Balla István
Balla István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az idén bevezetett erkölcstan nem új, hanem egy 1995-től létező tantárgy rosszul elnevezett továbbélése, az ahhoz kapcsolódó tankönyvek közül pedig csak egy vállalhatatlan – mondja Kamarás István vallásszociológus, az erkölcstan elődjének egyik atyja, aki a vele készült interjúban rámutat, hogy a kötelezően választható hittannal maguk az egyházak sem értettek egyet, mégis, óvatosságból, sokkal több szülő választotta azt gyerekének, mint ami a magyarok vallásosságából következne.

hvg.hu: Mennyiben más az idei tanévben – a hittan alternatívájaként – kötelezően bevezetett erkölcstan, mint a kilencvenes években megjelent emberismeret és etika, illetve hasonló neveken megjelenő tantárgy?

Kamarás István: A közvéleményben, de még a szakmai közvéleményben is az a téves kép él, hogy az erkölcstan új tárgy. Pedig a 90-es évek elején már kidolgoztunk egy, az embertudományok (társadalomismeret, önismeret, emberismeret, vallásismeret, politikaismeret stb.) ötvözetéből összeálló, erkölcstannal átszőtt tantárgyat, amely bekerült az első, 1995-ös Nemzeti alaptantervbe is. Ezt széles körű szakmai és társadalmi konszenzus övezte, az egyházak is jónak tartották. Az emberismeret, vagy más neveken emberismeret és etika, etika, ember- és társadalomismeret az iskolák harmadában ezután önálló tárgyként, másik harmadában az osztályfőnöki órák keretében jelent meg, a maradék harmadban valószínűleg egyszerűen elmismásolták. Az első Fidesz-kormány végén sajnos egyharmadára csökkentették az óraszámát, és sok helyen beolvadt különböző szaktárgyakba. 2010-ig ilyen „csökkentett üzemmódban” üzemelt a tárgy, de volt.

hvg.hu: 2010 után ugyanakkor újult erővel és új néven került be a NAT-ba, a kerettantervekbe, s így az iskolákba.

K. I.: Felemás módon állt helyre „az igazság”. A régi-új tantárgyat nagyon szerencsétlen módon erkölcstannak nevezik (középiskolában etikának). Kidolgozásába az utolsó pillanatig nem vontak be bennünket, akik annak idején kidolgoztuk és fejlesztettük. Végül mégis szóltak: egy éjszaka alatt írta meg Lányi András az alaptantervbe került középiskolás, én pedig az általános iskolai részt. (A NAT-ban persze nem csak nevünket, hanem még az előzményeket sem említik.) Hogy ez egy lassan két évtizedes tárgy, nagyon kevesen tudják. Annyira elzsibbasztja az agyakat az erkölcstan elnevezés, hogy a legtöbben azt hiszik, ez valami Hoffmann Rózsa-féle katolikus erkölcstan. Pedig ez ma is egy sokdimenziós világi tantárgy, amelyben az egyik tárgy egy – Habermast idézve – diskurzus etika.

©

hvg.hu: Nem véletlen az idegenkedés. Az egyik ötödikes erkölcstankönyvben elég aggályos kijelentések szerepelnek.

K. I.: Az ötödik osztályosoknak legalább négy különböző tankönyv közül választhat a pedagógus. Ebből az egyik – Bánhegyi Ferenc, az Apáczai Kiadó által forgalomba hozott könyve – valóban védhetetlen. A sajtó sajnos csak ebből szokott idézni. A másik három tankönyv viszont – kisebb hibáktól eltekintve – minimum elfogadható szellemiségű és színvonalú. Vigyázat, nem vagyok elfogulatlan, az egyiknek társzerzője vagyok!

hvg.hu: És melyiket rendelték meg az iskolák a legnagyobb arányban?

K. I.: Legtöbb iskola az említett apáczais és egy másik kiadó könyvét rendelte meg. Pontos adatokat nem tudok. Egyes kiadók komoly kedvezményeket ígérnek az iskoláknak, ha tőlük rendelik meg a tankönyveket, így nem mindig a minőség dönt: sokszor az ár, vagy az, hogy az igazgató kivel állapodik meg.

