szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Mintegy 120 ezer éves emberi lábnyomokra bukkantak a szaúd-arábiai Nefúd-sivatagban. A lábnyomokat vadászok hagyták hátra.

A mai Szaúd-Arábia területén egy kis csapat Homo sapiens 120 ezer éve megállt, hogy élelmet szerezzen és igyon egy sekély tó vizéből, melyhez a minden mai állatnál hatalmasabb tevék, bölények és elefántok is jártak – olvasható a Science Advances aktuális számában közölt tanulmányban.

Lehet, hogy az emberek a nagytestű emlősökre vadásztak, de nem maradtak sokáig, a tópart pedig csak hosszú útjuk egy állomása lehetett.

Miután felfedezték a Nefúd-sivatagi ősi lábnyomokat, a kutatók a friss tanulmányban részleteiben is rekonstruálták a helyszínt.

Ma az Arab-félsziget belsejét végtelen, száraz sivatagok borítják, amelyek lakhatatlanok lettek volna az ősember és zsákmányállatai számára. Az elmúlt évtized kutatásai azonban megmutatták, hogy ez nem volt mindig így: a klíma természetes változásai miatt zöldebb, nedvesebb időszakok is voltak a térségben, ilyen lehetett az utolsó interglaciális, vagyis jégkorszakköz. Ebben az időszakban Arábia inkább a mai afrikai szavannák füves pusztáihoz hasonlított.

A lábnyomokat 2017-ben fedezte fel PhD-je terepmunkái során Mathew Stewart, a jénai Max Planck Kémiai Ökológiai Kutatóintézet munkatársa. "A lábnyomok a kövületek egyedülálló fajtái, mivel a múlt néhány órájának vagy napjának emlékét őrzik meg olyan részletességgel, amilyet más fosszilis leletek nem nagyon nyújtanak" – mondta Stewart, aki a talaj eróziója miatt fedezte fel a lábnyomokat az Al-Atharnak nevezett ősi tó partján. Azt optikai lumineszcens kormeghatározó eljárással állapították meg, hogy mikoriak a lábnyomok. Ez azt jelenti, hogy fényt bocsátottak a kvarcszemekre, és megmérték az általuk kibocsátott energia mennyiségét. A több száz lábnyomból hét embertől származott, irányuk, távolságuk és méretkülönbségeik két vagy három, együtt vándorló egyedre utalnak.

A kutatók szerint anatómiai szempontból a modern emberek közé tartoztak, vagyis nem a Homo sapiens "unokatestvérei", a neandervölgyiek közé, mivel úgy tudni, abban az időben ők nem voltak jelen a tágabb értelemben vett Közel-Keleten, valamit erre utalnak a nyomokból kiolvasható testmagasságok és testtömegek is. "Kőeszközökre nem bukkantunk, tehát nem telepedtek le a helyszínen tartósan. Úgy tűnik, inni jöttek és vadászni, talán éppen a szintén ott ivó állatokra" – magyarázta Stewart.

A lábnyomok mellett 233 kövületet is feltártak. Valószínű, hogy a húsevőket a növényevők vonzották az Al-Atharhoz, amint a mai szavannán is megfigyelhető.

Korábban is ismert volt, hogy a modern ember a mai Görögország déli részén és az úgynevezett levantei területen – a Földközi-tenger közel-keleti térségén – át áramlottak Eurázsiába. Az új kutatás szerint azonban "különösen fontos útvonalak lehettek a szárazföld belseje felé vezető, folyókat és tavakat követő útvonalak" is.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Milyen fülhallgatót vegyek? Mit tud az AirPods Pro, milyen a legújabb Samsung? És a Huawei?

Milyen fülhallgatót vegyek? Mit tud az AirPods Pro, milyen a legújabb Samsung? És a Huawei?

Ez történt: Szlávik elmondta, hogyan redukálható szinte nullára a fertőződés esélye

Ez történt: Szlávik elmondta, hogyan redukálható szinte nullára a fertőződés esélye

A Fidesz útját járják be az amerikai republikánusok egy új tanulmány szerint

A Fidesz útját járják be az amerikai republikánusok egy új tanulmány szerint