A lap újságírója szerint viszont a republikánusoknak fel sem tűnik az ellentmondás világképükben. Ez van – állítja – ha valaki úgy fogalmaz meg véleményt, hogy mindegy mit, csak az ellenkezőjét mondja politikai ellenfelei mondásainak.
Kicsit sem Ursula von der Leyen kedve szerint való Várhelyi újbóli jelölése, írja a Politico. A Frankfurter Rundschau szerint az EU-ra nézve kockázatos, hogy Magyarország megnyitotta a határait az orosz vendégmunkások előtt. A turbulens amerikai belpolitikai helyzetről, az amerikai legfelsőbb bíróság Joe Biden által tervezett átalakításáról ír a The Washington Post, a The Wall Street Journal és a Financial Times. Nemzetközi cikkválogatásunk.
A Bloomberg szerint Trump öreg és megfáradt kampányt folytat Kamala Harris ellen. A demokraták feleslegesen csinálják a felhajtást a republikánusok számára kidolgozott cselekvési terv, a Project 2025 körül, írja a Wall Street Journal. Oroszország könnyűszerrel kijátszhatja, hogy Ukrajna az év végén leállítja az orosz gáz tranzitszállítását, állítja a Financial Times. A Guardian újságírója szerint Joe Biden egyáltalán nem béna kacsa. A Die Welt külpolitikai újságírója szerint a Hezbollah olyan küszöböt lépett át a Golan-fennsíkra mért támadással, amit Izrael nem hagyhat annyiban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Két hírügynökség, az AP és a Bloomberg is beszámol Orbán Viktor tusványosi beszédéről. A Die Presse a NER gazdasági működését elemzi, különös tekintettel a külföldi cégekkel szemben folytatott kiszorítósdira. Nincs olyan külföldi politikus, aki annyira megosztaná Ausztriát, mint Orbán Viktor, írja az osztrák lap egy másik cikke. A Guardian az izraeli események amerikai politikára gyakorolt hatását elemzi. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A Wall Street Journal cikke szerint ha ismét győzne a volt elnök, új alapokra helyezné az együttműködést az ukránokkal és Oroszországgal szemben is keményebben lépne fel. A New York Times viszont pont azt rója fel a Trump-kampánynak, hogy semmit nem lehet arról tudni, hogyan vetne véget a háborúnak.
A lap szerint volt, aki szívesen utazott volna Magyarországra.
A magyar kormányhoz kapcsolódó magyar szélsőjobb orosz mintára homofób dezinformációt vetett be a választási kampány során, állapította meg egy civil vizsgálat. Az EP-képviselővé választott antifasisztáról, Ilaria Salisról ír a Die Zeit. Az Economist nagy gondnak nevezi, hogy Németország nem áll Európa élére. A Times szerint Giorgia Meloni a margóra szorult. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Magyarországgal kritikus EU-s jogállami jelentéssel foglalkozik a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Politico. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja, hogy olyan helyzet állt elő, melyben Putyinnak még az is kedvez, hogy a franciák le akarnak válni a dúsított uránium előállításában Oroszországról. A Guardiannek nyilatkozott az ukrán hadsereg új főparancsnoka. A Hamasz és a Palesztin Hatóság megállapodásáról, valamint Kamala Harris esélyeiről ír a Wall Street Journal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A volt elnökjelölt Hillary Clinton a New York Timesban közölt kommentárt, melyben kijelenti, hazafias tett volt, hogy Joe Biden lemondott az elnökjelöltségről. A Wall Street Journal cikke szerint a nemzetközi politika feszülten figyeli, fenn tud-e maradni az USA vezette világrend. Továbbra is téma a nemzetközi lapokban, az EU hogyan lép fel Orbán Viktor diplomáciai “egotripje” után. A római Külügyi Intézet igazgatója szerint Giorgia Meloni kezdi kimutatni a foga fehérjét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Orbán Viktor diplomáciai magánakciójának utórezgéseiről több lap is ír. A Bloomberg és a Politico azzal foglalkozik, hogy a magyar kormány az EU közbenjárását kéri az Ukrajna által elzárt orosz gázvezeték ügyében. A Financial Times, a Washington Post és a Guardian is foglalkozik a Joe Biden visszalépése után az amerikai elnökválasztási kampányban kialakult helyzettel. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
