A tudósok eddigi feltételezése szerint az arany a neutroncsillagok ütközése során képződik. A kutatók még 2017-ben figyeltek meg egy ilyen eseményt, amely során a vasnál nehezebb anyagok – többek között arany – keletkezett. Egy friss tanulmány szerint azonban más lehet a magyarázat.
A The Astrophysical Journal című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint az alig megszületett világegyetemben összeütköző neutroncsillagok nem termelhettek annyi aranyat, ami megmagyarázná a mennyiségét a világegyetemben. Ehhez érdemes tudni, hogy az Ősrobbanás után a feltételezések szerint csak hidrogén és hélium keletkezett, minden más elemet a csillagokban végbemenő folyamatok, vagy a szupernóva-robbanások állítottak elő.
Az olyan csillagok, mint a mi Napunk, az életük nagy részében egyensúlyt teremt bennük a befelé húzó gravitációs erő, valamint a termonukleáris reakciók nyomása, amely szétfelé feszíti azt. Nagyjából négymilliárd év múlva viszont kifogy a fűtőanyagból, és zsugorodni kezd. A magban lévő nyomás a hélium-fúziót eredményez, amelytől a csillag vörös óriássá alakul, és bekebelezi a Merkúrt, a Vénuszt, és jó eséllyel a Földet is.
Azok a csillagok, amelyek jóval nagyobbak a Napnál, többször is áteshetnek a vörös óriás stádiumon, mindegyiknél egyre nehezebb és nehezebb elemeket hozva létre. Amikor vas képződik, a további reakciókhoz már több energia kellene, mint amennyit a termonukleáris reakciókból nyerhet – a mag így nem képes már ellenállni a gravitáció vonzásának, és a csillag összeomlik.
A hatalmas csillagok élete nagyon erős szupernóva-robbanással ér véget, ami a vasnál nehezebb elemeket hoz létre – cinket, ónt és aranyat. De közel sem annyit, amennyi az unverzumban fellelhető.
A kutatók azt feltételezik, hogy az olyan szupernóvák felelősek az arany jelentős részének előállításáért, amelyek masszív, rendkívül gyorsan forgó és nagyon erős mágneses mezővel rendelkező csillagok voltak – írja a Medium. Az alábbi videóban egy ilyen folyamatot modelleztek a tudósok.
A szakemberek úgy sejtik, hogy ilyen körülmények között az atommagok gyorsabban veszik fel a neutronokat, így nem bomlanak el, ami beindítja a nehéz elemek képződését. A szakemberek szerint ha a 25-50 naptömegű csillagok csak egy kis részében játszódik le ez a folyamat, az megmagyarázza, honnan származik az univerzumban fellelhető arany.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Mozikban a film, amely valóra váltotta Scarlett Johansson álmát. Neki már biztos jó, de jól jár-e mindenki más, aki nem Scarlett Johansson?
Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.
Milyen tényezők befolyásolják a haj egészségét? Mekkora mértékű hajhullás a normális? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
A Pfizer vezérével folytatott titkos üzenetváltásai miatt.
