Hogyan fonódott össze a politika, a gazdaság és a foci a NER idejében? Ezt vizsgálja a most megjelent Kényszerítő című könyv, a szerzői közt a HVG két munkatársával. Horn Andrea és Sztojcsev Iván a szponzoráció helyzetét elemezték, ebből mutatunk be részleteket.
Igazából nem volt többsége a molyette ispánkodásnak, csak a többség illúziója vitte a hátán. Elhitték ők is a saját meséiket. És ezt a tévhitet nem vetkőzte még le az őket váltó erő sem.
Nyerges Zsolt eladogatja apróbb érdekeltségeit, és Madeirán pihen. Simicska Lajos egykori szárnysegédje a választások óta két kisebb cégétől is megvált, így Magyarországon már csak két nagyobb érdekeltsége maradt, külföldön viszont bőven válogathat szálláshelyet az ingatlanjai közül.
Egy alig ismert bulvárportál kiadója első három üzleti évében közel kétmilliárd forint profitot termelt, és 829 millió forint osztalékot fizetett ki. Honnan jön a pénz, és kiknél landol? A nyomokat követve egy volt fidelitasos vezérigazgatóhoz, egy ügyvédi irodához, azon keresztül pedig Sarka Kata, Rogán-Szendrei Cecília és Bessenyei István üzleti köréhez jutottunk.
2011 kulcsév volt a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kialakításában. A kormány ülésein is téma volt az Alaptörvény előkészítése, majd annak 2011. áprilisi elfogadása után a jogszabályi környezetbe ültetése.
Az emberek felismerték: nem kell többé elfogadniuk azt, amiről korábban azt hitték, hogy megváltoztathatatlan. A kérdés most már nem pusztán az, hogy sikerült-e megváltoztatni a politikai hatalmat. Hanem az is, hogy képesek vagyunk-e ezúttal másképpen viszonyulni a múlthoz. A tükörbe egyszer bele kell nézni.
Hiába tűnt vonzónak az amerikai politika szereplőinek a magyar illiberális példa, ez a politika nem dob nagyot az életszínvonalon, ezért nem tudja megnyerni a szavazók jelentős részét – fejti ki Brian Goodman, az Arizonai Állami Egyetem tanára. Kérdés, mi lesz most a posztliberalizmussal, hogy az orbáni modellnek vége.
A tulajdonosok idén augusztusban döntöttek a megszüntetéséről, a végelszámolás pedig szeptemberben indult meg.
Rekordsebességgel születtek meg a támogatási döntések, előfordult, hogy az egyik nap beadták a kérelmet, másnap pedig már oda is ítélték a 700 millió forintot.
A NER mögé beálló énekes kényszeredett mosollyal tűrte, ahogy Sebestyén Balázs, Ráskó Eszter és Puskás-Dallos Peti gúnyolódnak azon, hogy a választás előtt még az akkori kormánypárthoz dörgölőzött.
Darázs Lénárd szerint a NER rendszere nem csak a lopásból állt, de az ellehetetlenítésről is szólt.
Több korábbi Orbán-kedvenc céget ki is zárhatnak az építőipari közbeszerzésekből.
A tihanyi Óvár területén építettek medencéket engedély nélkül.
Búcsút mondanak a Fidesz-éra nagy brandjének és munkatársaik több mint felének.
Nyár óta él Svájcban a volt nemzetgazdasági miniszter, Zürichben dolgozik, állítólag már a Tisza-győzelem előtt elkezdett munkát keresni külföldön.
Gönczi Gábor és Marsi Anikó mellett Vitányi Judit is műsorvezetője volt a hírhedt propagandaműsornak.
Gyakorlatilag eredménytelenül zárult a Transparency International Hungary (TIM) adatkérése 45 darab, 1500 milliárd forintnyi közpénzt felszívó magántőkealap privát befektetőinek a kilétéről. Az adóhatóság által vezetett nyilvántartás ugyanis jogsértő módon hiányos és pontatlan, felelős azonban nincs.
A volt miniszer szerint se Balassagyarmat, se Debrecen első embere nem vette magának a fáradságot, hogy először vele közöljék a kifogásaikat, ehelyett rögtön az újságíróknak nyilatkoztak.
Az Orbán-kormány erős hátszelet adott a fideszes polgármesterek többségének, akikkel mára nagyot fordult a világ. Debrecen, Kecskemét, Székesfehérvár, Veszprém, Eger és Balassagyarmat vezetőjét kérdeztük a NER alatti életről és arról, kell-e számítani arra, hogy városvezetők sora hagyja el a Fideszt.
Kürti Tom szerint újra fel kell építeni a bizalmat az állam és a családi cégek között.
