Mi érkezik az űrből? És honnan? Ezért járt idén a fizikai Nobel-díj
Francis Halzen kapta 2026-ban a fizikai Nobel-díjat. Az elismerést az űrből érkező rejtőzködő jelek befogásával érdemelte ki.
#neutrínó
Két versenytárs összefogása hozott áttörést az antianyag rejtélyének kutatásában
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése olyan mérési pontosságot eredményezett, amely közelebb vihet az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez. Az eredményekhez az ELTE kutatói is jelentősen hozzájárultak.
Furcsa rádiójelek érkeztek az Antarktisz mélyéről, és senki sem tudja, mi lehet a forrás
Amerikai kutatók szerint egy eddig nem ismert részecske lehet a felelős azokért a jelekért, amiket az Antarktisz felett 40 kilométeres magasságban rögzítettek, és aminek forrása egyértelműen a mélyben van. Ha ez így van, az a fizika új területére vezethet.
2100 méterrel a felszín alatt kapcsolták be az érzékelőt, bejelzett a 240 km-re lévő atomerőmű miatt
Kanadai kutatók korábban úgy gondolták, egy olyan kis detektor, mint amit ők használnak egy földalatti bányában, nem képes nagy érzékenységgel kimutatni a neutrínókat. Kiderült, tévedtek.
Az óceán mélyén épít űrtávcsövet Kína, befogná a világegyetem legkisebb részecskéit
Nagyjából 1 kilométerrel a felszín alatt kezdi meg Kína azoknak a detektoroknak a telepítését, amivel neutrínókat fognának be.
A világ legmélyebb tavába telepített űrtávcsövet Oroszország
Baikal-GVD névre keresztelték az oroszok azt az űrtávcsövet, ami az ismert világegyetem legkisebb részecskéi, a neutrínók után kutat majd.
Áttörő felfedezést tettek az olasz fizikusok, segíthet megérteni a világegyetem működését
A kutatóknak sikerült bizonyítékot találniuk egy 1930-as évek óta létező tézisre, amely szerint a sötét anyag egy részének létezéséért is felelős neutrínók a csillagokból származnak.
Videó: úgy megbütykölték ezt a Casio számológépet, hogy a tanárok sem szúrnák ki a puskázást
A YouTube-on Neutrino néven futó videós fogott egy klasszikus Casio számológépet, majd megbuherálta egy kicsit. A végeredmény: van benne OLED kijelző és wifi-modem is.
Először mutatta ki a titokzatos részecskék nyomát a CERN új neutrínódetektora
Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.
Megoldódott a tudósokat 1912 óta foglalkoztató űrrejtély
Először sikerült meghatározniuk a kutatóknak a Naprendszeren kívüli neutrínók egyik keletkezési helyét a világűrben.
Munkába állt a világ legpontosabb mérlege – hatalmas nagy, pedig nagyon apró dolgot mér
Hétfőn munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb "mérlege". A németországi Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hívatott segíteni. A Karlsruhe Tritium Neutrino Experiment nevű projekt után Katrinnak hívott elektrosztatikus spektrométert 15 évig építették.
Egy óriás jégkocka segíti a világegyetem kutatását
Gigantikus "jégkockával", az Antarktiszen működő IceCube obszervatórium segítségével kutatják a világűrből érkező neutrínókat abban a reményben, hogy többet megtudhatnak a világegyetem keletkezéséről.
Föld alatti rézedényben mutatkozott be a rejtélyes neutrínó
A rejtélyes neutrínó kvantumszinten ugyanúgy viselkedik, mint más részecskék - erről tanúskodnak az EXO-200 (Enriched Xenon Observatory/dúsított xenon-obszervatórium) elnevezésű kísérlet első eredményei. A projektben részt vevő nemzetközi kutatócsoport a Physical Review Letters című folyóiratban tette közzé tanulmányát.
Kaméleon-neutrínókra bukkantak
A töltés nélküli részecske, a neutrínó átváltozásait regisztrálták az amerikai Fermilab kutatói, akik a "kaméleonról" a kiotói neutrínó-konferencián számoltak be.
Lemondott a tudós, aki kihívta Einsteint
Lemondott Antonio Ereditato, az az olasz fizikus, annak a tavalyi kísérletnek a koordinátora, amelynek nyomán - mint később kiderült, téves következtetések után - azt közölték tudósok, hogy egy neutrínónál a fénysebességnél gyorsabb mozgást regisztráltak - közölte az olasz Nemzeti Atomfizikai Intézet (INFN).
Sokkoló és korszakalkotó felfedezések 2011-ből
Félelmetes, de akár a tudomány történetében új fejezetet nyitó felfedezések történtek 2011-ben is. Gyorsabban mozgó részecskéket találtak, felfedezték, hogy pesszimisták a méhek, és hogy késleltethető az öregedés.
Tudósok cáfolják a fénysebességnél gyorsabb részecskék létezését
Egy nemzetközi kutatócsoport saját tesztjeire hivatkozva cáfolja, hogy léteznének a fénysebességnél gyorsabban mozgó részecskék. A szakértők ugyanazokat a neutrínókat tanulmányozzák az olaszországi Gran Sasso laboratóriumban, mint a fénysebességnél gyorsabb részecskékről beszámoló tudósok. Állításuk szerint saját tesztjeik azt mutatják, hogy hibás a korábban bejelentett következtetés.
A CERN kutatói megismételték a lehetetlent
Neutrínók – szubatomi részecskék – ismét gyorsabbnak bizonyultak a fénynél a legújabb, Svájc és Olaszország között 730 kilométeres távon elvégzett kísérletek során – jelentette be pénteken a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS). Elvileg semmi sem mozoghat gyorsabban, mint a fény, de a CERN kutatói szerint erre mégis képesek lehetnek a neutrínók, amelyek egy szeptemberi mérés során már átlépték a másodpercenkénti 299 792 kilométeres sebességet.
Megismétlik a fénynél gyorsabb részecskék kísérletét
Nemrégiben érkezett a hír, hogy a fénynél gyorsabb részecskéket találtak a tudósok. A neutrínók, amelyek eszerint gyorsabban haladnának a fényt alkotó fotonoknál, azonban még korántsem biztos, hogy valóban megdöntik a relativitáselmélet alaptézisét. (Einstein teóriája szerint a fénynél nem lehet nagyobb sebessége semminek.) Most ugyanis megismétlik az egy hónappal ezelőtti kísérletet, amelyben neutrínók gyorsabban haladtak állítólag a fénynél.
Megdőlhet a fizika egyik alaptörvénye a CERN kutatói szerint
Az Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) kutatói olyan szubatomikus részecskékre bukkantak, amelyek a fénysebességnél is gyorsabban mozognak - jelentette az AP hírügynökség. A tudósok most független forrásokkal is meg szeretnék erősíteni méréseik eredményét. Ha valóban jól számoltak, ez a felfedezés alapjában változtathatja meg a fizika egyik alaptörvényét.