1968 óta nem fordult elő, hogy hivatalban lévő elnök magától átadja a hatalmat, ezt a történelminek nevezhető helyzetet értékelik az európai és az amerikai lapok. A Wall Street Journal szerint Biden innentől béna kacsa. A Financial Times azt írja, az elnök hagyott elég időt a demokratáknak, hogy összezárjanak az új jelölt mögött. A Süddeutsche Zeitung úgy látja, Biden visszalépése egyszerre veszély és esély. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A héten bekövetkezett nagy hálózati összeomlás után a mai digitális világ számos aspektusát újra kell értékelni, többek közt az IT-biztonság és a szoftverek frissítésének rendszerét, írja a Guardian. A lap egy másik cikke szerint vége szakadhat Donald Trump sikersorozatának, ha Joe Biden hajlandó visszalépni. J.D. Vance jelölése mutatja, Trumpnak talpnyalókra van szüksége, írja John Bolton külpolitikai szakértő. A Der Standard elemzője szerint Ausztriának vége az erős EU nélkül. A Washington Post a Trump elleni merényletkísérlet tanulságait elemzi. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A bizottsági elnök elérte, hogy újraválasszák, ám a világ megváltozott körülötte, írja a New York Times. A Die Zeit ugyancsak Von der Leyennel foglalkozik, miképp a Frankfurter Allgemeine Zeitung is. A Financial Times Orbán “békemissziójáról” ír, Fareed Zakaria a Washington Postban pedig az amerikai belpolitikai helyzetet tárgyalja. Daniel Freund felemásnak tartja az EU-ban a szélsőjobbal szemben felhúzott fal hatékonyságát. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Továbbra is foglalkoztatja a nemzetközi sajtót Orbán “békemissziója” és a hozzá is köthető új európai pártszövetség. A Frankfurter Rundschau szerint a magyar miniszterelnök lehet az európai szélsőjobb zászlósfigurája. A Guardian az európai bizottsági elnökválasztásáról, a Washington Post a NATO-közgyűlésről ír. A Wall Street Journal szerint az amerikai elnökválasztást Trump már csak elveszítheti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor “békemissziója”, ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Továbbra is a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az amerikai elnökválasztás kérdése áll a nemzetközi sajtó fókuszában. Több helyen is a előkerül a kérdés, folytatja-e a republikánus elnökjelölt a megosztásra építő politikát, vagy szerepet vált, valamint, hogy tovább éleződik-e a hideg polgárháborús helyzet az USA-ban. A Die Welt azt az üzenetet értékeli, melyben Orbán Viktor béketárgyalásokra hívja fel az Unió vezetőit. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Sok kérdést felvet a Donald Trump elleni merényletkísérlet, írják a világlapok: enyhül-e a politikai feszültség, továbbra is nullaösszegű játszmának tekintik-e a felek az elnökválasztást, képesek-e ellenállni az erőszakot gerjesztő kommunikációnak, belecsúszik-e az Egyesült Államok az erőszakba. Többen is megjegyzik, az elnökválasztási kampányt mostantól beárnyékolja és meghatározza majd ez az ügy. Mindeközben házasodni készül Alex Soros. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Orbánból az első az egyenlők között a szélsőjobbon, Putyin veszélyes bábja. Ukrajna eleste a NATO végét is jelentheti. Összeomlás fenyegeti az európai menekültügyi rendszert. Nemzetközi lapszemle.
A nemzetközi sajtó szerint a magyar miniszterelnök feldühítette szövetségeseit.
A magyar soros elnökségi ülések bojkottja, elhatárolódás a magyar kormányfőtől, Orbán mint cselszövő és Johnny English, illetve postás Trump és Putyin között. A világlapok kiemelten vizsgálják, hova vezethet Orbán különutassága.
