Csontokat főztek a neandervölgyi emberek, valóságos „zsírgyárra” bukkantak a kutatók

Meglepő felfedezést tettek német régészek a neandervölgyiek táplálkozásával kapcsolatban – lehet, hogy néhány ponton át kell írni a történelemkönyveket.

Csontokat főztek a neandervölgyi emberek, valóságos „zsírgyárra” bukkantak a kutatók

A neandervölgyi emberek már 125 ezer éve tökéletesíthették a zsiradék kinyerés technikáját csontokból – közölte a szász-anhalti Műemlékvédelmi és Régészeti Tartományi Hivatal Halle városában. Erre a Geisel-völgyben található Neumark-Nord ásatási helyen talált leletek utalnak. Eddig szakemberek úgy vélték, hogy az ilyen összetett eljárások jóval későbbi embercsoportokra voltak jellemzők.

A térségben akkoriban egy tó volt, amelynek partján a neandervölgyi emberek legkevesebb 172 nagy emlős, például szarvasok, lovak, őstülkök csontjait zúzták több ezer darabra. Vízben melegítve aztán ezekből nagy kalóriatartalmú zsiradékot tudtak kinyerni. Szakemberek ennek kapcsán őskori „zsírgyárról” beszélnek. Több mint 120 ezer apró csonttöredéket, valamint 16 ezernél is több, kovakőből készült eszközt és más tárgyat fedeztek fel helyben.

Ez a felfedezés alapvetően megváltoztatja a neandervölgyi emberek táplálkozási stratégiájának megértését, és „több tízezer évvel hátrébb tolja az időben” az ilyen összetett és munkaigényes erőforrás-felhasználás kezdetét – részletezi a Mainzi Egyetem.

Megtalálták a világ legrégebbi ujjlenyomatát

A világ legrégebbi teljes emberi ujjlenyomatát találták meg spanyol tudósok, akik alaposan ki is elemezték a leletet.

„A neandervölgyi emberek rendkívül megfontoltan jártak el – a vadászattól a tetemek elszállításán át a zsiradék kinyeréséig egy külön erre a célra kialakított helyen” – magyarázza Lutz Kindler, a Science Advances tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető régésze. Tisztában voltak a zsír magas tápértékével, és tudták, hogyan tegyék azt hatékonyan hozzáférhetővé – jegyzi meg.

Az őskőkorszak embere számára a vadászat volt a létfenntartás alapja, és különösen a kalóriadús zsírnak volt döntő szerepe a túlélésért folytatott küzdelemben. Már az emberek legkorábbi afrikai ősei is összetörték a csontokat, hogy csontvelőhöz jussanak.

„A Neumark-Nordnál talált leletek megváltoztatják a neandervölgyi emberek alkalmazkodóképességéről és túlélési stratégiáiról alkotott képünket. Úgy tűnik, már akkor is bonyolult és munkaigényes erőforrás-gazdálkodást folytattak, képesek voltak előre tervezni, hatékonyan feldolgozni a táplálékot és ügyesen használni a környezetüket” – hangsúlyozza Harald Meller, Szász-Anhalt tartományi régésze.

Mint egy 150 000 éves Airbnb: három emberféle is használhatta ugyanazt a barlangot

Tádzsikisztánban, a Zarafsán folyó közelében találtak egy sziklafalba vájt barlangot, ahonnan értékes leletek kerültek elő. Úgy tűnik, nagy lehetett a forgalom a környéken 150 ezer évvel ezelőtt.

A Neumark-Nord lelőhely egy korábbi külszíni lignitbányában már korábban is adott új leleteket. Ez a lelőhely szolgáltatta az egyik első bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyi emberek aktívan vadásztak erdei elefántokra, az őskőkorszak legnagyobb szárazföldi emlősére.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)