Orbán Viktor hónapok óta blokkolja a kifizetéseket az Ukrajnának fegyvervásárlásra szánt pénzalapból. A NATO-ban is egyre ingerültebbek a magyar kormány miatt.
A magyarországi tendenciákat külön kiemelve, Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy önálló európai biztonságpolitikára, illetve arra van szükség, hogy az európaiak szövetségesként cselekedjenek a NATO-n belül, emellett az EU-nak a gazdaságpolitika terén is függetlenebbé kell válnia, különösen Kínától és Amerikától.
A szakértő szerint a hackertámadás kezelése hatással lehet a szövetségeseinkkel való viszonyra is.
A megállapodásban részt vevő hat ország várhatóan az ellenséges pilóta nélküli szerkezetek elfogására alkalmas rendszereket is felvonultat majd.
Vlagyimir Putyin orosz államfő állítólag hajlandó arra, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén befagyassza az Ukrajna ellen folytatott háborút. Ám ha létre is jön valamiféle tűzszünet, akkor sem lesz vége a több mint egy évtizede tartó válságnak. A szembenállás, még ha sokáig is tart, valamelyik fél teljes – nem feltétlenül katonai, hanem akár gazdasági – vereségével érhet csak véget.
Volodimir Zelenszkij szerint hamvába holt ötlet a párizsi olimpia idejére tervezett tűzszünet.
A miniszterelnök szerint éppen azért léptek be nemrég a NATO-ba, hogy egy ilyen forgatókönyv ne következhessen be a valóságban.
Szijjártó Péter szerint a britek támogatják azt a javaslatot, amely értelmében a NATO az eddigieknél nagyobb szerepet vállalna az ukrajnai háborúban.
Az egykori holland miniszterelnök kinevezését csak Magyarország ellenzi. A tagállamoknak konszenzussal kell dönteniük az új főtitkár kinevezéséről.
Radoslaw Sikorski felidézte, hogy Trump már a háború kitörése előtt is küldött tankelhárító rakétákat Ukrajnának.
Magyarország a német hadiipar egyik legnagyobb vásárlójává vált, miközben az összes régiós ország gyors haderőfejlesztésbe kezdett. A magyar katonai ráfordítások először érték el a NATO két százalékos célját, de meredek emelkedésük ellenére is elmaradnak a régiós, sőt a globális átlagtól is. Ez utóbbiak egy év alatt közel hét százalékkal 2,4 ezer milliárd dollárra nőttek, a valaha volt legmagasabb szintre.
A NATO által megkövetelt szint fölé emelik a hadi kiadásokat az Egyesült Királyságban.
Duda mindezt azzal indokolta, hogy Oroszország egyre nagyobb mértékben militarizálja a Lengyelországgal szomszédos Kalinyingrádi megyét, és az utóbbi időben atomfegyvert telepített Belaruszba is.
Önmérsékletre, valamint a helyzet elmérgesedésének megelőzésére szólítottak fel.
