Amerikának támogatnia kell Ukrajnát, írja a The Washington Post. Bizonyos körökben meglepett nagyrabecsülést érezni Washingtonban az ukrán akció miatt – jelenti a BBC szaktudósítója. Csak a káosz hívei: Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és a Hamász új vezére, Jahja Szinvár akarják a gázai háború folytatását – véli a Bloomberg szemleírója.
Igen, a bevándorlás kihívásokat jelent, de ezeket tisztességes, működőképes módon kell megoldani, tehát Ruandába ne toloncoljunk ki senkit – írja Filippo Grandi a The Guardianben.
A The Wall Street Journal szerint az ukrán támadás mutatja, hogy Moszkva nem tartja kézben a háború menetét. Kelet-Németországban politikai földrengéssel fenyeget a szélsőségesek megerősödése a tartományi választásokon – figyelmeztet a Financial Times elemzője. A szlovák kormány hadba lép a művészek és az „LMBT-ideológia” ellen, olvasható a Le Monde-ban. Nemzetközi lapszemle.
A világsajtóban kiemelt téma az ukrán támadás orosz területen. Aggódnak a közel-keleti válság miatt, latolgatják, megtámadhatja-e Irán Izraelt. Donald Trump és Elon Musk beszélgetését értékelve a Süddeutsche Zeitung tudósítója azt írja, hogy az exelnök-elnökjelölt olyan, mint egy tévés műsor házigazdája, akit váratlanul száműznek a kora esti programból.
A magyar miniszterelnök ismét szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztost csinálna Várhelyiből, de az Euractiv szerint erre kevés esélye van.
Putyin végre csattanós választ kapott a gőgjére, az orosz hadsereget pedig megszégyenítik az ukránok. Az orosz gazdaság látszólag jól muzsikál, de hosszú távon ez nem tartható. Aggasztó a háborús fenyegetettség a Közel-Keleten, Irán késznek tűnik a nyílt összecsapásra. Kamala Harrist felszólították, hogy ismertesse terveit a közvéleménnyel, adjon interjút, tartson sajtótájékoztatót. Az olimpia megmutatta, hogy gazdagodik a világ. Nemzetközi lapszemle.
A szennyezett Szajna és más problémák ellenére is profi és emlékezetes olimpia volt ez, írja a Süddeutsche és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Foreign Affairsben elemzők arról írnak, hogy Putyin egyre komolyabb erőket fordít a Nyugat-ellenes szabotázsokra. A Daily Telegraph a kurszki ukrán offenzívával foglalkozik, a Guardian pedig Kamala Harris és alelnökjelöltje kampányát értékeli. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Washington Post világhírű elemzője, Fareed Zakaria úgy véli, Kamala Harris szokatlan utat választott, és ez kifizetődhet az elnökválasztáson Trump ellen. A Die Presse cikke szerint Európa gyakran teljesen vak, amikor a potenciális terroristákat kell kiszűrni, a Swift-koncert ellen készülő támadásra is Amerika figyelmeztetett. A Guardian elemzője azt vizsgálja, hogy a máskor uborkaszezonnak minősülő augusztus idén miért szól háborúról, éhségről és pánikról. Nemzetközi lapszemle.
