Győzedelmesen vonulnak a populisták, úgy tűnik, hogy a nyomulásukat nem lehet megállítani. A német államfőnek nyilvánosan ki kell állnia a gyűlölet és az uszítás ellen, akkor is, ha ez beavatkozás a közelgő választásokba. Trump imádja, hogy Mar-a-Lago királya lehet, de hamarosan lefokozzák az Egyesült Államok elnökévé. Igencsak időszerű a tűzszüneti megállapodás Izrael és a Hamász között, de nagyon törékeny lehet.
Antony Blinken és Lloyd Austin NYT-ban közzétett vendégkommentárja szerint Oroszország háborúja nem érte el a célját, Putyin rendszere meggyengült. Ami Ausztriában történik, az iskolapéldája annak, milyen könnyen leomlik a politikai közép, írja a Die Zeit két szerzője. Európa évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető, állapítja meg az Economist. Stefan Lehne politikai elemző szerint korunk egyik legfenyegetőbb jelensége, hogy éppen a legnagyobb hatalmak adják fel a viták békés rendezésének és a határok sérthetetlenségének alapelvét. A Donald Trump körül csoportosuló techmilliárdosok új oligarchák, külön ideológiával, írja a Süddeutsche szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Der Standard újságírója nem túl optimista.
Az EU készülhet arra, hogy, miután elnökké választották Zoran Milanovicot, hamarosan Zágrábban is megkezdődik a támadás a liberális demokrácia alapjai ellen. A lap egy másik cikke felteszi a kérdést: Ausztriának miért esik nehezére felismerni azt a veszélyt, amit Herbert Kickl kancellársága jelentene. Trump és Putyin közti párhuzamokat pedzeget a Bloomberg szerzője. A hírügynökség egy másik szerzőjének Elon Muskról jut eszébe, hogy mostanság “a szupergazdagok alászállnak a vállalatbirodalmuk jelentette elefántcsonttoronyból és próbálnak kormányzati hatalomhoz jutni”. Gideon Rachman félőnek tartja, hogy Trump latorállamot csinált az USA-ból. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Der Spiegel szerint „bődületes sebességgel esik szét a világrend”. Ha Ausztriában Herbert Kickl lesz a kancellár, annak elsősorban a Kreml örül igazán, mert folytatódna Európa putyinizálódása, írja a Neue Zürcher Zeitung. Giorgia Meloni amerikai befolyásáról ír a Süddeutsche Zeitung. A Financial Times szerzője szerint a közösségi média nagy játékosai cseppet sem olyan erősek, mint amilyennek gondolják őket. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Fareed Zakaria attól tart, hogy ha az Egyesült Államok gyarmatosítaná Panamát, azzal Dél-Amerikát Kína karjaiba lökné.
Az Egyesült Államok magát a rendszert vette célba.
Az ausztriai és németországi populista jobboldal nyomulásáról ír a Spiegel. A leendő osztrák kormánynak a nemzetközi színtéren elsősorban Ukrajna kapcsán kell világossá tennie, hogy a jó oldalon áll, írja a Die Presse. A Bloomberg szerint itt az idő a demokratikus intézmények védelmére összpontosítani Ausztriában. Kína, Irán, Oroszország és Észak-Korea összezár, az Egyesült Államok jól teszi, ha felkészül a veszélyre, mondja Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem tanára. Donald Trump ugyan kinyilvánította, mire készül a diplomáciában, de a várható eredmény vegyes, írja a Wall Street Journal.
Ha a Szabadságpárt uralomra kerül, akkor Bécs, Pozsony, Budapest, és ha Babis győz az idén, akkor minden bizonnyal Prága is Moszkvával rokonszenvez majd, írja a Politico. Divatba jött a szélsőjobb, írja ugyancsak az ausztriai helyzetet értékelve a Die Presse. Mindenütt szorul vissza a politikai közép, ezt a Die Zeit publicistája jegyzi meg. Az Economistban véleménycikket közlő finn külügyminiszter szerint Ukrajnában az idő nem Oroszországnak dolgozik, a szankciókat pedig fokozni kell. Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, ahogyan Elon Musk Soros nemrég kapott kitüntetését kommentálta. A Financial Times szerint Musk az európai demokráciát veszélyezteti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Der Standard, a Süddeutsche Zeitung és a Bloomberg is foglalkozik azzal, mi a dolgok állása Ausztriában. Utóbbi szerint Herbert Kickl a második világháború óta egyszerre a leginkább csodált és a leggyűlöltebb osztrák politikus. Anne Applebaum azt kéri, hogy akik most az ukrajnai békéről papolnak, árulják el, hogy miként képzelik a világot utána. A Financial Times szerint Elon Muskot senki választotta meg, mégis úgy lép fel, mintha társelnök volna Trump mellett. A Süddeutsche azt írja, kockázatos, hogy az olasz kormány Muskra akarja bízni kényes kommunikációs hálózatok és biztonsági rendszerek kiépítését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Számos nemzetközi lap ír arról, hogy az USA szankciós listára tette Rogán Antalt. A Financial Times és a Guardian foglalkozik Rogánnak a rendszer működésében játszott kulcsszerepével. Utóbbi aláhúzza, a szankciós listáról lekerülni nehéz lesz, még akkor is, ha hamarosan Donald Trump érkezik a Fehér Házba.
