Csontokat főztek a neandervölgyi emberek, valóságos „zsírgyárra” bukkantak a kutatók
Meglepő felfedezést tettek német régészek a neandervölgyiek táplálkozásával kapcsolatban – lehet, hogy néhány ponton át kell írni a történelemkönyveket.
Meglepő felfedezést tettek német régészek a neandervölgyiek táplálkozásával kapcsolatban – lehet, hogy néhány ponton át kell írni a történelemkönyveket.
A 40 ezer évvel ezelőtt kihalt neandervölgyieknek más volt ugyan a koponyája, mint a mai embereknek, de a most 3D-ben rekonstruált arc elég sok hasonlóságot mutat.
Sokáig úgy gondolták, hogy a neandervölgyi ember és a homo sapiens külön fajhoz tartoztak, ám ez a nézet az elmúlt években a tudományos felfedezések hatására kezdett megváltozni. Emiatt azt is újra kell gondolnunk, mi tesz bennünket emberré.
Több mint 57 ezer évesek azok a jelek, amelyeket feltehetően neandervölgyi emberek rajzoltak ujjaikkal egy Franciaországban feltárt barlang falára.
A neandervölgyi ember igazi „kalóriabombákat” zsákmányolhatott: már a hatalmas elefántok levadászására is voltak módszereik, és egy ilyen állat egy nagyobb csoportnak hónapokig elegendő lehetett. A feldolgozásra is használtak már eszközöket a csontokon talált nyomok alapján.
Régészek egy vélhetően vadászszentélyként használt barlangban több állat koponyáját találták meg, és számos érdekes megállapítást tettek a kőkorszaki vadászok szokásairól.
Mintegy 120 ezer éves emberi lábnyomokra bukkantak a szaúd-arábiai Nefúd-sivatagban. A lábnyomokat vadászok hagyták hátra.
Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember utolsó, Spanyolországban fennmaradt csoportjai jóval korábban halhattak ki, mint azt eddig gondolták a szakemberek.
A neandervölgyi férfiaknak szokatlanul fejlett volt a jobb karjuk, a legújabb kutatások szerint ezt háziasságuknak köszönhették, hiszen idejük jó részében nyers bőröket készítettek ki. A vizsgálatokról a Cambridge-i, az Oxfordi, valamint a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói tanulmányukat a PLoS ONE folyóiratban jelentették meg.
Ha valakinek a genetikai öröksége nem afrikai, pontosabban nem a mai afrikaiak genetikai állományával bír, akkor a genomjának egy része a neandervölgyiektől származik - állapította meg egy kanadai kutatócsoport.
Vélhetően nem lehet a várható rövid élettartammal magyarázni a neandervölgyi ember kihalását, mert a homo sapiens sem élt hosszabb életet - fejtegették amerikai antropológusok.
A felkarcsontok tanúsága szerint rendkívül erősek voltak a neandervölgyi férfiak. Elsősorban a férfi hormonok "pumpálták fel" izmaikat, aminek a szinte kizárólag húsból álló étrend lehetett az oka a kutatók szerint - írja a Discovery News.
Mégiscsak a modern ember elődei voltak a Neander-völgyiek; a kutatók tudományos szenzációnak nevezték a felfedezést. A neandervölgyi ember örökítőanyagának jelentős részét egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megfejtenie és mindjárt elemeznie is - derül ki a Science című tudományos folyóirat pénteken megjelenő számából.
Több százezer évig élt egymás mellett a mai ember és a neandervölgyi, amely csupán harmincezer éve tűnt el a Föld színéről. Valószínűleg nem nagyon tűrték el egymást, hiszen az erőteljes testalkatú Homo neanderthalensis és a törékenyebb Homo sapiens táplálékkonkurensek voltak.