Magas rangú brit exparancsnok: Az ukrán betörés Kurszknál olyan fordulatot hozhat, mint a világháború kurszki csatája

Economist

Putyin nyakló nélkül költekezik, és ettől rettenetesen beindult az orosz gazdaság, csak az a kérdés, meddig tart a buli. Nem számítanak a szankciók, nem érdekes a páriastátusz, az idén előreláthatólag reálértékben jó 3%-kal nő a GDP. A munkanélküliség rekordközeli mélységbe zuhant, a rubel köszöni szépen, jól van.

Az igaz, hogy az infláció túl magas, júniusban 8,6%-kal ugrott meg, miközben a jegybank csupán 4%-ot irányzott elő, a lakosság jövedelme azonban egy év alatt 14%-kal lett nagyobb, ennek megfelelően gyarapodik a vásárlóerő. És ezt a független Levada közvélemény-kutató intézet is visszaigazolja.

A háttérben két makrogazdasági tényező húzódik meg: az egyik a költségvetés. Az elnök feladta a megszorítások politikáját. Mozgósította a korábbi években felhalmozott hatalmas pénzügyi tartalékokat. A legfőbb haszonélvező a hadiipar, amelynek pénztárcája az idén 60%-kal vastagszik. De a hatalom emellett növeli a jóléti ráfordításokat, is és jelentősen fejleszti továbbá az infrastruktúrát.

A másik magyarázat a szokatlan pénzpolitika. Az áremelkedések letörésére a központi bank 7,5-ről 18%-ra vitte fel az alapkamatot. Ily módon vonzza a befektetőket az olyan, baráti országokból, mint Kína és India. Egyúttal erősíti a nemzeti fizetőeszközt, a fogyasztókat pedig takarékoskodásra ösztökéli. A cégek kedvezményes kamattal kapnak hitelt.

Az év első negyedében a háztartások az adósságok csökkentésére fordították bevételeik 11%-át. De a következmény végső soron az, hogy meglódul és elhúzódik az infláció. Egy ponton a társadalom elkezd aggódni a megélhetési költségek drágulása miatt. És nem lehet a végtelenségig finanszírozni a büdzsé hiányát sem. Jelen állapot szerint nagyjából öt év múlva kifújnak a felhalmozott anyagi eszközök. Az államadósság után viszont jelentős kamatot kell fizetni.