hvg.hu: Mennyiben más az idei tanévben – a hittan alternatívájaként – kötelezően bevezetett erkölcstan, mint a kilencvenes években megjelent emberismeret és etika, illetve hasonló neveken megjelenő tantárgy?

Kamarás István: A közvéleményben, de még a szakmai közvéleményben is az a téves kép él, hogy az erkölcstan új tárgy. Pedig a 90-es évek elején már kidolgoztunk egy, az embertudományok (társadalomismeret, önismeret, emberismeret, vallásismeret, politikaismeret stb.) ötvözetéből összeálló, erkölcstannal átszőtt tantárgyat, amely bekerült az első, 1995-ös Nemzeti alaptantervbe is. Ezt széles körű szakmai és társadalmi konszenzus övezte, az egyházak is jónak tartották. Az emberismeret, vagy más neveken emberismeret és etika, etika, ember- és társadalomismeret az iskolák harmadában ezután önálló tárgyként, másik harmadában az osztályfőnöki órák keretében jelent meg, a maradék harmadban valószínűleg egyszerűen elmismásolták. Az első Fidesz-kormány végén sajnos egyharmadára csökkentették az óraszámát, és sok helyen beolvadt különböző szaktárgyakba. 2010-ig ilyen „csökkentett üzemmódban” üzemelt a tárgy, de volt.

hvg.hu: 2010 után ugyanakkor újult erővel és új néven került be a NAT-ba, a kerettantervekbe, s így az iskolákba.

K. I.: Felemás módon állt helyre „az igazság”. A régi-új tantárgyat nagyon szerencsétlen módon erkölcstannak nevezik (középiskolában etikának). Kidolgozásába az utolsó pillanatig nem vontak be bennünket, akik annak idején kidolgoztuk és fejlesztettük. Végül mégis szóltak: egy éjszaka alatt írta meg Lányi András az alaptantervbe került középiskolás, én pedig az általános iskolai részt. (A NAT-ban persze nem csak nevünket, hanem még az előzményeket sem említik.) Hogy ez egy lassan két évtizedes tárgy, nagyon kevesen tudják. Annyira elzsibbasztja az agyakat az erkölcstan elnevezés, hogy a legtöbben azt hiszik, ez valami Hoffmann Rózsa-féle katolikus erkölcstan. Pedig ez ma is egy sokdimenziós világi tantárgy, amelyben az egyik tárgy egy – Habermast idézve – diskurzus etika.

Stiller Ákos

hvg.hu: Nem véletlen az idegenkedés. Az egyik ötödikes erkölcstankönyvben elég aggályos kijelentések szerepelnek.

K. I.: Az ötödik osztályosoknak legalább négy különböző tankönyv közül választhat a pedagógus. Ebből az egyik – Bánhegyi Ferenc, az Apáczai Kiadó által forgalomba hozott könyve – valóban védhetetlen. A sajtó sajnos csak ebből szokott idézni. A másik három tankönyv viszont – kisebb hibáktól eltekintve – minimum elfogadható szellemiségű és színvonalú. Vigyázat, nem vagyok elfogulatlan, az egyiknek társzerzője vagyok!

hvg.hu: És melyiket rendelték meg az iskolák a legnagyobb arányban?

K. I.: Legtöbb iskola az említett apáczais és egy másik kiadó könyvét rendelte meg. Pontos adatokat nem tudok. Egyes kiadók komoly kedvezményeket ígérnek az iskoláknak, ha tőlük rendelik meg a tankönyveket, így nem mindig a minőség dönt: sokszor az ár, vagy az, hogy az igazgató kivel állapodik meg.

hvg.hu: A törvény szerint kötelező volt a szülőknek választani az erkölcstan vagy a hittan között. Ezt sokan bírálták. Miért akkora baj ez?

