A helyzetet ugyanakkor az teszi fonákká, hogy a Trump-féle zsarolópolitika az első elnöksége idején működött, mivel láthatóan emelkedni kezdett az európai államok védelmi kötlségvetése, ami Trump bukása után azonnal újra csökkenésnek indult.
A NATO vezetői keresetlen szavakkal reagáltak arra, hogy Donald Trump közölte, ha megnyeri az amerikai elnökválasztást, arra fogja bátorítani Moszkvát, hogy tegyen a védelemre keveset költő NATO-tagállamokkal, amit csak akar.
Donald Trump újra kérdésessé tette, hogy amennyiben megnyeri az amerikai elnökválasztást, Washington tartja-e majd magát az észak-atlanti szövetség alapokmányához, melynek értelmében a tagállamok kötelezően katonai segítséget nyújtanak a megtámadott szövetségeseknek.
Ez volt Ankara egyik feltétele a svéd NATO-csatlakozás támogatása fejében.
Folytatódik a tragikomédia.
Jönnek fel a nacionalista-populista pártok, így még több súrlódás várható. Európának már most meg kell kezdenie, hogy felkészüljön rá, mutat rá a Bloomberg szerkesztőségi véleménye.
Orbán azt reméli, hogy az európai, amerikai és francia választás eredményeként változnak az erőviszonyok, és így már nem lesz ideológiai kívülálló – írja Ernst Hillebrand, a német szociáldemokratákhoz közelálló Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának vezetője.
A török média szerint február 12-én találkozik Erdogannal.
A köztársasági elnök szerint Ulf Kristersson a látogatással kifejezhetné, hogy a svédeknek „mennyire fontos a magyar képviselők meggyőzése”.
Az ukrajnai háború nyomán a magukat felkészületlennek érző európai országokban szóba került, hogy újra bevezetik a sorkatonaságot, ám az korántsem olyan egyszerű, mint az elképzelésekben szerepel.
A szinte azonos lélekszámú, de jóval gazdagabb skandináv ország védelmi képessége jóval nagyobb, és miközben a magyar kormány blokkolja a svéd NATO-csatlakozást, a honvédség sok fontos fegyverét épp a svédek gyártják. Infografikánk szemléletesen mutatja az erőviszonyokat.
Az Egyesült Államok és több NATO-tagország nagykövete erős üzenetet küldött a magyar kormánynak.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövete múlt héten közölte: ez lenne az a bizonyos első adandó alkalom, amikor a magyar parlament elfogadhatná Svédország NATO-csatlakozását. Az ülésre a Fidesz nem megy el.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója tett egy vérszegény próbálkozást annak megideologizálására, miért is adja el magát Magyarország fillérekért különböző féldiktátoroknak.
A csütörtöki brüsszeli csúcsot elemzi a nemzetközi sajtó a Spiegeltől a Politicón át a Süddeutsche Zeitungig: a meghatározó vélemény, hogy Orbán Viktor az utolsó pillanatban szembesült azzal, hogy egyedül maradt, így letette a fegyvert. A BBC szerint Orbán már ki is választotta, milyen terepen vívja meg a következő csörtét az EU-val. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ulf Kristersson szerint vannak dolgok, amiket akkor lehet majd csak megvitatni, amikor Svédország is NATO-tag lesz.
Hogyan szoríthatja sarokba Magyarországot Svédország, ha tovább akadékoskodnak Orbánék a csatlakozással? Miért nem megy bele az egyezkedésbe Ulf Kristersson a magyar kormánnyal – egyáltalán, van-e miről tárgyalni? Ezekről beszélgettünk a Dagens Nyheter külpolitikai újságírójával közéleti podcastunkban. A beszélgetés angol nyelvű.
Az egyhangúságot követelő döntésekben találta meg Orbán Viktor a lehetőséget, hogy a többség hangjával ellentétes álláspontjának érvényt szerezzen. Ukrajna kapcsán maximális haszonra játszik. Nem látszik azonban, mit érhetne el a NATO-bővítés blokkolásával.
A miniszterelnök sokszor már a szakadék szélére jutott Brüsszellel szemben, ám gyakran sikerült elérnie célját, olvasható a hírtelevízió oldalán közölt elemzésben.
A magyar Országgyűlés várhatóan február végén fog újra ülésezni.
