Két nyugat-magyarországi megye arra bizonyíték, hogy még dübörgő gazdaság sem kell ahhoz, hogy az elfogadható életszínvonal Nyugat-Európából is bevándorlókat vonzzon Magyarországra. Ázsiából ötször annyian érkeznek, mint 20 évvel ezelőtt.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten megvizsgáljuk, merre fordult a világ a háborúk korában és megismerkedünk a a lóf*szok felkent költőjével.
Kudarcot vallott-e a nyári ukrán ellentámadás, és ha igen, miért? Mit jelent a harctéren Kim Dzsong Un és Vlagyimir Putyin barátsága? Túlterhelheti-e Amerikát a két – vagy annál – több háború, és milyen következménye lenne ennek Ukrajnára nézve? Milyen morális csapdába futott bele a Nyugat? És mire lesz érdemes figyelni a következő hónapokban az orosz-ukrán háborúban? Közéleti podcastunkban minden kérdésre válaszoltunk, amiről nem esett elég szó.
Miért jellemezte káosz az elmúlt 5 évet Szlovákiában? Hogyan térhet vissza Robert Fico és lehet ellenségből Orbán Viktor szövetségese? Ki a fő kihívója és kik a királycsinálók? Mi érdekli jobban a szlovákokat: a korrupció, a migráció, vagy az, hogy Kelet vagy Nyugat fele fordul az ország? És mi a helyzet a szlovákiai magyarokkal és pártjaikkal? Közéleti podcastunkban háromnegyed órában összefoglaltunk mindent, amit tudnia kell a hétvégi szlovák választások előtt.
Ukrajnában letartóztatták a leghíresebb oligarchát, Ihor Kolomojszkijt, majd lemondott Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is. A háttérben a korrupció elleni harc áll, amely, ha nem hatékony, a nemzetközi támogatási kedv visszaesését okozhatja.
Magyarország ezer éve a Nyugatot választotta, s ez a Szent István-i elhatározás minden nehézség dacára jó döntésnek bizonyult. A kormánypártok politikusai azonban felélesztik azt a zsákutcába vezető gondolkodást, amelynek szimbolikus alakja az István ellen lázadó Koppány.
Sherelle Jacobs publicista amellett, hogy cikkében beszél Oroszországról és Kínáról is, kijelenti, a nyugati elit elvesztette bizalmát a szabadságra épülő növekedési modell iránt, a kormányok feladták a szabadpiac támogatását, a jólét lett a cél, az eszköz pedig a bevételek újraelosztása.
A külügyminiszter világmegfejtése hemzsegett az önellentmondásoktól, de hozta a tőle megszokottat: rugdalta a Nyugatot, magasztalta a Keletet. Csak arra nem válaszolt, hogy akkor mit is keres Magyarország a nyugati szövetségi rendszerekben.
Az ukrajnai háború miatt véget értek az egyeztetések, kiéleződött a sarki jég olvadása nyomán fokozódó verseny az Arktiszért. A Nyugat messze lemaradt Moszkvától és Pekingtől.
Szeptembertől ebből a könyvből tanulnak majd a 17-18 éves orosz középiskolások.
A világ erőegyensúlyáról elmélkedett tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor, megértően viszonyulva Kínához, ostorozva a Nyugatot. A szomszédos országok sem fogadták jól a miniszterelnök róluk szóló kijelentéseit.
A miniszterelnök alapvetően semmi újat nem mondott, helyenként kifejezetten rosszindulatú módon támadta a Nyugatot, dicsőítette Kínát és megértően beszélt Oroszországról, írja a német közszolgálati médium munkatársa.
Törökország azért akarja javítani a kapcsolatát a Nyugattal, mert a gazdaság beindításához szüksége van külföldi befektetésekre. És bár egyelőre talán egy kicsit közelebb hajlik a Nyugathoz, Törökország továbbra is keresni fogja a lehetőségeket, hogy elmélyítse szoros kapcsolatát Oroszországgal – írja a Stratfor geopolitikai elemzőcég a vilniusi NATO-csúcs utáni helyzetet elemezve.
Megkapta az Európa egyesítéséért legtöbbet tevő személyeknek adományozott Nagy Károly-díjat Volodimir Zelenszkij. Az ukrán államfő nemzetközi megítélése továbbra is kiváló, bár kezdenek megmutatkozni a Kijev és a Nyugat közötti törésvonalak is.
Ha a nyugati kormányok nem képesek Kijev mellé állítani saját lakosságukat, akkor az emberek gyorsan belefáradnak a háborúba, különösen, ha nem sok eredménnyel jár a készülő ukrán offenzíva, írja Leonid Bershidsky, az amerikai hírügynökség munkatársa.
Tisza István jó 120 éve írt már a magyar társadalom sajátos fejlődéséről, ami eltér a nyugatitól. Szerzőnk szerint ez a sajátos szerkezet a rendszerváltáskor, és utána sem változott meg. Ezt (a "stratégiai titkot", ahogy Csizmadia Ervin írja) pedig az ellenzéknek is meg kellene értenie, teszi hozzá.
A vezető testületében 12 volt állam-, illetve kormányfőt felsorakoztató Külkapcsolatok Európai Tanácsa nevű agytröszt igazgatója, Mark Leonard szerint a globális versengésben Kína nem az USA helyébe akar lépni, hanem egy egészen másfajta stratégiában utazik, ám, ahogy azt a szerző a Project Sydicate-en megjelent, majd a bécsi Der Standard által átvett cikkében állítja, nem tud célt érni.
Hónapokba telik, mire az ukránok megkapják a nyugati harckocsikat.
A történész szerint egy idő után még a magyar kormánynak is be kell látnia, hogy ezt a háborút nem Oroszország fogja megnyerni.
Eddig nem volt tömeges távozás, főként az amerikaiak mentek el, de az európaiak és a japánok többsége maradt – írja egy friss svájci tanulmány.
