A neandervölgyi ember legrégebbi ismert rajzainak tartott jeleket a Franciaország északi részén fekvő Loire-völgyi térségben, a La Roche-Cotard-barlangban fedezték fel a tudósok. A Plos One folyóiratban publikált tanulmány szerzői a lelet jelentőségét hangsúlyozva azt írták: a felfedezés újabb bizonyíték arra, hogy a neandervölgyiek „olyan összetettek és sokszínűek voltak, mint a modern ember ősei”.

Az ujjal a puha, üledékből álló falba vésett jelek kora alapján a La Roche-Cotard-i lehet a legrégebbi neandervölgyi díszítésű barlang Franciaországban.

A barlang falán kör alakú, pontozott, háromszög alakú és hullámos jeleket találtak, s ezeket Jean-Claude Marquet, a franciaországi Tours-i Egyetem tudósa és kollégái elemezték. A kutatócsoport 3D-s modelleket készített a vésetekről, és összehasonlította őket a korábban felfedezett, már ismert emberi jelekkel. Megállapították, hogy alakjuk, távolságuk és elrendezésük alapján szándékosan készültek.

A rendezett formák a tudósok szerint szimbolikus jelentőséggel bírhattak, ugyanakkor ez szerintük még nem bizonyítja, hogy a készítők szimbolikusan is gondolkodtak.

A jelek a barlangban.

Jean-Claude Marquet

A barlangot a Smithsonian Magazine online kiadása szerint 1846-ban fedezték fel, amikor a vasút építése miatt kőbányákat nyitottak a környéken. 1912-ben végzett feltárásakor őskori kőeszközökre és állatok csontmaradványaira is bukkantak, ami azt jelezte, hogy évezredekkel korábban paleolit kori vadászok jártak ott.

A falakon talált ujjnyomokat már az 1970-es években észrevették a tudósok. Az új tanulmányt készítő kutatócsoport 2016-tól vizsgálta a barlang falán felfedezett jeleket. A barlangi üledék vizsgálatából arra következtettek, hogy a La Roche-Cotard-barlangot mintegy 57 ezer éve, jóval a modern ember megjelenése előtt elzárta az üledék, tehát a lelet ennél régebbi.

2500 adag étel jött ki egyetlen 13 tonnás elefántból, amire a neandervölgyi emberek vadásztak

A neandervölgyi ember igazi „kalóriabombákat" zsákmányolhatott: már a hatalmas elefántok levadászására is voltak módszereik, és egy ilyen állat egy nagyobb csoportnak hónapokig elegendő lehetett. A feldolgozásra is használtak már eszközöket a csontokon talált nyomok alapján.

A kutatók szerint a leletek összességében azt bizonyítják, hogy a véseteket a neandervölgyiek készítették.

A tudósok hangsúlyozták, hogy mai ismereteink alapján „már jobban érthető, milyen sokféle tevékenységet végeztek a neandervölgyiek”, és ezek „szervezett társadalmi viselkedésről” tanúskodnak, amelyek hasonlítanak a modern ember viselkedésére.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.