188 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a magyar országgyűlés Svédország csatlakozását a NATO-hoz, az ülésteremben taps zendült fel a döntés után. Egyedül a Mi Hazánk képviselői nem támogatták a döntést. Ezzel a katonai szövetség összes tagállama támogatja az északi ország felvételét, miután a köztársasági elnök is aláírja a ratifikációt, hivatalosan is taggá válik. Ezt a házelnöknek 5 napon belül, majd az államfőnek újabb 5 napon belül kell megtennie, így még az is előfordulhat, hogy a dokumentumot végül nem a svédek csatlakozását korábban hangosan ellenző Kövér Lászlónak kell aláírnia. Várhatóan ugyanis még hétfőn megválasztják Novák Katalin utódját, Sulyok Tamást, aki nyolc nap elteltével lép hivatalba, így csak nyolc napig áll majd fenn az az állapot, hogy a parlamenti házelnök látja el a köztársasági elnöki feladatokat.

 

Elfogadta a parlament Novák Katalin lemondását, Kövér László az ideiglenes államfő

Perceken belül szavaznak az új köztársasági elnökről is.

Svédország és Finnország felvétele az északatlanti szövetségbe azután kezdődött el, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát szinte napra pontosan két évvel ezelőtt. A két ország csatlakozásáról szóló két külön törvényt 2022 júliusában nyújtották be, a finn csatlakozást tavaly március végén 182 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül ratifikálta az országgyűlés, a svéd csatlakozásról viszont csak most szavaztak, pedig azt hangoztatta a kormány, hogy nem Magyarország lesz az utolsó tagállam, amelyik megszavazza azt.

 

"Nem mi leszünk az utolsók" - egy felrúgott NATO-csatlakozási ígéret krónikája videón

A török parlament a héten megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. Ezzel megelőzték Magyarországot, ahol még dátum sincs arra, hogy mikor dönthet az Országgyűlés az ügyben. Pedig kormányoldali politikusok folyamatosan arra hivatkoztak, amikor szóba került a kérdés, hogy nem mi leszünk az utolsók. Összeállításunkban ezeket az ígéreteket szedtük össze.

Az, hogy ebben nem lett igazuk, január végén dőlt el végérvényesen, ekkor írta ugyanis alá Recep Tayyip Erdogan török elnök Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációs okmányát. Ezt követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is határozottan felszólította Magyarországot, hogy fogadják el a csatlakozást, hétfői, napirend előtti felszólalásában pedig már Orbán Viktor miniszterelnök is sürgette azt. Február elején az ellenzéki pártok hívtak össze rendkívüli ülést, ahol a bővítést akarták megszavazni, a Fidesz képviselői azonban nem jelentek meg. Ott volt azonban több NATO-tagállam nagykövete is, köztük David Pressman amerikai diplomata is, aki hétfőn is bement a Parlamentbe megnézni, ahogy végül megszavazzák Svédország felvételét a katonai szövetségbe.

 

Hazánk arra hivatkozva blokkolta eddig a bővítést, hogy Svédország nem mutat kellő tiszteletet, márpedig egy olyan szövetségesi viszonyban, amelyet a NATO-tagság jelent, elengedhetetlen a bizalom az országok között. A hivatalos kommunikáció szerint ez feszültséget okozott a Fidesz-frakcióban, a jelek szerint ezt épp olyan jól sikerült feloldani, mint tavaly a finnek esetében, ahol ugyanerre hivatkozva húzták az időt.

 

Orbán svéd játszmája: sok hűhó Putyinért

Legalább három olyan okot találni, ami miatt Orbán Viktornak érdekében állhatott az a több mint két éven át tartó huzavona, amely során Törökország mellett Magyarország lett Svédország NATO-csatlakozásának kerékkötője. A biztonságpolitikánál fontosabbá vált az a belpolitikai haszon, amire a magyar vezetés felfűzhette az „ellenállást" - ez a Fidesz szuverenitásvédelmi kampányához is passzolt, miközben Moszkvának is kedvezett.

Miután Orbán Viktor Budapestre hívta tárgyalni Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt, az ország külügyminisztere közölte, hogy NATO-ügyben nincs miről tárgyalni, majd a kormányfő is úgy hivatkozott válaszlevelében a két országra, mint NATO-szövetségesek. Kristerrson végül pénteken tárgyalt Orbánnal, a találkozó után közös sajtónyilatkozatban jelentették be, hogy a magyar állam négy új Gripen repülőgépet vásárol a svédektől. Igaz, ezt az üzletet már évekkel korábban nyélbe ütötték, a járművek pedig várhatóan 2025-ben vagy 2026-ban érkezhetnek meg.

Az ülésről szóló élő tudósításunkat itt olvashatja:

 

Orbán-beszéd, Novák-búcsú, NATO-szavazás és államfőválasztás - parlament ÉLŐ

Sűrű hétfő a parlamentben: Orbán Viktor beszéde nyitja a tavaszi ülésszakot, elbúcsúztatják a távozó Novák Katalint, megszavazzák 19 hónap halogatás után Svédország NATO-tagságát, megválasztják Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnököt új államfőnek, végül az életvégi döntésekről is vitáznak.

Borítóképünkön a mai szavazás pillanata. Fotó: Reviczky Zsolt