K. I.: A miénkénél régebbi demokráciákban is van olyan modell, hogy a gyerek vagy hittanra, vagy az ennek alternatívájaként felkínált vallástan, erkölcstan vagy egyéb emberrel kapcsolatos tantárgyi órára jár. Ez tehát nem az ördögtől való. Magyarországon azonban sok szempontból nem szerencsés. Egyrészt sem a tanárok, sem a szülők nem tájékozódtak, mit takar az erkölcstan elnevezés. A kötelező választhatóságnak amúgy sincs jó csengése egy olyan társadalmi-politikai környezetben, ahol sok mindent hirtelen és egyszerre tettek kötelezővé. A tanrendbe épített hittannal mellesleg az egyházak sem értettek feltétlen egyet. Egy éve megkérdeztem 180 prominens keresztényt, fele részben klerikusokat, fele részben civileket. A 150 válaszoló 75 százaléka azt mondta, hogy nem szerencsés a kötelező választhatóság. 13 püspök közül 8 vélekedett így! A nagy többség szerint jobb lenne, ha lenne egy mindenki számára hozzáférhető ember és erkölcstan, és e mellett lenne a fakultatív hittan. A válaszolók 60 százaléka pedig azt mondta, hogy a hittannak a legmegfelelőbb helye a gyülekezet, nem az iskola. De maga Erdő Péter bíboros is jelezte többször, hogy nem kérték a kötelező választhatóságot. Mindezek ellenére bevezették. Az egyházak meg elfogadták.

Stiller Ákos

hvg.hu: Az elsős és ötödikes gyerekek szüleinek nyilatkozniuk kellett: nagyjából fele-fele arányban választották a hittant és az erkölcstant. Ez mennyiben felel meg az ország vallásosságának?

K. I.: Magyarországon a lakosság 16-18 százaléka – az egyházias keretben – rendszeres vallásgyakorló. Normál esetben ilyesmi százalékban lehetett számtani a hittanra beiratkozóknál. Azt tudjuk, hogy – főleg falvakban – sok nem vallásgyakorló ember is fizeti az egyházi adót, keresztelteti a gyermekét, és részt vesz nagyobb ünnepeken. De még ez sem indokolja ezt a felül reprezentativitást. Nincsenek megbízható adataink arra (a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ nem ad ki ilyen adatokat), hogy mennyire feleltethető meg egymásnak a hittanra beiratkozottak és a vallásosság mértékének „térképe”. Én adatok híján megkérdeztem a tanítványaimat (több százat értem el), s négy kategóriát állítottam fel ezzel kapcsolatban. Vannak – de nem nagy számban – olyan archaikusan vallásos helyek, ahol minden további nélkül elképzelhető a hittan ilyen arányú választása. Nagyon sokan számoltak be viszont arról, hogy amikor a felekezetek bemutatták a szülőknek saját hittanjukat, az iskola elfelejtette bemutatni, miről szól az erkölcstan. Volt olyan vélemény is, hogy a szülők azt mondták, „most olyan világ van, hogy hittanra kell íratni a gyereket”, azaz a félelem is szerepet játszhatott a döntésekben. És voltak eléggé sokan, akiket ugyancsak megtévesztett az „erkölcstan” elnevezés, ugyanis azt gondolták, hogy a „hittan és erkölcstan”-ban benne van az erkölcstan is.

hvg.hu: Azt sem lehetett tudni, ki taníthat jogszerűen erkölcstant. Ez rendeződött?

K. I.: 60 órás továbbképzéseket szervezetek, és aki azt elvégezte, már taníthat is. Mit szólna egy matematika szakos, ha azt mondanák, bármely pedagógus 60 órás tanfolyam után taníthatná a tárgyat? Mitől nehezebb vagy könnyebb ez a tantárgy, mint a matek? Rengeteg tanfolyamot szervezetek a legkülönbözőbb színvonalon, nyilván ez jó üzlet volt valakiknek. Voltak olyan iskolák, ahonnan 8-10-en is elmentek egy ilyen képzésre, teljesen feleslegesen. Nem volt hatástanulmány, nem volt felmérés ezzel kapcsolatban, pedig már van az országban 7-800 egyetemen végzett szaktanár.

hvg.hu: A jogszabályok értelmében osztályzással kell értékelni az erkölcstant és a hittant is. Hogy lehet e tárgyakat leosztályozni, esetleg buktatni?