Olvasóink írták
"Az én kislányom egy Budapest melletti kisváros jóhírű iskolájában kezdte az első osztályt. ... Jómagam hívőnek vallom, bár nem járok misére, de úgy gondolom, hogy valahol az alapműveltség része, hogy tisztában legyen a Biblia üzenetével (római katolikus vallásúak vagyunk). A hittan tankönyv elsőre keményvonalasnak tűnik, de a világi hitoktató lány, aki tartja az órát, nem abban a stílusban tanít szerencsére. Azonban tegnap este vacsoránál kis híján lefordultam a székről: beszélgettünk a karácsonyról, hogy ki milyen ajándákot szeretne, mire megszólal Fruzsi:

- Anya, én tudom ám, hogy nem a Jézuska, hanem Ti hozzátok az ajándékot."

- Ezt honnan gondolod?"

- A hittan tanárnéni mondta nekünk!"


"A gyerekem hetedikes, egy budapesti iskolába jár. Nekem úgy tűnik, hogy itt elég jól tudják egyelőre menedzselni a KLIK ámokfutása okozta problémákat. Etika órán legutóbb a fogyatékosságról beszélgettek, szerencsére az osztályfőnök nagyon felvilágosult, nyugis pedagógus. Időnként van lemaradás egy-egy tantárgyból, hát azt is kell pótolni valamikor.... :)
... Ja, és a gyerek nem érti, hogy mit keres egy pap az iskolában, el kellett magyaráznom neki."

"Az én lányom egy hittan óra után hosszú évekig nem volt hajlandó bemenni a templomba."

"Az én fiam is jár hittanra de nem azért mert beirattam, hanem saját kéréséből: a Pisti is jár és kapnak matricát, én miért nem járhatok?"

"Az erkölcstanon, hogy mit tanítanak, ugyan nem tudom, de a hittannal ha csak az általános műveltségét bővíti egy gyermek, már akkor sem vesztek kárba az órái."

"Baromság ez az erkölcstan! Pedagógus vagyok én is. Az erkölcstant minden tantárgyban tanítja az ember. Már azzal is, ahogyan felöltözik, ahogyan beszél, ahogyan szól a gyerekekehez, a kollégákhoz stb...Ehhez nem kell könyv!!!!Borzalom!!!"

"Szoci rezsimből át a vallási rezsimbe. A ló egyik oldalárol a másikra... Igen szomorú az, hogy valakik azt gondolják, hogy erőszakkal lehet tisztességes, erkölcsös embereket nevelni..."

"
Én a Kádár rendszerben jártam hittanra és kofirmáltam. Ha kötelező lett volna, biztos nem tanultam volna. A fiam és a lányom történelem óra keretén belül tanultak a Bibliából a 80-as években. Nem volt előírás a tanárnak, a gyerekek még is megtanulták és érdekelte őket."

hvg.hu: A törvény szerint kötelező volt a szülőknek választani az erkölcstan vagy a hittan között. Ezt sokan bírálták. Miért akkora baj ez?

K. I.: A miénkénél régebbi demokráciákban is van olyan modell, hogy a gyerek vagy hittanra, vagy az ennek alternatívájaként felkínált vallástan, erkölcstan vagy egyéb emberrel kapcsolatos tantárgyi órára jár. Ez tehát nem az ördögtől való. Magyarországon azonban sok szempontból nem szerencsés. Egyrészt sem a tanárok, sem a szülők nem tájékozódtak, mit takar az erkölcstan elnevezés. A kötelező választhatóságnak amúgy sincs jó csengése egy olyan társadalmi-politikai környezetben, ahol sok mindent hirtelen és egyszerre tettek kötelezővé. A tanrendbe épített hittannal mellesleg az egyházak sem értettek feltétlen egyet. Egy éve megkérdeztem 180 prominens keresztényt, fele részben klerikusokat, fele részben civileket. A 150 válaszoló 75 százaléka azt mondta, hogy nem szerencsés a kötelező választhatóság. 13 püspök közül 8 vélekedett így! A nagy többség szerint jobb lenne, ha lenne egy mindenki számára hozzáférhető ember és erkölcstan, és e mellett lenne a fakultatív hittan. A válaszolók 60 százaléka pedig azt mondta, hogy a hittannak a legmegfelelőbb helye a gyülekezet, nem az iskola. De maga Erdő Péter bíboros is jelezte többször, hogy nem kérték a kötelező választhatóságot. Mindezek ellenére bevezették. Az egyházak meg elfogadták.

