Az ukrajnai háború nyomán a magukat felkészületlennek érző európai országokban szóba került, hogy újra bevezetik a sorkatonaságot, ám az korántsem olyan egyszerű, mint az elképzelésekben szerepel.
A szinte azonos lélekszámú, de jóval gazdagabb skandináv ország védelmi képessége jóval nagyobb, és miközben a magyar kormány blokkolja a svéd NATO-csatlakozást, a honvédség sok fontos fegyverét épp a svédek gyártják. Infografikánk szemléletesen mutatja az erőviszonyokat.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövete múlt héten közölte: ez lenne az a bizonyos első adandó alkalom, amikor a magyar parlament elfogadhatná Svédország NATO-csatlakozását. Az ülésre a Fidesz nem megy el.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója tett egy vérszegény próbálkozást annak megideologizálására, miért is adja el magát Magyarország fillérekért különböző féldiktátoroknak.
A csütörtöki brüsszeli csúcsot elemzi a nemzetközi sajtó a Spiegeltől a Politicón át a Süddeutsche Zeitungig: a meghatározó vélemény, hogy Orbán Viktor az utolsó pillanatban szembesült azzal, hogy egyedül maradt, így letette a fegyvert. A BBC szerint Orbán már ki is választotta, milyen terepen vívja meg a következő csörtét az EU-val. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hogyan szoríthatja sarokba Magyarországot Svédország, ha tovább akadékoskodnak Orbánék a csatlakozással? Miért nem megy bele az egyezkedésbe Ulf Kristersson a magyar kormánnyal – egyáltalán, van-e miről tárgyalni? Ezekről beszélgettünk a Dagens Nyheter külpolitikai újságírójával közéleti podcastunkban. A beszélgetés angol nyelvű.
Az egyhangúságot követelő döntésekben találta meg Orbán Viktor a lehetőséget, hogy a többség hangjával ellentétes álláspontjának érvényt szerezzen. Ukrajna kapcsán maximális haszonra játszik. Nem látszik azonban, mit érhetne el a NATO-bővítés blokkolásával.
A miniszterelnök sokszor már a szakadék szélére jutott Brüsszellel szemben, ám gyakran sikerült elérnie célját, olvasható a hírtelevízió oldalán közölt elemzésben.
Továbbra is nemzetközi sajtó fókuszában a svéd NATO-csatlakozás és Ukrajna támogatásának kérdése, és a nemzetközi szervezetek konfliktusa az Orbán-kormánnyal. Orbán Viktort a Frankfurter Allgemeine Zeitung "az Unió neveletlen gyerekének" nevezi. A Politico azt írja, az EU-nál most már tényleg kezd betelni a pohár. A Neue Zürcher Zeitung szerint Orbán Viktor csak taktikázik, amikor utolsóként fékezi a svédek NATO-csatlakozását. Európa nem költ eleget a saját védelmére, írja a Wall Street Journal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Zavaró, hogy Orbán Viktor Moszkvával és Pekinggel flörtöl, ám biztonságpolitikai megfontolásokból mégis az a legjobb opció, ha Magyarország a NATO tagja, a hírügynökség cikkének szerzője.
Mikor követi a svéd NATO-csatlakozás török jóváhagyását a magyar kormány, teszi fel a kérdést az AP hírügynökség és a New York Times is. A Süddeutsche Zeitung "diplomáciai krimit" emleget az ügy kapcsán. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint amit török elnök csinált a svédek ügyében, az zsarolási kísérlet volt, de messze nem az utolsó a földrészen. A Der Standard szerint Orbán Viktor biztonsági kockázat a NATO számára. A Financial Times és az Euractiv Robert Fico miniszterelnökségét elemzi, míg a Wall Street Journal és a Bloomberg a republikánus előválasztás fejleményeivel foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Le Figaro is a svéd NATO-felvételre vonatkozó török döntés utáni helyzetről ír. A Die Presse szerint az EU megvonhatja a támogatást Szlovákiától is. A Daily Telegraph az EU-ellenes pártok előretörésének esélyeit latolgatja. Gideon Rahman a tömeges migráció előnyeit tárgyalja a Financial Timesban. Timothy Snyder szerint nem Trump lesz a befutó az amerikai elnökválasztáson. A Die Welt katonai szakírója szerint aszimmetrikus háború kezdődött Oroszország ellen. Az eszkalálódó közeli-keleti helyzettel foglalkozik a Times. A Bloomberg szerint nem szabad összekeverni Benjamin Netanjahu illetve Izrael érdekeit. Emmanuel Macron jobbra fordul, írja a Finacial Times.