Rájöttek a tudósok, honnan származhat az arany, amit a világűrben találni

A The Astrophysical Journal című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint az alig megszületett világegyetemben összeütköző neutroncsillagok nem termelhettek annyi aranyat, ami megmagyarázná a mennyiségét a világegyetemben. Ehhez érdemes tudni, hogy az Ősrobbanás után a feltételezések szerint csak hidrogén és hélium keletkezett, minden más elemet a csillagokban végbemenő folyamatok, vagy a szupernóva-robbanások állítottak elő.

X-ray: NASA/CXC/RIKEN & GSFC/T. Sato et al; Optical: DSS

Az olyan csillagok, mint a mi Napunk, az életük nagy részében egyensúlyt teremt bennük a befelé húzó gravitációs erő, valamint a termonukleáris reakciók nyomása, amely szétfelé feszíti azt. Nagyjából négymilliárd év múlva viszont kifogy a fűtőanyagból, és zsugorodni kezd. A magban lévő nyomás a hélium-fúziót eredményez, amelytől a csillag vörös óriássá alakul, és bekebelezi a Merkúrt, a Vénuszt, és jó eséllyel a Földet is.

Azok a csillagok, amelyek jóval nagyobbak a Napnál, többször is áteshetnek a vörös óriás stádiumon, mindegyiknél egyre nehezebb és nehezebb elemeket hozva létre. Amikor vas képződik, a további reakciókhoz már több energia kellene, mint amennyit a termonukleáris reakciókból nyerhet – a mag így nem képes már ellenállni a gravitáció vonzásának, és a csillag összeomlik.

Pixabay/Stevebidmead

A hatalmas csillagok élete nagyon erős szupernóva-robbanással ér véget, ami a vasnál nehezebb elemeket hoz létre – cinket, ónt és aranyat. De közel sem annyit, amennyi az unverzumban fellelhető.

A kutatók azt feltételezik, hogy az olyan szupernóvák felelősek az arany jelentős részének előállításáért, amelyek masszív, rendkívül gyorsan forgó és nagyon erős mágneses mezővel rendelkező csillagok voltak – írja a Medium. Az alábbi videóban egy ilyen folyamatot modelleztek a tudósok.

A szakemberek úgy sejtik, hogy ilyen körülmények között az atommagok gyorsabban veszik fel a neutronokat, így nem bomlanak el, ami beindítja a nehéz elemek képződését. A szakemberek szerint ha a 25-50 naptömegű csillagok csak egy kis részében játszódik le ez a folyamat, az megmagyarázza, honnan származik az univerzumban fellelhető arany.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.