©

hvg.hu: Az elsős és ötödikes gyerekek szüleinek nyilatkozniuk kellett: nagyjából fele-fele arányban választották a hittant és az erkölcstant. Ez mennyiben felel meg az ország vallásosságának?

K. I.: Magyarországon a lakosság 16-18 százaléka – az egyházias keretben – rendszeres vallásgyakorló. Normál esetben ilyesmi százalékban lehetett számtani a hittanra beiratkozóknál. Azt tudjuk, hogy – főleg falvakban – sok nem vallásgyakorló ember is fizeti az egyházi adót, keresztelteti a gyermekét, és részt vesz nagyobb ünnepeken. De még ez sem indokolja ezt a felül reprezentativitást. Nincsenek megbízható adataink arra (a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ nem ad ki ilyen adatokat), hogy mennyire feleltethető meg egymásnak a hittanra beiratkozottak és a vallásosság mértékének „térképe”. Én adatok híján megkérdeztem a tanítványaimat (több százat értem el), s négy kategóriát állítottam fel ezzel kapcsolatban. Vannak – de nem nagy számban – olyan archaikusan vallásos helyek, ahol minden további nélkül elképzelhető a hittan ilyen arányú választása. Nagyon sokan számoltak be viszont arról, hogy amikor a felekezetek bemutatták a szülőknek saját hittanjukat, az iskola elfelejtette bemutatni, miről szól az erkölcstan. Volt olyan vélemény is, hogy a szülők azt mondták, „most olyan világ van, hogy hittanra kell íratni a gyereket”, azaz a félelem is szerepet játszhatott a döntésekben. És voltak eléggé sokan, akiket ugyancsak megtévesztett az „erkölcstan” elnevezés, ugyanis azt gondolták, hogy a „hittan és erkölcstan”-ban benne van az erkölcstan is.

hvg.hu: Azt sem lehetett tudni, ki taníthat jogszerűen erkölcstant. Ez rendeződött?

K. I.: 60 órás továbbképzéseket szervezetek, és aki azt elvégezte, már taníthat is. Mit szólna egy matematika szakos, ha azt mondanák, bármely pedagógus 60 órás tanfolyam után taníthatná a tárgyat? Mitől nehezebb vagy könnyebb ez a tantárgy, mint a matek? Rengeteg tanfolyamot szervezetek a legkülönbözőbb színvonalon, nyilván ez jó üzlet volt valakiknek. Voltak olyan iskolák, ahonnan 8-10-en is elmentek egy ilyen képzésre, teljesen feleslegesen. Nem volt hatástanulmány, nem volt felmérés ezzel kapcsolatban, pedig már van az országban 7-800 egyetemen végzett szaktanár.

hvg.hu: A jogszabályok értelmében osztályzással kell értékelni az erkölcstant és a hittant is. Hogy lehet e tárgyakat leosztályozni, esetleg buktatni?

K. I.: A hittannak van olyan definíciója, hogy az a hitélet szerves része. Istenről való tudást osztályozni nagyon bonyolult dolog. Ennek ellenére, valóban osztályozni kell. Ha mondjuk, a tartalom elmegy a vallásismeret irányába, akkor el tudom képzelni, de ez legyen a felekezetek gondja. Persze visszakérdezek: a magyar irodalmat lehet osztályozni? Egy irodalmi mű értelmezése nem szubjektív? Lehet értékelni ezeket is, ha szükséges, akár osztályzással is. Az erkölcstan egy beszélgetős tantárgy, viták vannak, de vannak szerepjátékok, kutatások is – ezeket lehet értékelni.

©

hvg.hu: Hogyan képzeljünk el, egy jó erkölcstanórát?

