#nemzeti alaptanterv


Palkovics: 2019-től lehet rövidebb a nyári szünet az iskolákban

A kormány a korábbi Közoktatás-politikai Tanácshoz hasonló testületet hoz létre, amelyben minden érdekelt szereplő megjelenik – mondta a Magyar Idők pénteki számában megjelent interjújában az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára. Palkovics László beszélt arról is, hogy a Klik utódjánál nagyjából száz ember dolgozik majd, illetve 2019-től várható változás az iskolai szünetekkel kapcsolatban.


Négy tanóra lehetne csak naponta az alsó tagozatban

Erős konszenzus van az oktatás szereplői közt arról, hogy az általános iskola első négy évfolyama csak az alapkészségek fejlesztéséről szóljon, és a diákoknak egy nap alatt legfeljebb négy 45 perces órája legyen a jövőben – nyilatkozta a Magyar Időknek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke.



Pukli István: "Nem foglalkozom azzal, hogy mi reális, és mi nem"

A kormánynak kemény feltételeket szabna, a Nemzeti Alaptantervet és a kerettanterveket gyökeresen átírná Pukli István, a pedagógustüntetések meghatározó arca. A hvg.hu-nak adott interjúban azt is elárulja, hogy miképp alakult a kapcsolata az MSZP-vel, és hogyan konszolidálta a helyzetét az igazgatósága elején a Teleki Blanka Gimnáziumban. Még a pénteki demonstráció előtt beszélgettünk. (A cikk megjelenése után a volt igazgató igazgató, Pukli elődje is szót kért, észrevételeit becsatoltuk az interjúba.)



Palkovics többet engedhet az iskoláknak, a rendszer alapja viszont maradna

Az oktatási államtitkár szerint a kistelepülések iskolái eddig nyertesei voltak az állami rendszernek, de elismerte, hogy többen nehéz helyzetbe kerültek. Palkovics közelebb vinné, például megyei szintre a döntéshozatalt az iskolák ügyeiben, az ügyintézést pedig teljesen visszaadná, Orbán Viktor ehhez kellő mozgásteret enged számára.


Belenyúlna a Nemzeti Alaptantervbe a Microsoft

Microsoft szerint elengedhetetlen a kódolás beemelése a Nemzeti Alaptantervbe, ha csökkenteni szeretnénk a szakemberhiányt az informatika területén, és lépést kívánunk tartani a fejlett országok gazdaságait már meghatározó technológiai forradalommal.


Árulkodott a PISA: a sok internet is ront a diákok teljesítményén

Rosszabb tanulási eredményeket ér el az a diák, aki rendszeresen a számítógép előtt ül, még akkor is, ha azt csak tanulási célból teszi. A nemrég közzétett OECD-jelentésen sokan meglepődtek, pedig nem egy új felismerésről van szó. De azért óva intenénk az iskolákat, hogy eltiltsák a gyerekeket az informatikai eszközöktől, ugyanis a munkaerőpiac által elvárt digitális írástudásban nagyon rosszul állunk. Van megoldás a látszatellentmondásra: az IKT-pedagógiában is felkészült tanár.



Jó ma tanárnak lenni Magyarországon? Kérdőív

Nemrég egy nemzetközi felmérés azt vizsgálta, mennyire elégedettek a pedagógusok a helyzetükkel, ám Magyarország nem vett részt ezen. Az Emmi szerint nem lettek volna relevánsak az eredmények. Ha az OECD-felmérést nem is tudjuk pótolni, de „kicsiben” legalább megpróbáljuk. Arra kérjük olvasóinkat (tanárokat és nem tanárokat), hogy válaszoljanak az alábbi kérdőívre.


Nácítlanítaná az alaptantervet az MSZP

Az MSZP azt ígéri, hogy megszüntetné a pedagógusportfóliót, a Nemzeti Pedagógus Kart, a pedagógus etikai kódexet, a tankönyvpiacot pedig újra szabaddá tennék, és a szélsőséges szerzőket kiszednék a nemzeti alaptantervből.


Eltűnt Hoffmann Rózsa levele?

Egyelőre kérdéses, hogy eljutott-e az érintettekhez Hoffmann Rózsa levele, pedig az iskoláknak már csak egy szűk hét áll rendelkezésre a válaszadáshoz. A helyettes államtitkár elvileg még decemberben küldött levelet az iskolafenntartóknak, amelyben a PISA-eredmények javításához kért tanácsot. De hiába hívtunk végig nagyjából két tucat tankerületet, és kerestünk igazgatókat, túlnyomó többségük tőlünk hallott a levélről először. Akik pedig tudtak róla, azok szerint is fölösleges az egész felmérés.


„Nem sok nyomot hagy a diákokban” – hogy vizsgázott az erkölcstan?

Általában szeretik a diákok az erkölcstant, igaz, többnyire azért, mert a tanárok nem tartják magukat a kerettantervhez, hanem a gyerekek érdeklődéséhez szabják az órát – derült ki a hvg.hu-nak nyilatkozó pedagógusok beszámolóiból. Mint mondják, a tanárok többnyire teret adnak a közös gondolkodásnak, vitának az órákon, emiatt lehetetlen is az előírt lexikális tudást bebifláztatni. Ebből pedig még lehetnek konfliktusok, amikor elindul az erkölcstanoktatást is ellenőrző szakfelügyelői rendszer.


„Kabátlopás gyanújába keveredett az erkölcstan”

Az idén bevezetett erkölcstan nem új, hanem egy 1995-től létező tantárgy rosszul elnevezett továbbélése, az ahhoz kapcsolódó tankönyvek közül pedig csak egy vállalhatatlan – mondja Kamarás István vallásszociológus, az erkölcstan elődjének egyik atyja, aki a vele készült interjúban rámutat, hogy a kötelezően választható hittannal maguk az egyházak sem értettek egyet, mégis, óvatosságból, sokkal több szülő választotta azt gyerekének, mint ami a magyarok vallásosságából következne.


Emmi: marad a nyelvtanóra, minden más kamu

A nyelvtanóra marad az iskolai tanterv része, az ennek ellenkezőjéről szóló értesülés pedig rémhír – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy februárban felbukkant, majd a napokban másodvirágzását élő híresztelésre reagálva.





Nyirő és Wass Albert is tartja a helyét a NAT-ban

Nem tervezik a Nemzeti alaptanterv (NAT) felülvizsgálatát a közeljövőben - mondta Hoffmann Rózsa oktatái államtitkár. Ennek megfelelően a zsidó szervezetek kérésének sem tudnak eleget tenni, akik szeretnék elérni, hogy mellőzzék a szerintük antiszemita szerzőket a NAT-ból.