Oleg Gyeripaszka egy Japánban rendezett gazdasági konferencián beszélt az orosz-ukrán háborúról. Max Boot biztonságpolitikai elemző szerint a kurszki támadással Ukrajna Oroszország lágy altestét böködi. Az algériai ökölvívó olimpiai győzelme láttán a NOB szégyellheti magát, írja a Daily Telegraph. A nagy-britanniai zavargásokról ír a Guardian, a cikkben a dezinformáció kérdése és Elon Musk neve is előkerül. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A nemrég lezajlott diplomácia művelet során kiszabadult Vlagyimir Kara-Murza és Ilja Jasin szerint az oroszok közt sok ellensége van a háborúnak. Globális viszály helyszíne az olimpia az olasz Külügyi Intézet igazgatója szerint. Képes lenne-e Kamala Harris megvédeni Amerikát, találgatja a Wall Street Journal. A Die Welt szerint a kurszki betöréssel Ukrajna fordított azon a narratíván, hogy vesztésre áll a háborúban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A minnesotai kormányzó Orbánról formált véleményével messzebbre ment, mint Joe Biden. A Wall Street Journal vezércikke azt állítja, Donald Trump nem tudja, miként reagáljon Kamala Harris egyre fokozódó népszerűségére. A Daily Telegraph szerint Putyin az egyik katasztrófából a másikba tántorog. Egy osztrák emberi jogi szervezet szerint szerint nem a szigorú határellenőrzés miatt esett vissza az illegális határátlépők száma a magyar-osztrák határon. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Washington Post, a Guardian, és a Wall Street Journal is elemzi, mit jelent az, hogy Tim Walz lett a demokrata alelnökjelölt. Utóbbi lap az ENSZ palesztin segélyszervezete körüli botránnyal is foglalkozik. A bangladesi helyzetet elemzi a Financial Times. A kínaiakon úrrá lett a blokádfóbia, írja a Times szerzője. Kockáztatja-e Orbán a magyarok utazási szabadságát, kérdezi a Die Presse kommentárja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az amerikai professzor szerint a magyar miniszterelnök több mint Vlagyimir Putyin egyszerű gyalogja.
A magyar és az osztrák jobboldal együttműködéséről ír a Reuters és a Der Standard. A brit hírszerzés volt főnöke azt állítja, Netanjahu kész súlyosbítani a helyzetet a Közel-Keleten. Ian Bremmer nemzetközi politikai szakértő szerint Hszi Csin-ping a nagyobb veszélyt Donald Trumpban látja az amerikai elnökválasztás előtt. Az orosz-amerikai fogolycsere diplomácia siker, ugyanakkor rossz példa a foglyokat ejtő diktátoroknak, írja a Bloomberg. Az Economist szerint túl kevés F-16-os gép érkezett Ukrajnába. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hét uniós ország követeli a venezuelai választási jegyzőkönyvek közzétételét. Egy osztrák liberális expolitikus szerint hiba lenne, ha az uniós országok bojkottálnák a magyar soros elnökség programjait. A Guardian vezércikke szerint örvendetes az amerikai-orosz fogolycsere, de azért az ügyletnek vannak hátulütői is.
Egyesek szerint itt az ideje, hogy az ukránok megbarátkozzanak a Krím végleges elvesztésének gondolatával.
Az oroszokkal kötött fogolycsere-egyezmény minden, csak nem hősi eposz, mert a Nyugat túl magas árat fizetett érte. Olaf Scholz kancellár az emberiesség nevében az ördöggel kötött alkut, amikor belement, hogy kiszabaduljon egy bérgyilkos. Az amerikai elnöknek Iránt kellene figyelmeztetnie, amikor Izraelt fenyegeti, ehelyett Izraelt próbálja csillapítani. Egyebek közt ezek a kiemelt témák a világsajtóban.
A nagyszabású orosz–amerikai fogolycseréről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap kommentárjának szerzője szerint a Nyugat nagy árat fizet majd a diplomáciai akcióért. A veszélyek évét látja a Time szemleírója. A Reuters, a Bloomberg és a Financial Times a magyar–szlovák–ukrán olajvitával foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Barátság kőolajvezeték elzárásának következményeit elemzi a Süddeutsche Zeitung. Az Orbán-rendszer egyebek közt a baráti sajtó segítségével tartja fönn hatalmát, írja az AP cikke. A Bloomberg Giorgia Meloni kínai látogatásával foglalkozik. Trump félretette a republikánus think tank által kidolgozott Project 2025 tervet, írja a The Wall Street Journal. Az amerikai lap és a The Guardian a kiéleződött közel-keleti helyzettel is foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Több fronton is konfliktusok feszülnek a magyar kormány körül az Európai Unióban. Ezekről ír a Politico mellett, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Bloomberg is. A Donald Trumpot támogató üzleti köröknek is meg kellene fontolniuk, mibe teszik a pénzüket, írja a Financial Times. A Die Presse kommentárja szerint Németország gyenge láncszem Európa szívében. A Guardian a venezuelai választásokról ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
