Az ország neandervölgyi-lelőhelyein talált csontmaradványok korábbi vizsgálata nagyjából 35 ezer évesre becsülte a legfiatalabb leletek korát. Az ausztrál és európai szakemberek alkotta kutatócsoport most újravizsgálta a csontokat és arra a megállapításra jutott, hogy a maradványok nagyjából 50 ezer évesek.

Amennyiben a tanulmány eredményei igaznak bizonyulnak, akkor megkérdőjeleződik azon elmélet, amely szerint a korai modern emberek és a neandervölgyiek évezredeken keresztül egymás mellett éltek - és feltehetőleg keveredtek is -, mivel az előbbiekről úgy tartják a kutatók, hogy csupán 42 ezer évvel ezelőtt érkeztek meg a területre.

"A kutatásunk eredményei azt sugallják, hogy jelentős problémák vannak a modernkori Spanyolország területén élt utolsó neandervölgyiek időbeli behatárolásával - húzta alá Thomas Higham, az Oxfordi Egyetem szakembere. - Valószínűtlen, hogy a neandervölgyiek tovább fennmaradtak volna ezen a területen, mint az európai szárazföld bármely más részén."

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban közölt tanulmány szerzői ugyanakkor nem zárják ki teljesen annak a lehetőségét, hogy a neandervölgyiek valóban csak 35 ezer évvel ezelőtt haltak ki. Spanyolország tizenegy ismert lelőhelye közül csupán kettőből származó maradványokat sikerült megvizsgálniuk a kutatóknak. A leleteket ultrafiltrációs radiokarbonos kormeghatározásnak vetették alá: a módszer eltávolítja a közelmúltban lerakódott szénmolekulákat és segít pontosan meghatározni a csontleletek korát.

A brit Természettudományi Múzeum munkatársaként dolgozó Chris Stringer szerint az új technikát az ország egyéb releváns lelőhelyein is alkalmazni kellene. Amennyiben a többi területről származó maradványról is bebizonyosodik, hogy régebbről való, mint azt eddig véltük, akkor bizonyossá válik, hogy a korai modern emberek és a neandervölgyiek bármily nemű találkozására korábban kellett, hogy sor kerüljön, mint az eddig gondoltuk - húzta alá Stringer, aki maga nem vett részt a kutatásban.