Alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát, mint a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét – írja Székely László ombudsman a jelentésében. Székely inkább azt javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy fejlesszék a jelenlegi iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúráját, és tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját a felkészülési idő garantálása érdekében.

Egy kormányrendelet szerint ugyanis 2020-tól csak az vehető fel a felsőoktatásba, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik. Az alapjogi biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot az ügyben, és arra jutott, hogy a szabályozást előkészítő szaktárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésnek követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.

Az ombudsman most kiadott jelentésében rámutatott, hogy egy idegen nyelv elsajátítását, az egyes évfolyamokra előírt nyelvtudási szintek megtanítását és megtanulását elsősorban a személyi és tárgyi feltételek, illetve a megfelelő csoportlétszámok határozzák meg. Szerinte nem egyszerűen oktatásszakmai problémát, hanem

alapjogi aggályokat vet fel,

ha az idegen nyelv tanításának komoly iskolai akadályai vannak.

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) és a kerettantervek a nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben résztvevő gimnáziumi tanulóktól az idegen nyelv elsajátítását alapfokú (B1 szintű), a szakgimnáziumi tanulóktól pedig a középfokú (B2 szintű) elérhetőségét várják el, 2020-ban a most 9. évfolyamos iskolai tanulók számára a felsőfokú továbbtanulás új és általános követelményszintje a B2 szintű nyelvvizsga lesz. Székely László arra jutott, hogy

• a jelenlegi iskolai feltételrendszer és gyakorlat mellett a nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben részesült érettségiző tanulóknak viszont csak elenyésző hányada, mindössze 7,5 százaléka tett idegen nyelvből középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával egyenértékű, emelt szintű nyelvvizsgát.
• Mivel a nyelvtanítás elsődlegesen az iskolarendszer feladata, ezért az iskolának kellene biztosítania annak feltételeit, hogy a diákok eleget tehessenek a felsőoktatási felvételhez megszabott nyelvvizsga követelményének, de az ombudsman szerint rendszerszintű visszásságot okoz a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.
• A biztos szerint ráadásul a NAT-ból és a kerettantervből sem következik a diákok nyelvvizsgára való felkészítésének kötelezettsége, ezért a bevezetés Székely László szerint az oktatáshoz való jog sérelmét is jelenti.
• Az pedig a jogbiztonság követelményét sértette súyosan, hogy a szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül a 2016/2017-es tanév kezdetét megelőzően hirdették ki, így egyáltalán nem volt idő az új feltételekre való felkészülésre. A kerettanterv felkészülési idő nélküli bevezetése ráadásul a teljes szakgimnáziumi oktatás megkezdését és befejezését is bizonytalanná tette. Mindez sértette az oktatáshoz való jogot azzal, hogy hátrányosan érintette a szakirányú felsőoktatásban tovább tanulni kívánók felkészítését is.

Az alapvető jogok biztosa javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy az új rendelet hatályba lépésére állapítson meg egy olyan másik időpontot, amely figyelembe veszi a bevezetés alapjogi és szakmai követelményeit.

Székely László ombudsman kérte azt is, hogy mérjék fel a nem emelt szintű idegen nyelvi képzést nyújtó iskolák ma rendelkezésre álló személyi, tárgyi feltételrendszerét, és ennek alapján tegyenek intézkedéseket a B2 szintű nyelvtudás elsajátításához szükséges körülmények megteremtésére. Végül azt is kezdeményezte, hogy a miniszter fontolja meg a jelentésben vizsgált jogi szabályozás módosításának a szükségességét.