K. I.: A hittannak van olyan definíciója, hogy az a hitélet szerves része. Istenről való tudást osztályozni nagyon bonyolult dolog. Ennek ellenére, valóban osztályozni kell. Ha mondjuk, a tartalom elmegy a vallásismeret irányába, akkor el tudom képzelni, de ez legyen a felekezetek gondja. Persze visszakérdezek: a magyar irodalmat lehet osztályozni? Egy irodalmi mű értelmezése nem szubjektív? Lehet értékelni ezeket is, ha szükséges, akár osztályzással is. Az erkölcstan egy beszélgetős tantárgy, viták vannak, de vannak szerepjátékok, kutatások is – ezeket lehet értékelni.

Stiller Ákos

hvg.hu: Hogyan képzeljünk el, egy jó erkölcstanórát?

K. I.: Egyszer óra elején megkérdeztem hetedik osztályos gyerekeket: „Mi történne, ha ott az ablak felőli padsorból a Jakabost, valamilyen csipesszel ki lehetne venni a világmindenségből?” Olyasmit válaszoltak először a gyerekek, hogy – bár a Jakabos az egyik legnépszerűbb az osztályban – de sokszor kapunk miatta büntetést, így legalább nyugalmunk lenne, ha eltűnne. A másik azt mondta, hogy, „de olyan jópofa, hiányozna nekünk”. A végére eljutottunk oda, hogy Jakabosból csak egy van. Az emberi egyedi, és szegényebb lenne Jakabos nélkül a világmindenség. Jakabos egy érték – ez egy erkölcsi következtetés, amit a diákok mondtak ki, és nem a központi bizottság. Így kezdődik például egy embertanóra. Sok beszélgetésből, közös gondolkodásból áll leginkább, továbbá kutatásokból, dramatikus játékokból.

hvg.hu: Jobb emberek lesznek azok a gyerekek, akik végigjárják a nyolc évfolyam erkölcstanóráit?

K. I.: Visszakérdezek: mekkora hatással van a gyerekekre az iskola, a tanárok és mekkora hatással van a család, a kortárs csoport és a média? Ez a válaszom. Lehet, hogy nem rögtön, de elraktározódhatnak olyan hatások az órák során, amik miatt teljesebb személyiségük lesz. Ha jól csinálják a tanárok, az órán jól érzik magukat a diákok, és saját magukban is felfedeznek valamit, akkor lesz hatása.

hvg.hu: És milyen egy rossz erkölcstanóra?

K. I.: Ott a tanár esetleg egy rossz tankönyv alapján elkezd prédikálni. Megmondja, hogy milyen a jó vagy rossz kisfiú. Egy közepesen rossz embertanórán szép, megható történeteket olvasnak föl. Hozzáteszem, hogy ahol bevezették rendesen korábban az emberismeretet, még ha közepesen is csinálták, akkor is nagyon szerették a gyerekek.

hvg.hu: Nincs abban veszély, hogy vannak rossz tankönyvek, vannak rosszul kiképzett erkölcstantanárok?

K. I.: A rossz tanár által tanított erkölcstan veszélyes, de legalább ilyen veszélyes egy rossz magyartanár által tanított magyar irodalom óra. Nyilván van néhány rosszul tanító pedagógus. De ilyen alapon rossz fizikatanárok is vannak. Attól még a fizika hasznos tantárgy. Azt persze megértem, hogy félrevezető az erkölcstan elnevezés, ráadásul az oktatáspolitikát más vonatkozásban eléggé áthatja az ideológia. Itt a kabátlopás esete áll fenn: az erkölcstan tantárgy a kabátlopás gyanújába keveredett.

Névjegy - Kamarás István

Stiller Ákos (szül.: 1941., Munkács) szociológus, tanár, író, akadémiai doktor, a Pannon Egyetem Antropológiai és Etika tanszékének habilitált egyetemi docense A 90-es években az Emberismeret tantárgy kimunkálásának vezetője. Kutatási területei: vallásszociológia, olvasásszociológia. Neve után konzekvensen odaírja, hogy "OJD". Ez a latin Ordo Joculatorum Dei rövidítése, azt jelenti, hogy Isten Bohócainak Rendje. Ez egy Kamarás által alapított, nem hagyományos szerzetesrend.