K. I.: Egyszer óra elején megkérdeztem hetedik osztályos gyerekeket: „Mi történne, ha ott az ablak felőli padsorból a Jakabost, valamilyen csipesszel ki lehetne venni a világmindenségből?” Olyasmit válaszoltak először a gyerekek, hogy – bár a Jakabos az egyik legnépszerűbb az osztályban – de sokszor kapunk miatta büntetést, így legalább nyugalmunk lenne, ha eltűnne. A másik azt mondta, hogy, „de olyan jópofa, hiányozna nekünk”. A végére eljutottunk oda, hogy Jakabosból csak egy van. Az emberi egyedi, és szegényebb lenne Jakabos nélkül a világmindenség. Jakabos egy érték – ez egy erkölcsi következtetés, amit a diákok mondtak ki, és nem a központi bizottság. Így kezdődik például egy embertanóra. Sok beszélgetésből, közös gondolkodásból áll leginkább, továbbá kutatásokból, dramatikus játékokból.

hvg.hu: Jobb emberek lesznek azok a gyerekek, akik végigjárják a nyolc évfolyam erkölcstanóráit?

K. I.: Visszakérdezek: mekkora hatással van a gyerekekre az iskola, a tanárok és mekkora hatással van a család, a kortárs csoport és a média? Ez a válaszom. Lehet, hogy nem rögtön, de elraktározódhatnak olyan hatások az órák során, amik miatt teljesebb személyiségük lesz. Ha jól csinálják a tanárok, az órán jól érzik magukat a diákok, és saját magukban is felfedeznek valamit, akkor lesz hatása.

hvg.hu: És milyen egy rossz erkölcstanóra?

K. I.: Ott a tanár esetleg egy rossz tankönyv alapján elkezd prédikálni. Megmondja, hogy milyen a jó vagy rossz kisfiú. Egy közepesen rossz embertanórán szép, megható történeteket olvasnak föl. Hozzáteszem, hogy ahol bevezették rendesen korábban az emberismeretet, még ha közepesen is csinálták, akkor is nagyon szerették a gyerekek.

hvg.hu: Nincs abban veszély, hogy vannak rossz tankönyvek, vannak rosszul kiképzett erkölcstantanárok?

K. I.: A rossz tanár által tanított erkölcstan veszélyes, de legalább ilyen veszélyes egy rossz magyartanár által tanított magyar irodalom óra. Nyilván van néhány rosszul tanító pedagógus. De ilyen alapon rossz fizikatanárok is vannak. Attól még a fizika hasznos tantárgy. Azt persze megértem, hogy félrevezető az erkölcstan elnevezés, ráadásul az oktatáspolitikát más vonatkozásban eléggé áthatja az ideológia. Itt a kabátlopás esete áll fenn: az erkölcstan tantárgy a kabátlopás gyanújába keveredett.

Névjegy - Kamarás István
©
(szül.: 1941., Munkács)


szociológus, tanár, író, akadémiai doktor, a Pannon Egyetem Antropológiai és Etika tanszékének habilitált egyetemi docense

A 90-es években az Emberismeret tantárgy kimunkálásának vezetője.
Kutatási területei: vallásszociológia, olvasásszociológia.

Neve után konzekvensen odaírja, hogy "OJD". Ez a latin Ordo Joculatorum Dei rövidítése, azt jelenti, hogy Isten Bohócainak Rendje. Ez egy Kamarás által alapított, nem hagyományos szerzetesrend.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Nébih megerősítette: tényleg készült terv a házi sertéstartás felszámolására

A Nébih megerősítette: tényleg készült terv a házi sertéstartás felszámolására

A keresztény szexshop a keresztény értékek védelmében nem tesz pornót a kirakatba

A keresztény szexshop a keresztény értékek védelmében nem tesz pornót a kirakatba

Publicus: A Fidesz-szavazók közel tizede Karácsonyt szeretné főpolgármesternek

Publicus: A Fidesz-szavazók közel tizede Karácsonyt szeretné főpolgármesternek

Magyarázza a MÁV, miért maradt ki négy vonata is egyetlen napon

Magyarázza a MÁV, miért maradt ki négy vonata is egyetlen napon

Valami érthetetlen történik: magasabb fokozatba kapcsolt a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk

Valami érthetetlen történik: magasabb fokozatba kapcsolt a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk

Megéri felújítani a lakást eladás előtt

Megéri felújítani a lakást eladás előtt