Minél inkább elszigetelődik Magyarország, Kína és Oroszország annál inkább ki tudja használni a gyengeségét – írja Slawomir Sierakowski.
Továbbra is központi téma Ausztria a nemzetközi sajtóban: a Financial Timestól a Süddeutsche Zeitungig többen is foglalkoznak azzal, hogy szélsőjobboldali kancellárja lehet az országnak. Európa védelme szempontjából alapvető, hogy Németország újra felfegyverkezzen, írja Gideon Rachman külpolitikai elemző. Kockázatot jelent, ha Meloni lesz Washington európai “összekötője”, írja a Boomberg. William Hague, egykori brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államok ma erősebb, mint valaha. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Zeit árulásnak minősíti azt, amit az Osztrák Néppárt a választóival szemben tesz. A Die Welt azt tanácsolja a német politikának, vigyázó tekintetét vesse Ausztriára, mert ott már látszik, hogy reménytelen tűzfallal körbezárni a szélsőjobbot. A Financial Times szerint Ukrajnában csak akkor lehet szó elfogadható megállapodásról, ha a Nyugat nyomást gyakorol Putyinra, és biztonsági garanciákat nyújt Kijevnek. A Neue Zürcher Zeitung szerint Zelenszkij attól fél, hogy Trump békediktátumba kényszeríti bele. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A soros elnökséget Magyarországtól átvevő Lengyelország előtt álló kihívások, Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólagos mesterstratégiája, Ukrajna jövője Trump hivatalba lépése után, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az olasz posztfasiszta Giorgia Meloni mint „Európa-csapat”, az osztrák kormányválság kilátásai – egyebek közt ezekkel a témákkal foglalkoznak a világlapok. Nemzetközi lapszemle.
Ausztriában súlyos politikai válság jön – ami Putyinnak jöhet jól.
A brit professzor szerint az EU egyre kevésbé tűri az autokratákat.
Képes lesz-e Donald Tusk erőteljesebbé és hitelesebb tenni az EU-t, kérdezi a Neue Zürcher Zeitung. Az Independent szerint Ukrajna helyesen járt el, amikor lezárta a vezetéket az orosz gáz előtt. Ha a Nyugat le akarja rövidíteni a háborút, érvényt kell szereznie az olajszankcióknak, írja a Bloomberg. A hírügynökség egy másik cikkének szerzője Kína és az Egyesült Államok együttműködésének szükségességéről, a Guardian a régi keletű orosz-kínai barátság új veszélyeiről ír. A brit lap a francia elnök hét évét is elemzi, szerinte Macron példája azt mutatja, mi történik akkor, ha a libereralizmust megfosztják az erkölcseitől és az értékeitől. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Arról, hogy Ukrajnán keresztül nem érkezik már orosz gáz Európába, a The New York Times mellett a The Independent, a The Daily Telegraph és a The Times is beszámolt. Magyarország számára elszállt 1 milliárd eurónyi uniós támogatás, írja a Die Welt. Az ukrajnai béke Putyin végét jelentené, jelenti ki a Süddeutsche szerzője. A Nyugatnak hibrid ellentámadással kellene reagálnia az orosz hibrid hadviselésre, írja Max Boot a The Washington Postban. A közelgő Trump-elnökség elébe tekint a Financial Times.
Szélsőjobb köszönet Orbán Viktornak, kemény uniós beszólás Moszkvának, bajokat okozhat az orosz gázszállítások leállítása, veszélyeket hordoz Donald Trump újabb elnöksége. Ezek kiemelt témák a világlapokban az új év nyitányán.
